Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

is szomorúan tapasztaltuk. S ezt egyházmegyénk nem orvosolja. Szeretjük látni az egyházmegyei tanács tagjainak kollegiális összetartását; de még inkább szeretnénk tapasztalni több, személyre való tekintet nélküli igazságot, ha szinte meg kellene is tisztítani azt a tiszteletreméltó testületet a bele nem illő elemektől. Apa, 1890. ápril 24-én. Bartha Mór, ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** A „Magyar tanítóképző" márciusi füzetében 1. Péterffy S. elnök és Nagy L. titkár felhívást tesznek közzé a tanítóképezdei tanári közgyűlés előkészítése érdekében. 2. Scherer Sándor «A tanítóképző intézetek tantervéről)) értekezik. A tanítóképezdei oktatás célja kettős levén t. i. az átalános műveltség mellett a szakképzettség megadása, ez utóbbit nem tartja az első fölé helyezendőnek, hanem mind a két feladatot együttesen óhajtja megoldani. Vizsgálva az egyes tantárgyaknak egymáshoz való viszonyát ugy találja, hogy a paedagogiának nem jutott ki a tantervben az uralkodó szerep: ennélfogva a 2-ik osztály paedagogiának óra számát 4-re, a 3—4 osztályban 5-re, s a 4-ikben 6-ra kivánja emelni. Az így 18-ra emelt óra számból r 1 -et adna az igazgatónak (illetőleg a paedagogiai hivatalos tanórának), 2-őt a gyakorlóiskola tanítójának ; 5-öt pedig — ugyancsak a gyakorlóiskola tanító jelenlétében, tanítási gyakorlatokra szánna. A vallástanra a IV-ik osztályban is 2 órát adna (Helyes !), még pedig az év két első harmadában gyakorlati tanításra, a 3-ikban ismétlésre. A magyar nyelvi oktatás óráit (Ili. IV. osztály 1 — I órával toldva) 12-re emelné. A német nyelvnél a cél szabatosabb körülírását és a német nyelvi beszéd- és értekezleti gyakorlatokat sürget. A számtannál a könyvvitel tanítása (a 2-ik osztály) annak legegyszerűbb alakjára volna szorítandó. A méi tannál a II. osztály tananyagának egyrészét a III-ikba, ennek egy részét pedig a mértani rajzórákra utalná. A földrajzot az első két osztály helyett mind a négyben tanítaná, kezdve a hazai földrajzon s végezve a csillagtanin. (igen helyes terv 1) A történelmet a világtörténelemmel kezdené a II—ik osztályban ; mert már a magyar történelmet a gymnasiumban tanulták, a III-ikban bővebben tanítaná s a IV-ikben alkotmánytannal fejezné be. A természetrajz óráit a IV-ik osztályban még egygyel szaporítaná, a természeti testek meghatározására, módszertanra, ismétlésre. A természettan és vegytannak (III. és IV. osztály) összesen 5 órát adna. A gazdaságtan elméleti részét helyén * valónak találja a IV-ik osztályban. (Bizony ez elég kevés annyi elméleti anyag elsajátítására, most midőn anyagi mindentudást is oly terjedelemben kívánnak ebből is a praeparandistától, mint akár egy gazdasági iskolai növendéktől!) A szépírás óráit is szaporítaná 1 -el. A rajztanítás óraszámával meg van elégedve; de a rajz-oktatást egyenesen az iparrajz szolgálatába terelné. Az ének és zenetan órái számát a tanulókra 18, a tanárra nézve 16-ban állapítaná meg. A kézi munka oktatást heti 2 órával venné föl. A testgyakorlat órái szamával és beosztásával meg van elégedve. 3. Felméri Albert ((Nyugdíjtörvényeink 8—ik §-ához» cím alatt írván azt sürgeti, hogy a tanítóképezdei tanárok szolgálati évei épen úgy, mint a néptanítóknak tervbe vett nyugdíjazási eseteinél figyelembe veendő, hasonló elbánásban részesüljenek s javunkra írassanak. 4. Zajzon Dénes «Az erkölcstani oktatásról)) ír a tanítóképezdékben és az átalános bölcseleti ethika tanítását sürgeti. aA mi a hittanárok dolgát illeti: hadd tanítsák ők továbbra is a keresztény vagy zsidó vallással összekötve a keresztény és zsidó erénytant, a mint eddig tanították.)) Abba nem szól. (Köszönjük.) 5. —n. «A tanítói oklevél értékét)) fejtegeti. 6. Grézló János gyakori, isk. tanító válaszol a januári és febr. füzetekben a tkp. gyakorlati kiképzést illető cikkekre. 7. Radó Vilmos is «A tanítónövendékek gyakorlati kiképzéséről)) cikkezik. Nem azt találja fontosnak, hogy ki tanítsa a módszertant, hanem azt: miképen lehetne a tanítóképezdében a tanításra anyagi alkalmat adni a növendékeknek, hogy az önálló oktatás megkezdhetésére elegendő tanítói ügyességet szerezzenek ? (Helyes !) 8. N. L. «A népoktatásügyi lapirodalomról)) szól amaz ismeretes miniszteri rendelet alkalmából. Ezen irodalom hibája a túltermelés és hogy szellemileg alacsony nivón áll, Segítni lehet rajta, ha a kormány támogatja a tanítók egyleti életét; gondoskodik helyes irányú vezetőkről; ha szakfelügyelőket állít a tanítók élére; és ha úgy az állami mint a felekezeti tanítóképzést «a legszorgalmasabb gondoskodása tárgyává teszi.» (Nagyon burkolt kifejezés!) 9. Ujfalussi Sándor «Osztatlan elemi iskolánkról)) cikkezvén, ezeket ajánlja: «Változtnunk kell a tanítás terv- és anyag beosztásán, létesítenünk kell felügyelői állás szervezése mellett egy játszó, és munka-termet, s végső esetben be kell hoznunk a félnapi tanítási rendszert, a mely mellett a felsőbb 4 osztály délelőtt, az alsóbb 2 osztály délután jár iskolába.)) 10. ((Ismertetések)) rovata alatt «a gyakorlók tanítást)) irja le Papp F. a soproni evang. tanítóképezdében ; Dr. Málnai «a gyakorlóiskolát a párisi nemzetközi kiállításon;» Suppan «a Schweitzban megindult mozgalmat tanítóképzésünk reformálására.» 11. Ezek után «Irodalom» ((Egyesületi élet» ((Közgyűlés előkészítése)) «Okirattár» cimű rovatok alatt vannak egyes cikkecskék. — Balkányparti. ** „Magyar földmíves" VIII—ik évfolyam. Egy jóravaló lelkésztársunk, ki irt már szép prédikációkat és imakönyvet, szerkeszti e derék szaklapot, s ezzel i.s megmutatja, hogy magvar népünknek igaz barátja. Neve Vasadi Balogh Lajos. Élőttünk fekszik a «Földműves» — áprilisi (III— IV-diki) kettős füzete. Tartalma : A tejipar — a szerkesztőtől; a tej képződése Hreblai Emiltől; Gazdászatunk köréből, többektől; Molnár István budapesti vincellér iskolai igazgató jelentése a miniszterhez; a műtrágyáról; a vasárnapi mimkaszünet (a miniszteri törvényjavaslat ismertetése); Tárca; hasznos tundivalók. — Az egész lap ára egy évre egy forint. Ajánljuk lelkész társainknak: szereztessék meg népiskolai könyvtáraik (akár presbyteriumaik) számára. Az előfizetési pénz a szerkesztő-kiadóhoz küldendő Gyúróra, (Fehérmegye, posta hely.) ** „Nemzeti iskola", szerkeszti Dr. Kerékgyártó Elek, fővárosi polg. isk. tanár; kiadja Méhner Vilmos. Előttünk fekszik a 7 — 8—9—ik száma változatos tartalommal. — A verseny és jutalomról ir, például Zajzon Dénes a 7-Ík, 8-ik számban; Comenius és Pestalozzi befolyásáról Dr. Pecházy Adolf a 7. 8. 9. számban ; a tananyagban való elmélyedésről Freund Bernát a 8— 9-ben. — A főrovatok e következők: értekezések (ez ugyan címül nincs kiirva) ; egyesületi élet, szépirodalom, könyvesház, (megjelent irodalmi termékek ismertetése),