Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

Gyülekezet: Uram, kicsoda lakozik a te sátorodban ; és kicsoda nyvgoszik meg a te szent hegyeden.J

(Zsolt. i>. I.) Lelkész : Atyámfiai, kik Istenhez járulni készültök, és őszinte tisztelettel kívántok neki adózni, tanuljátok meg, hogy miképen kívánja ő tőlünk ezt a tiszteletet és mivel tudatlanságunkban vagy megátalkodottságunkban oly sokszor megrontjuk vagy elhallgattatjuk szívünkbe irt szent törvényét: halljátok a törvényt, melyet az O beszéde Jézus tanításában eképen ád előnkbe: A törvény summája: Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből; ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeressed felebarátodat, mint önmagadat. E két parancsolatoktól függ az egész törvény és a próféták írásuk. (Máté 22. 37—40-) Gyülekezet: A törvény magában szent; ama parancsolat is szent, igaz és jó. (Rom. 7. 12.) De ha a mi bűneinket megtartaná cdy

oh Uram! Uram, kicsoda maradhat meg? (Zsolt. 130. 3.) Lelkész : Atyámfiai, miután senki sincs közöttünk, a ki teljesen megtartotta volna az Úr törvényét, sőt ellenkezőleg mindnyájan számtalanszor áthágtuk szent rendeléseit, tetteinkkel, beszédeinkkel, és szívünk titkos indulatjaival : magunkra vontuk méltó Ítéletét és csakis irgalmasságában kereshetünk menedéket. Csakis ő szabadíthat meg bennünket ingyen való kegyelmével, egyedül ő képesíthet szent Lelke által, hogy akaratát cselekedjük. Jézus Krisztus, a mi Urunk azt akarja, hogy az ő egyháza bűneik bocsánatát hirdesse mindazoknak, a kik hisznek. (Lelkész ezután egyenesen rátérhet a bűnbánati imára, mely későbben, az 52-ik oldalon olvasható, vagy tetszése szerint a következőképen folytatja.) Hallgassátok és fogadjátok tehát teljes hittel a vigasztalódás amaz Ígéreteit, melyeket Isten az ő beszédében ád minékünk. (A hónap első vasárnapján.) Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyetlen egy szülött fiát adná, hogy minden, valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök életet vegyen; a ki hiszen ő benne, el nem kárhozik. (János 3. 16. 18.) Nem akarom a hitetlennek halálát, hanem hogy a hitetlen kitérjen az ő utáról és éljen. Térjetek meg azért a ti gonosz utaitokról, és miért halnátok meg, oh Izrael háza? (Ezékiel 33. 11.) Az Isten gazdag az irgalmasságban, az ő nagy szerelméből, melvlyel szeretett minket. Mikor a vétekben meghaltunk volna, minket is együtt megelevenített a Krisztussal, kinek kegyelméből tartattatok meg. (Efézus 4- 5-) Semmi kárhoztatások nincsen immár azoknak, kik a Jézus Krisztusban vágynák; kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. (Rom. 8. 1.) (A hónap második vasárnapján.) Kegyelemből tartattatok meg hit által (és ez nem titőletek vagyon, Istennek ajándéka ez). Nem a ti cselekedetetekből, hogy senki ne kérkedjék. Mert az ő alkotványai vagyunk, kik teremtettünk a Krisztus Jézusban a jó cselekedetekre, melyeket készített az Isten, hogy azokban járnánk. (Efézus 2. 8. 9. ro.) Megigazulván azért a hit által, békességünk vagyon Istennél, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Kinek általa lett hitben menetelünk a kegyelemben is, mely által állunk, és dicsekedünk az Isten dicsőségének reménysége alatt. (Rom. 5. r. 2.) Megjelent az Istennek amaz idvezítő kegyelme minden embereknek. Mely minket tanít, hogy megtagadvan a hitetlenséget és e világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk e jelenvaló világon. Várván ama boldog reménységet és ama nagy Istennek és a mi megtartónknak a Jézus Krisztusnak dicsőséges megjelenését. Ki adta magát mi érettünk, hogy megváltana minket minden hamisságtól és tisztitana magának kivált képen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt. (Titus 2. 11-14.) (Á hónap harmadik vasárnapján.) Á bűnnek zsoldja a halál; az Istennek ajándéka az örökélet, a mi Urunk Jézus Krisztusban. (Rom. 6. 23.) Tudjátok, hogy nem veszendő állatokon, mint aranyon és ezüstön váltattatok meg a ti hiábavaló életetekből, hanem drágalátos véren, tudni illik a makula és szeplő nélkül való báránynak, a Krisztusnak vérén. Ki jól lehet e világ fundamentominak felvettetések előtt rendeltetett volt, de megjelent az utolsó időkben, ti érettetek. (I. Péter 1. 18—20.) Ha azt mondjuk, hogy nékünk társaságunk vagyon ő vele, és a sötétségben járunk, hazudunk és igazságot nem cselekszünk. Hogyha a világosságban járunk, miképen hogy ő is a világosságban vagyon, viszontagsággal való társaságunk vagyon vele és a Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére tisztít meg minket minden bűneinkből. (I. János 1. 6. 7.) (A hónap negyedik vasárnápján.) Á Krísztusis egyszer a bűnökért szenvedett, igaz lévén, a hamisakért, hog3' minket Istenhez vinne. (I. Péter 3. 18.) Benne vagyon váltságunk, az ő vére által, tudniillik, bűneinknek bocsánatjok az ő kegyelmességének gazdagságuk szerint. (Efézus. r. 7.) Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat megcsaljuk és igazság mi bennünk nincsen. Ha megvalljuk a mi bűneinket, hív és igaz az Isten, hogy megbocsássa nékünk a mi bűneinket. (I. János Az Istentől vagytok ti a Jézus Krisztusban, ki lett nekünk Istentől bölcsesség, igazság, szentség és váltság. Hogy a mint meg vagyon írva: a ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék. (I. Korint. 1. 30. 31.) (A hónap ötödik vasárnapján.) Ki vagyok, én vagyok az Úr! és nálamnál több szabadító nincsen! (Esaiás 43. 11.) Eltörlöttem a te álnokságidat, mint a felleget és mint a felhőt, a te bűneidet; térj én hozzám, mert én váltottalak meg tégedet. (Esaiás 44. 22.) Ebből tetszett meg az Istennek hozzánk való szerelme, hogy amaz ő egyetlenegy szülött fiát elbocsátotta Isten e világra, hogy éljünk ő általa. Ebben vagyon a szeretet, nem hogy mi szerettük volna az Istent, hanem hogv ő szeretett minket és elbocsátotta az ő fiát, hogy lenne engesztelő áldozat a mi bűneinkéi t. (I. János 4. 9. 10.) Örök életet adott nékünk az Isten és ez élet az ő Fiában vagyon. (I. János 5. n.) Ezután így folytatja a lelkész : Bízzatok azért Atyámfiai emez isteni Ígéretekben és ebben a bizalomban jertek, tegyetek őszinte bűnvallást a ti bűneitekről. A gyülekezet térdre borul: Lelkész : Felséges Isten, Örökkévaló és Mindenható Atya! Elismerjük és megvalljuk Szent Felséged előtt, hogy