Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

hitvallás lelkésze, ha már a keresztelés tényét maga nem végzi, legalább a keresztelési bizonylat megküldése által ennek a saját anyakönyvébe való feljegyeztetése és későbbi intézkedés és nyilvántartás céljából tudomást szerezzen. Hivatali elődöm még 1884. julius 11-én 24,727. számú köriratában az iránt intézkedett, hogy mindannyiszor, valahányszor a lelkész oly gyermeket, ki a törvény rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik, bármely okból megkeresztel, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolc nap alatt és az 1879. XL. t. c. 53. §-ában megszabott büntetés terhe alatt áttenni el ne mulaszsza. Mivel azonban egyrészt a fentemlített közbejött bírói magyarázat következtében ezen intézkedés alapja megváltozott és így maga ezen intézkedés nagy részben tárgytalanná vált; másrészt pedig az anyakönyvvezetés körül felmerülő sűrű panaszok orvoslást igényelnek, azért szükségesnek véltem a minisztertanács megállapodásai értelmében egy az összes törvényesen bevett keresztény hitvallások anyakönyvvezető lelkészeit egyaránt kötelező rendeletet kibocsátani, melyet egyidejűleg az összes törvényhatóságoknak is megküldök és melyet a következőkben van szerencsém a főtiszt. Főhatóságnak is tisztelettel megküldeni, sürgősen megkeresvén a főtiszt. Főhatóságot, méltóztassék az egyházi joghatósága alatt álló anyakönyvvezető lelkészeket szigorúan oda utasítani, hogy a szóban forgó ügy szabályozására szükségesnek mutatkozott jelen rendeletemhez szorosan és pontosan alkalmazkodjanak, különösen meghagyván nekik, hogy 1) Mindannyiszor, valahányszor a lelkészek bármely okból oly gyermeket keresztelnek meg, ki az 1868. LIII. r. c. 12. §-ának rendelkezése szerint más hitvalláshoz tartozik, minden további megkeresés bevárása nélkül a ténykedés napját közvetlenül követő nyolc nap leforgása alatt a keresztelési bizonylatot, az illetékes lelkésznek térti vevény vagy kézbesítési könyv mellett hivatalból átküldeni tartoznak, tekintet nélkül minden bármely oldalról jövő intézkedésre vagy kívánatra. 2) Valahányszor bármely lelkész ilynemű itt körülirt ténykedést saját anyakönyvében feljegyzett, a keresztelési bizonylatnak az előző pontban meghatározott átküldetése előtt úgy magán a keresztelési bizonylaton, mint a saját anyakönyvében a megfelelő helyen a «jegyzet-észrevétel» (observatioanimadversio) rovatban múlhatatlanul felveendő és soha egyetlenegy esetben el nem hagyandó a következő hozzáadás : ((Hivatalból áttétetett az N. N. lelkészi hivatalnak, — hely, — idő». 3) Anyakönyvi kivonatok kiállítására akár magán, akár hivatalos használatra kizárólagosan csak azon lelké z illetékes, kinek hitvallását az illető egyén a törvény értelmében követni tartozik. Azért az előbbi pontban körülirt észrevétellel ellátott és az illetékes lelkészhez áttett anyakönyvi bejegyzés, mely bejegyzés az 1868. LIII. t. c. 12. §-ának rendelkezésén, hogy a gyermekek szülőik vallását nemük szerint követni tartoznak, mitsem változtathat és semminemű jogi érvénynyel vagy hatálylyal nem bir, csupán egyházi célokra az illető hitvallás belső ügykezelésében használható fel. Ezen anyakönyvi bejegyzésekről sem magán, sem hivatalos megkeresésre, sem statisztikai, népszámlálási, ujoncállítási vagy egyéb hasonló adatok összeállítása, sem végre köz vagy magánjogi kérdések körül felmerült, p. o. házassági, örökösödési stb. ügyek érdekében kivonatokat kiállítani nem szabad. 4) Ha a keresztelő lelkész az előbbi pontokban meghatározott rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegi, amennyiben cselekménye vagy mulasztása a törvények szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és 10—50 frtig, ismétlés esetében 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen kihágásokban az 1880. XXXVII. t. c.-ben, valamint az ennek alapján 1880-Ík évi augusztus hó 17-én 38,547. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendeletben megjelölt hatóságok az ott előirt eljárás szerint Ítélnek. Az ugyanezen rendelethez mellékelt utasítás irányadó a pénzbüntetések behajtására és kezelésére nézve is azon változtatással, hogy az utasítás 12. §-a értelmében vezetendő nyilvántartási könyvek, naplók és számadási okmányok az ott meghatározott időben és előirt módozatok szerint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium számvevőségéhez küldendők be. 5) Ezen intézkedéssel hivatalbeli elődöm 1884. évi julius hó 11-én 24,727. sz. a. kibocsátott szabályrendelete hatályon kivül helyeztetik. Bizton remélem, hogy ezen jelen rendeletemnek a főtiszt. Főhatóság saját hatáskörében teljes nyomatékkal méltóztatik állandó érvényt szerezni, mert csak igy remélhető, hogy a törvény intézkedéseinek pontos megtartása mellett hazánkban a különböző ker. hitvallások között az anynyira kívánatos béke fentartható lesz, annál is inkább, mert a törvénynek minden oldalról és mindenki által való szigorú megtartása mindenkinek egyformán kötelessége és egyaránt áldásává válik. Budapest, 1890. március hó 27. Gr. Csáky)>. ISKOLAÜGY. Törvényjavaslat a görög-nyelv fakultatív tanításáról. Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter, a képviselőház f. hó 21-iki ülésén terjesztette be a görögnyelv fakultatív tanításáról szóló törvényjavaslatot, melyet itt közlünk egész terjedelmében. Törvényjavaslat a középiskolákról s azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. t.-c. módosítása tárgyában. 1. §. Az 1883. XXX. t.-c. 3. és 5. §§. annyiban módosíttatnak, hogy gymnasiumi tanulók a görög nyelv és irodalom tanulására nem köteleztetnek, ha e helyett valamely, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó tantárgyból vagy tantárgyakból nyernek az illető gymnasiumban a tanterv által előszabott rendes oktatást. S ekkép a görög nyelv és irodalom helyett választott tantárgy, illetőleg tantárgyak, az azokat tanulókra nézve kötelezőkké lesznek s az e tárgyakban való előmenetel a rendes tantárgyakban tanúsított előmenetellel egyenlően Ítélendő meg. 2. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése, vagy vezetése alatt nem álló gymnasiumok fentartóinak szabad elhatározásától függ, vájjon kívánnak-e intézeteikben a görög nyelv és irodalom helyett más rendes tantárgyak oktatásáról is gondoskodni; a mennyiben pedig erről gondoskodni kívánnak, e tárgyak megállapítása, az előző §. értelmében, a vallás- és közoktatásügyi minisztertől függ, s az azokban elérendő cél és alkalmazandó mérték tekintetében a középiskolai törvény 8. §-ának rendelkezése irányadó. 3. §. A mennyiben oly tanuló, ki már egy, vagy több osztályban görög nyelvet és irodalmat tanult, akár