Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

Harmincharmadik évfolyam. 17. sz. Budapest, 1890. április 27. PROTESTÁNS ÉS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX, ker, Pipa-utca 23, szám. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. Az illetéktelen keresztelés és anyakönyvezés tárgyában kiadott'miniszteri rendelet. Dr. Bartha Béla. — Miniszteri rendelet ugyané tárgyban. — Iskolaügy. Törvényjavaslat a görögnyelv fakultatív tanítása tárgyában. — Tárca. Catliolicae res. Czékus László. — Könyvismertetés. Jeszenszky Károly: Régi liangok. Sántha Károly. — Belföld. Az egyetemes konvent ülései, r. t. — A szathmári egyházmegye közgyűlése. Filep István. — Irodalom. — Különfélék. — Pályáza­tok. — Hirdetések. Az illetéktelen keresztelés és anyakönyvezés tárgyá­ban kiadott miniszteri rendelet. i. Az 1848: 20. és az 1868: 53. törvény­cikkek már régi alkotások, hagyományai egy, fájdalom, letűnő félben levő kornak, mely a sza­badság, egyenlőség, testvériség eszméiről áb­rándozott, s naiv hitében azt gondolta, hogy az emberek között sem a szív, sem a vallás, oly mélyreható különbséget nem alkothat, hogy ennek alapján valóságos kasztrendszert teremt­sünk meg., s tömjénfüstből vagy dogmatikai tételekből emeljünk magunk és mások között áthághatlan válaszfalat. De még azt is hitte ez a korszak, hogy az ultramontán reakció sötét hatalmát a huma­nizmus és a modern állam eszméi teljesen meg­törték, s elég a törvényes szabály megalkotása minden közelebbi büntető szentesítés nélkül arra, hogy azok a társadalmi élet minden tényezője előtt szentek és sérthetetlenek legyenek. így jöttek létre az említett törvénycikkek, melyeknek a jóakarat mellett legnagyobb hibá­juk, hogy a rendelkezésük ellen cselekvőkről nem szabnak, az 1868: 53. törvénycikk 10. §-át kivéve, semmi büntetést, nem különöse 1 vegyes házasságból született gyermekek erköl .elen el­harácsolása tekintetében. E törvény 12. §-a ellen, mely kimondja, hogy a vegyes házasságból származó gyermekek közül a fiúk atyjoknak, s a lányok anyjoknak vallását követik, s minden ezzel ellenkező térít— vény, vagy rendelkezés semmis és érvénytelen, a szülők joga s az emberi elhatározás szabad­sága szempontjából látszólag kételyeket lehetne emelni, holott e rendelkezés valójában a szabad-Lapank mai számához fél sag tamasza s a honpolgároknak egy felekezettel szemben való védelme. Míg a római katholikus papság minden más keresztyén felekezettel szem­ben a legridegebb kizárólagosság álláspontjára helyezkedik; míg a társadalmi hatás, a hit és erkölcsi élet minden fegyvere jó neki arra, hogy híveit más felekezetűek megvetésére tanítsa s velők az összeköttetést csak akkor engedje meg, ha ez uton néhány «veszendő)) lelket megszerez­het az üdvösségnek**; míg e vallás azt tanítja, hogv államon, törvényen, nemzeteken és orszá­gokon felül és kívül álló földi hatalom létezik, melynek in foro conscientiae, minden igaz katholikus minden más eszme, érzelem és óhaj hátratételével engedelmeskedni tartozik : addig a lelkiismeret szabadsága, a vallási türelem és egyenjogúság eszméje, az állam és a polgárság valódi érdekei megkövetelik, hogy az állam hatalma egyenes törvények és szabályok által lépjen közbe a gyöngébb fél vedelmére. Itt rej­lik az 1868: 53. törvénycikk 12. §-ának jogo­sult volta. Szükséges volt ez 1868-ban s még inkább szükséges ma, mert a szabadelvűség s polgári egyenlőség s hitfelekezeti béke tekintetében nem előre mentünk, hanem hátrafelé. Ismét van állam­vallásunk., melylyel szemben a többi felekezetek csak a mostoha testvér sorsára jutottak, s gyak­ran kell a megaláztatás keserű kenyerét enniök. A római katholicizmusnak, illetve papságának közjogunkban előkelő hely van ma is bizto­sítva, olyan, minő semmi más felekezetnek : az összes közhivatalok a Gergely-naptár ünnepeit ülik, a börtönök, állami intézetek és a többi csakis római katholikus kápolnákkal ékesked­nek, minden hivatalos istentisztelet római katho­likus, a katonaság tisztelgései, díszkivonulá­sai, templomi parádéi csupán e felekezetnek ív melléklet van csatolva. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom