Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

gált bevallási rovatos íveket, örömmel jelentvén ki, hogy azok minden egyházból beérkeztek s inkább emelkedést, mint visszaesést mutatnak! Mindezen fontos és közérdekű dolgok feletti beható tanácskozás és határozat hozatal a gyűlés 2-ik napját egészen lefoglalta. A 3—ik napra, maradt még elég érdekes ügy, de a melyek már csak egyes egyházakra, vagy magánosokra tartoznak, melyeknek elbeszélése alig kötné le a távolabb állók figyelmét. Annyit azonban ide irok, hogy a lelkészi jövedelmek újból leendő összeírása, mely úgy az egyházak osztályozása, mint a domesztikai állandó segélyezés alapjául szolgál, több rendbeli küldöttségekre biztatott. A tóháti lelkészi kör azon indítványának tárgyalása, mely az országos közalap illetékének kivetése és kezelése módszerét illeti, akkorra halasztatott, ha majd az egyházmegye kebelében szervezkedett többi lelkészi körök is nyilatkoznak. Azt sem hallgathatom el, hogy a tanügyi bizottság és iskolai körlátogatóság a tiszántúli egyházkerület legközelebb kiadott «népiskolai szervezet»-e érteimében megalakíttatott. Végül a gyűlési tárgyalások alaposabbá és gyorsabbá tétele érdekében óhajtandó volna, ha egyházmegyei szabályaink éttelmében a közgyűlésen tárgyalandó ügyek okmányai a gyűlést megelőzőleg 8 nappal beadatnának, s nem történnék az, hogy gyűlés folyama alatt is érkeznek ügyek, gyakran terjedelmes ügyiratokkal, melyeknek tartalmáról sem az elnökség, sem a jegyzői kár sejtelemmel sem bir, arra pedig, hogy az okmányok előleges átnézése, vagy tanulmányozása megejthető lenne, még csak gondolni sem lehet; de ez már nálunk megrögzött szokás, melyet levetkezni az illetők részéről sem kedv, sem akarat. Sütő Kálmán, b.-somi ev. ref, lelkipásztor. KÜLFÖLD. Hollandiai egyházi szemle. Pártok a wallon egyházban. Wallon evangeliomL értekezlet. Wallon misszió a La Manche partjain. A holland ref. egyházban számos pártok vannak. De a mit itt pártnak neveznek, az másutt csak theologiai irány. A wallon egyházban azonban csak két párt van : az orthodox és modern párt. Melyek a két párt által vallott tanok, melyek a mi wallon egyházunkat felosztják ? erre nagyon bajos felelni. Se az egyik se a másikpártnak nincs organutna a hol elveit kifejezné, azon munkák pedig, melyek egyházunkból kijöttek, nagyon ritkák és átaljában kevéssé jellemzők. Mégis azt mondhatom, hogy a köztünk elterjedt tanok épen azok, melyek minden francia nyelvű egyházakban találhatók. És ezt könnyű kimagyarázni; a wallon lelkészeknek legtöbbje Franciaországból vagy Svájcból jön, ott végezték tanulmányaikat, ott kezdték hivatalukat, mikor Hollandba érnek már akkor meggyőződéseik meg vannak állapodva és nem igen van rá példa, hogy a holland theologia észrevehetőleg módosítaná őket. Az orthodoxok különböző iskolákból jöttek ki és szinte nem tartják fenn egymás közt a tan igazi egységét, többnyire a mérsékelt orthodoxiához ragaszkodnak különböző árnyalatai szerint. A moderneket még nehezebb osztályozni. Ha jól vagyok értesülve, a legmérsékeltebb liberalismustól a legszélsőbb radikalismusig minden változatnak van képviselője. Beszélték előttem, hogy egy lelkész egyik beszédében azt iparkodott bebizonyítani, hogy Jézus Krisztus nem is létezett soha, de ez a dolgon mit se változtat mondá, mert a keresztyén vallás lényeges elemeiben annélkül is fennmarad.*) Láttam egy wallon kátét, mely a jövő életről egy szót se szól; a síron túli személyes fennmaradás nyilt kérdés a mi wallon modern collegáink között. Ez ellenkező irányok törvényesen állanak fenn egyházainkban. A zsinati szabályok lassanként úgy lettek módosítva, hogy minden doktrínáknak együtt fennállását ugyanazon jogon megengedik. Ma némelyek elfogadják ezt a helyzetet mint tényt, mások úgy tekintik azt mint jogot; mint jog, az előttök egy egyházi dogma, hogy minden őszinte meggyőződésnek helyének kell lenni az egyházban. A szabad egyház a szabad államban híres formulája helyébe örömestebb tennék ezt : semleges egyház semleges államban. Nekem úgy tetszik, hogy ők elfeledik azt, hogy az absolut szabadság sehol se létezik, semmi társaságban, semmi intézményben. A ki keresztyén egyházat mond, egy meghatározott egyházat mond: a jelző korlátozza a jelzett nevet. Hogy őrizkednünk kell minden korban és különösen a zavaros időkben az éles megoldásoktól, hogy kerülnünk kell azt, mikép tan-kérdésekből harci sereget csináljunk, melylyel az ellenfelet folyvást fenyegessük, erről mindig megvoltam győződve; sőt azt hiszem, hogy az egyházak jelen állapotában egy pártnak sincs joga — bárminő uralgó párt legyen is — ezt mondani az ellenfélnek: menj ki. Ha meg van győződve arról, hogy a helyzetnek véget kell vetni, és van hatalma arra, hogy azt megszüntesse, a mit mondhat ez: menjünk ki. De hiába próbáltam, azt nem tudtam megérteni soha, hogy egy lelkész, aki nem hiszi a Jézus Krisztus létezését hogyan találhat helyet a keresztyén egyházban. Bármint legyen, elég az hozzá, hogy a wallon gyűléseken, a hol orthodoxok és modernek találkoznak, e kérdés rendesen száraz gondolatnak marad. Ha esetleg | előkerül, vele nagy mérséklettel bánnak. A csendesség régóta megvan, félig lanyhaságból, félig békülékenységből, és a gyűlés inkább foglalkozik administrativ ügyekkel, a melyekben excellál. Számtanikig a két párt ereje egyforma. Mégis az egyház igazgatása a modernek kezében van, azok uralják a választásokat és tetszésök szerint alakítják a vallon ' commissiót, mely időközileg kormányozza egyházainkat és közvetítőül szolgál köztök és a ref. zsinat közt. Ez hát a «beati possidentes» esete. Valóban ez a helyzet nem felel meg a dolgok valóságának, miután az orthodox lelkészek több év óta többségben vannak a wallon testületben. Honnét van hát, hogy az orthodox párt nem tudta magának megszerezni ezt a helyet, mely őt megilleti. Több okokból, de én csak kettőt említek. Első magának az orthodox pártnak gyengesége, mint egyházi párté. E gyengeségnek sok- oka van, a mit hosszú lenne itt magyarázni. A második ok az a tény, hogy a wallon commissiónak tagjai határozó szavazattal bíró tagjai a gyűlésnek annéikül, hogy erre az egyházak által delegálva lennének. Ez az anomalia, mely semmi más gyűlésben nem létezik, meghamisítja a többséget és több ízben elég volt arra, hogy a modern párt túlsúlyát biztosítsa. Mindegyik párt könnyen csinál magának illusiót érdemeire nézve. A modernek szívesen hánytorgatják *) Kezeim közt van Collins rotterdami wallon lelkész egy kötet beszéJe, az meg Jézus neve helyett folyvást «le jeune ouvrier nazaréen* az ifjú názáreti kézműves címet használja. B. L.