Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

liberalismusukat. Az bizonyos, hogy egy pártot képeznek a vvallon commissióban az orthodoxokkal, hanem ők nagyon jól tudják nagylelkűségüket érdekeikhez szabni. Két hely, héttel szemben, ez az arány semmikép sincs viszonyba az orthodox egyházak fontosságával, se lelkészeik számával. Továbbá meg kell jegyezni: i) hogy magoknak tartják fenn azon lelkészeknek megválasztását, a kiknek a wallon comissióba való bejutást megakarják nyitni; 2) és hogy az oda bejutást orthodox laicusoknak meg nem engedik. No erről az ostracismusról már csak nem mondhatják, hogy szabadelvű! Szívesen elismerem azonban, hogy más körülmények között szabadelvűségök jobb minőségű. Ha van is olyan egyház, hol egy erős orthodox kisebbség marad hátrányban, vannak mások, mint az amsterdami és leydeni, a hol a modern consistorium beleegyezik oly lelkészek kinevezésébe, kik nem osztják az ő elveiket. Ha ez engedmény néha olyan megszorításokkal van kisérve, melyek e régi közmondásra emlékeztetnek: adni és visszatartani semmit se ér, azt itt nem keresem. Azt se kérdem, hogy mi lett volna azokból az egyházakból, hol a kisebbség adja a legszámosabb hallgatókat, ha a többség minden lelkészi állomásokat egyedül magának tulajdonított volna. Inkább elismerem, hogy ez egyszer a modern párt hűnek tudta magát mutatni ezen elvéhez : minden iránynak joga van létezni és élni az egyház kebelében. Az olvasó, ki idáig türelemmel követett, bizonyosan megjegyezte magának, hogy a wallon egyházak elmétileg a zsinat presbyteri rendszerhez tartoznak: tényleg pedig congregationalista régime alatt élnek. A reformált zsinat, amelytől véglegesen függenek semmi észrevehető vallásos befolyást se gyakorol vallásos életükre. A wallon gyűlés más felől egyszerű «társ-igazgatónak» (college administratif) tartja magát, épen ezt a kifejezést használja a commissió legutolsó jelentésében. Ennek eredménye községeinkre nézve a szellemi elszigeteltség állapota, mely igazi gyengeség jele. Egy kísérlet tétetett az orthodox párt kebelében, hogy némikép véget vessenek ennek az állapotnak. Valami három éve egy társulat alakult abból a célból, hogy közelebb hozza és egyesítse a különböző egyházak evangeliumi elemeit. E társulat a wallon evangeliom érteke siet (Conférence évangelique wallonne) nevet viseli. íme az elvek, melyek elfogad tattak Hágában, 1886. október 28-án az alapító tagok által:«Mi a wallon egyházak lelkészei és hívei, midőn megvalljuk, hogy hiszünk az Isten igéjében ugy a mint az az O- és Új-szövetségben foglaltatik és Isten kegyelmében a Jézus Krisztusban, mint az idvesség egyedüli alapjában, elhatározzuk, hogy évenként összegyűlünk egy testvéri értekezletre. Szívvel ragaszkodva wallon egyházunkhoz és intézményeihez, örömmel barátkozunk e területen, mely közös velünk és mindazokkal, kik annak részét teszik, hisszük hogy jó és hasznos mind magunkra, mind községeinkre, hogy találkozunk egy hitben, hogy közzétegyük tapasztalatainkat és kicseréljük eszméinket azon kérdésekre nézve, melyek Isten országának eljövetelét érdeklik.)) E nyilatkozatban két dolgot jegyezzünk meg. Először az értekezletnek vallásos alapját. Ennél tágabb már nem lehet. Az alapító tagok azon fogadásból kölcsönözték azt, melyet 1883-ig a lelkészek tartoztak letenni a reform, egyház szolgálatába lépés alkalmával. Ez volt az eszélyes eljárás; hűség egyesülve terjedelemmel, semmi megszorítás de mégis korlátokkal. Ott a hol az egyház tárva nyitva van, az értekezletnek zártnak kell lenni, a hol pedig az egyház zárva van, ott az érekezlet nyitott lehet. Másodszor az értekezlet célját. Nem arról van szó, hogy harci gépet szervezzünk, hogy az uralkodó pártnak ellenállhassunk, vagy azt felforgassuk ; voltak kik az uj munkát így képzelték. Az elérendő cél mindenek előtt szellemi. Az értekezletnek gondoskodnia kelle tagjai számára egy találkozási alkalomról kölcsönös építés és tanulmány végett. A mit magok és egyházaik számára keresnek, az a szellemi életnek növekedése. Jelszavok az evangeliom ama mondása lehet: Keressétek először az Istennek országát és annak igazságát és minden egyéb megadatik tinektek azon felül. 1886 óta a wallon evang. értekezlet Nimwegen, Delft és Hágában tartott három összegyűlést, amelynek erdeke és sikere folyvást nagyobbodott:. A legváltozatosabb és a legfontosabb tárgyak adattak elő a valóban értékes jelentésekben. Nimwegenben Pfender hágai lelkész a biblia francia fordításáról értekezett, végeredményben a Segond-féle fordítás javára nyilatkozván, és Teding van Berkhout az amsterdami wallon szegényház elnöke a szeretet munkájának rendezéséről az egyházban értekezett, ajánlva a munka felosztást és a diaconissa intézményt. Delftban Roehedien delfti lelkész és gróf de Bylandt hágai presbvter a wallon egyházak eredetéről és a mai szerepéről, továbbá Daubanton gröningai lelkész a wallon gyermekek konfirmációi oktatásáról tartott előadást. Végül a mult 1889. év őszén Hágában, Lacheret lelkész a wallon liturgia történetét adta elő, javaslatba hozván ennek a liturgiának revisióját, mely mindannyi között leghűbb maradt a XVI. és XVII-ik század régi református liturgiáihoz. A tanulmány után építés. Nimwegen és Delftban a hívek is meghívattak az értekezletre, a hol négy, öt lelkész szónokolt; egészen új dolog a wallon egyházban, de nagyon tetszett. Hágában az értekezlet szíves közreműködésre meghívta Monod Tivadar francia lelkészt is. Azok kik hallgatták sokáig nem fogják feledni «Jézus az út élet és igazság»-ról tartott gyönyörű prédikációját, valamint kellemes értekezését a «hívők kötelességéről a mai korban.» Az a világos előadás, meggyőző ékesszólás igazán nagy és jótékony benyomást keltett. Tanulmány, építés; a wallon ev. értekezlet nem hitte, hogy ennyi elég lenne programmjául; hozzátette hát a cselekvést is. Egy kérdéssel foglalkozott eleitől fogva: ez a holland tengerészek sorsa Eszak-Franciaországban. Azt akarta értök megtenni, a mit megtesznek a La Manche legtöbb kikötőjében az angol tengerészekért és alapított Dunkerqueben egy Chrystelyk Zeemansliuis-t. A kikötő központján egv terem van nyitva minden nap, a hol a holland tengerészek lapokat, könyveket és egy csésze theát kaphatnak. A vendégszerető ház egyformán nyitva áll a scandináv és német tengerészek előtt is és mindazoknak, kik egy tengerparti városban nem tudnak hova menni és kockáztatják testök leikök elvesztését. E keresztyén és filanthropikus munkához lett csatolva az evangeliom terjesztésének egy új munkája. Dunkerqueben bizonyos számú hollandok mellett a belga eredetű flamandok száma négy ezren felül van, az egész munkásosztály a flamand nyelvet beszéli. Itt egy roppant munkamező van, mely a francia nyelvű evangeliom terjesztés előtt egészen zárva volt, és a mely most nyitva áll egy a Christelyk Ztemanshuis élén álló evangélista előtt. Ez a legújabban felállított hivatal, már eddigelé is a legszebb jövővel biztató eredményeket mutathat fel. Hozzáteszem, hogy egész Hollandban a legnagyobb rokonszenvvel fogadtatott a királyi családtól kezdve le a legutolsó parasztig. íme ennvit tett a wallon ev. értekezlet három év