Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

IRODALOM. ** A „Protestáns Szemle" ez évi II—ik füzete, Kenessey Béla szerkesztésében a napokban hagyta el a sajtót s küldetett szét az irod. társaság tagjainak. Tizenkét íves vaskos füzet, változatos, gazdag tartalommal, melyet Ballagi Aladár, Bartha Béla, Petri Elek, Zoványi Jenő, Csengey Gusztáv, Szabó Aladár, Szlávik Mátyás, Masznyik Endre, Csiky Lajos, mindannyian professzorok irtak. Hat értekezés, köztük három történeti (de egy sem magyar tárgyú), két bibliai, egy statisztikai, egy pbiiosophiai tárgyú; továbbá egy könyvismertetés, egy belmissziói levél, s végül hazai és külföldi irodalmi szemle képezi tartalmát. A csinos kiállítású füzet külön is kapható bármely hazai könyvkereskedésben i frt 40 krért. ** Az 1839—40-iki országgyűlés visszhangja az irodalomban cimű értekezés, melylyel Dr. Ballagi Géza lev. tag székét elfoglalta az akadémiában, kiváló politikai értéke mellett egyházi érdekkel is bir. Azon mozgalmas, forrongó időszakot ismerteti, midőn irodalmunkban a belső reformok eszme-harca az 1839—40-iki országgyűlés utan hírlapokban és röpiratokban teljes erővel kitört. A «Kelet Népe» és a «Pesti Hírlap,» de különösen az akkori röpiratok alapján, (melyek ismeretében Ballagi igazi «specialista») rendkívül szemléltető és eleven képet fest e mozgalmas korszak forrongó eszméiről és törekvéseiről. A vallásügyi sérelem és a papi jószágok, a zsidó-emancipatio, a városok politikai emancipatioja, a bűnvádi eljárás és a börtönügy reformja: ezek voltak a kor égető napi kérdései, melyek eszmemozgalmait színdús elevenséggel, magvas reflexiókkal és lelkes tárgyszerettei állítja szemeink elé a tudós szerző. «A vallásügyi sérelem és a papi iószágok» cimű érdekes fejezetet alkalom szerint egész terjedelmében bemutatjuk olvasóinknak. A becses füzet a m. tud. akadémia kiadványa és 90 krért kapható. * Természetrajz népiskolák számára cimű, Busa János sárospataki tanár által írott tankönyv immár ötödik kiadását érte meg, melyet a nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszter úr legközelebb 6325/1890 sz. a. általánosan engedélyzett. E kis műnek, melyet 1876-ban a ((Sárospataki Irodalmi Kör» megbízásából készült, legújabb kiadása abban különbözik az eddigiektől, hogy ábrákkal is el van látva. A könyv használhatóságát eléggé bizonyítja az, hogy 10 év alatt 55 ezer példányban került ki a sajtó alól, valamint az is, hogy még mielőtt a minisztérium engedélyezte volna, a Budapest városi összes népiskolák számára s a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület népiskolái részére ez fogadtatott el kötelezett tankönyvül, és hogy ötödik kiadását Lampel R. cs. és kir. könyvkereskedő német nyelyvre lefordíttatta és kiadta. Az országos közoktatási tanács következő birálat alapján engedélyezte : «E kis könyv az állat-, növény-és ásványország kiválóbb alakjait elemi modorban és syntheticai úton ismerteti. A leirás nem nagyon leereszkedő, az elemi oktatás keretjét nem lépi át, mondhatni mindvégig szem előtt tartja az elemi oktatást céljait. Nyelve meglehetős tiszta, magyaros, folyékony s azért az elemi iskolák tanulói — feltéve természetesen — hogy az iskolákban szemléltetés előzi meg, sikerrel használhatják. Tekintetbe véve azt, hogy e munka a természetnek három országát ismerteti, terhelőnek és terjedelmesnek nem. mondható. Nagyon. speciális leírásokat nem közöl; a termények testének tagjait elemi módón ismertetvén, számos hibát elkerült, a mely más természetrajzi munkában hemzsegni szokott.)) — E kipróbált derék tankönyvre különösen fölhívjuk protestáns iskolai hatóságaink és tanítóink figyelmét. Csak az a kár benne, hogy kiállítása nem elég csinos, papirosa durva stb. de egy ujabb kiadásnál ezen külső hiányokon könynyen lehet segíteni. A könyv bármelyik hazai könyvkereskedőnél vagy pedig egyenesen Sárospatakon, T10-csányi Bertalan főbizománvosnál megrendelhető. Ara kötve 34 kr. ** A péteri ev. egyház vázlatos története cím alatt egy kis füzet jelent meg Czegléden, melyet áldott emlékű Döbronyovszky Károly péteri lelkész irt és fia Dobronyovszky Gyula, jelenlegi péteri lelkész adott ki Földváry Elek péteri volt egyházfelügyelőnek ajánlva. A kis munka inkább a krónikák és egyházrajzok fajából való s nem kidolgozott monographia, de gondos és szorgalmas dolgozat. Három szakaszban ismerteti e most már virágzó egyház 150 éves múltját. Péteri Pestmegyében, Monor, Üllő és Gyömrő közé ékelve 1742-ben a zolyommegyei Illésfalváról telepített község, melynek egyházi történetét szerző három szakaszban vázolja: 1. 1742 —1781. az egyház kezdete, viszontagságai, üldöztetése. 2. 1781 —1822. a fejlődés és megszilárdulás időszaka. 3. 1822—1886. a templom építés s az ebből támadt gondok és anyagi zavarok korszaka, melyről tanulságosan van elbeszélve, hogy a túlfeszített építkezés és különösen a «parádés» felszentelés (mely mintegv 5000 frtba került), mint bénít meg egy egyházat hosszú időre. De az egyház hű kormányosa, néhai Dobronyovszky, ki e küzdelmes időszakból harminc évet töltött a szüntelen való vigyázat és gondozás munkájában, élete utolsó évében, 1885-ben, megérte az örömet, hogy élet-halál harcot vívott «egyháza nem vergődik többé, hanem Isten segedelmével uj erővel halad a felvirágzás utján.» — Elismerés illeti meg az ifj. Dobronyovszkyt, hogy e kis vázlat kiadásával érdekes adalékokat szolgáltatott evang. egyházunk történetéhez s szép emléket állított hitbuzgó és tevékeny atyjának. A füzet ára 50 kr, mi egy kissé borsos ; a jövedelem a «péteri ev. egyház pénztár-alapjaw javára fordíttatik. Ajánljuk az érdeklő! dők figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Azon előfizetőinket, kiknek előfizetésük az első évnegyeddel lejárt, tisztelettel kérjük, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Az előfizetési pénzek e Lap «szerkesztősége vagy kiadó-hivatala* címen (Budapest, Szentkirályi-utca 30. szám alá) küldendők. * Személyi hírek. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter 1890. évi március hó 14-én 11,247 sz. a. kelt rendeletével a kovásznai állami el. leányiskola gondnokságához elnökül Szőts Gerő ev. ref. lelkészt, rendes tagokul pedig Csia György nyug. aljárásbirót, Deák Samu szolgabírót, Deák Albert község jegyzőt, Deák Domokos birtokost és Ugrón János kereskedőt nevezte ki. — Beczási Kristóf zágoni földbirtokos ezer frtos alapítványt tett a ! sepsi-szentgyörgyi Mikó-kollégium convictusa javára. — Nagy Pál tornallyai lelkész gömöri esperes a serkei r-ső oszt. lelkészi állomást nem fogadta el, egyik okon azért, mert egy évig félfizetésen kellett volna szolgálnia. ! — Szabó János békésbánáti esperes és Garzó Gyula egyházmegyei tanácsbiró, mint a «Torontál» írja, márc. 27-én a nagy-becskereki ref. egyházban canonica visitaciót tartottak s az egyháznak úgy szellemi, mint anyagi