Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-06 / 14. szám
Ujabb bizonysága ennek az a szomorú eset, mely Szt. Pandóban (Franciaország) történt. Ott ugyanis egv protestáns evangelista kibérelte a vendéglő nagy termét, hogy néhány protestáns szellemű értekezést tartson. A mint estve megkezdte előadását, egyszerre egy csapat rohant a terembe, élén a sekrestyéssel, harangozóval s néhány templom szolgával (ezek persze, mint a zongora billentyűi szerepeltek.) Az evangelista alig tudott egy mellék ajtón elmenekülni nejével; a tömeg utánna rontott abba a vendéglőbe, a hol szállva volt. A becsületes vendéglős azonban elrejtette, s szobáját eltorlaszolta. A felbőszített tömeg összerombolta a vendéglős bútorait; magát pedig jól elpáholta. Ugyan nyer-e elégtételt ! ? * * * Hat vájjon ez a másik nyer-e ? Ugyan is az alaskai püspök egy sz.-franciskói orvost exkommunikált. Mivel pedig az orvos ellen emelt vádak alaptalanoknak bizonyultak, az orvos 1.500,000 franknyi kártérítési pert indított a püspök ellen, mint a ki méltatlanul okozott neki kárt orvosi foglalkozásában. * * 1 * A párisi érsek imént közölte minden plébánussal a római szék azon határozatát, mely kárhoztatván a hulla égetést, megtiltja az egyházi gyász-szertartást a hamuvá vált testre nézve. * * * A pápa állítólag egy új katekhizmus kiadását rendelte cl, mely a katholikusok által beszélt minden nyelvre lefordíttatván s az taníttatván, az egész világon teljes egyöntetűség legyen a hit dolgában. * Az amerikai klérusban egy társulat alakult, melynek tagjai kötelesek naponként fél órát theologiai munkák olvasásával tölteni. * * Egy magdeburgi zsidó lap szerkesztőjének kezdeményezésére, egy az európai és amerikai rabbinusok által aláirandó kérvény intéztetnék a pápához, hogy t. i. a pápa közokmánynya! nyilvánítsa semmisnek azt a vádat, hogy a zsidók véres áldozatokat használnak vallási gyakorlataikban. A kérvény első részében támaszkodnak az összes klérus bizonyságára, az egyházi atyáktól mostanig, kik mind azt állították, hogy ez a vád csupán rágalom. Azután azt kérik, hogy nyilatkoztassa ki világosan, a zsidóknak sem rítusában, sem szertartásaikban semmi oiyan nincs, a mi arra engedn.e következtetést, hogy ember áldozatot is használnak, melv hiedelemnek már oly sok ártatlan esett áldozatul a kevésbé művelt tartományokban. Hát én csak azt mondom, hogy mindaddig míg a zsidó vallás azt hirdeti, hogy izráel gyermekén kívül az Ábrahám kebelébe, míg a katholicismus azt hirdeti, hogy az ő kebelén kívül senki a mennyországba be nem juthat... míg tehát lesz felekezet, mely akár a menynyet akár a pokolt monopolizálja.. . addig lesz ilyen tévhit, s annak a nép közt történt elterjedései pápai brevével 4;e-sz üi R ^trir'Treni lehet. Bontogassa meg mindegyik felekezet az elzárkózottság khinai falait, hadd szivárogjon bele egy kiss friss levegő; hadd hasson bele éltető sugár... egyedül ez űzheti ki belőle a rodthadt levegőt. * # * Egyébiránt ez a véres áldozat lehet nem a zsidó felekezet dogmáiból való ; hanem egyeseknek a dogmák helytelen felfogásából származott hite; egy vak hit, melyért nem felelős az egész felekezet. Lehet-e például a protestáns vallást kinevetni azért, mert annak egy híres tagja, a Christian Herold szerkesztője, Baxter szerintünk nagyon nevetséges munkát végez. Ugyanis azzal foglalkozik, hogy az ó-testamentom apokalyptikus Írásaiból kimagyarázza a jövendőt. S bár az események százszor is megcáfolták Baxter úr jövendöléseit, de azért az ő és számos olvasójának hiszékenysége nem fogyatkozott meg. Közelebb felfedezte s így, azt jövendőié, hogy 1896-ban egy még eddig páratlan rémítő háború fog kiütni. De színtere nem ez a nyomorult föld leend, hanem az ég; háború lesz az Isten és a sátán között; a sátán legyőzetik s a mélységbe taszíttatik. (E szerint a sátán most még a mennyben van, s nem a mint hittük, a pokolban). * * * , Ha egy tudós angol is ilyen dolgokkal vesződik, s akad nagy közönsége, csuda e, ha a szegény Bassutok hisznek a moéában, azaz egy kívül veres és kétfejű kígyóban; melynek az a tulajdonsága van, hogy a kihez elküldik a kafferek (mert ezek hatalma alatt vau), az rettenetes betegségbe esik. Ezt a kigyót ugyan senki sem látta; de azt a vak is láthatja, hogy ez a babona semmi más, mint a Bossutók tudatlanságának a kafferek általi kizsákmányolása. * * * A mi itt következik, azt abban a reménységben irom ide, hátha kedvet kapnak olyan perlekedésre a mi gazdag uraink is. Nevezetesen a szt. albáni székesegyház kijavításának költsége 1.150,000 frankra volt felvéve. De kifizesse ezt az összeget? E kérdés lelett összezörrent két ismert angol milliomos, mindegyik azt állítván, hogy neki van elsőbbségi joga azt a terhet viselni; s a törvényszék előtt oly hévvel védelmezte mindenik a maga követelését, mint nálunk, midőn ugyananyi örökségről van szó. * * _ ( * Egyik porlukmás kollégám imígy évelődött : ez az egyletezési mánia még tönkre tesz bennünket. Mindenfelé mértékletességi egyletek alakulnak. A szeszes ital használata ellen egész irodalom keletkezett. Ha ez így megy, ki veszi meg a mi lukmákánkat ? íme Chicago mellett egy Evaston nevű város épült, melyhez olyan feltétel alatt ajándékozta a területet Evans úr, ha körülötte hét kilométernyire nem használnak szeszes italt. Ma már 12,000 lakosa van; a bűn csaknem ismeretien benne ; a templomok, olvasó-termek jobban látogatottak, mint bárhol a világon. Még csak az kell, hogy Succi, Merlassi urak elterjeszszék a «kop!aló egyletet,)) hogy t. i. negyven napban elég egyszer enni, akkor aztán még a buza is a nyakunkon marad! * * * Azzal vigasztaltam meg, hogy a mi életünkben még nem javul meg ennyire az emberiség, s lesznek elegen, kik még az alamizsnát is szeszes italra költik; mint közelebb is történt egyik angol városban; hol szokás az esztendő egy napján 375 frankot kiosztani a szegények között, minden szegény kap 3 frankot. Az utóbbi kiosztás előtt a lelkész megjelölt minden pénzdarabot s már másnap 275 franc volt belőle a korcsmárosnál. Csúza, 1890. márc. 21-én. Hetesy Victor, ref. lelkész.
