Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-30 / 13. szám

töltött Baján, már a második évben a pirosi gyülekezet hívta meg léikészül, hol 2 év alatt a templomot és tornyot felépítette. Templom, toronyépítés nálunk protestánsoknál nagy költséggel és küzdelemmel jár és ebből folyó küzdelmekből az oroszlán rész a lelkész vállait terheli, nyomja, nem csoda azért, ha a másodszori meghívásnak engedett, midőn az ómoroviczai gyülekezet meghívta lelkészül. 1841. junius io~én foglalta el ómoraviczai lelkészi állását. Itt volt az ő munkatere, itt élte le munkás életét, küzdve minden szépért, minden nemesért. Nem nagv tudományával tünt ő ki, de tudott teremteni erélyével, tudott hatni népére, egyéni tulajdonaival, szivével és példaadásával. Midőn káplánja valék, sokszor mondá nekem : ((gyülekezetemben magam akartam esperes, püspök lenni s népemnek szerető s ha kellett szigorú atyja is.» A világi urak, az ottani földbirtokosok szerették hajlékony, sima, udvarias, alkalmazkodni tudó modoráért, víg, barátságot kedvelő hajlamáért; az ő háza ifjú éveiben nyilt ház volt, de ő is örömmel időzött baráti körökben. Az ómoraviczai gyülekezet emelése külsőleg úgy mint lelkileg volt életének legfőbb célja; e cél felé törekedett kitartással, szembeszállva sokszor nagy akadályokkal, nehézségekkel, kockára téve az olcsó, muló népszerűséget, megemlékezve az irás szavairól : «jaj ti néktek, ha mindenek jót mondanak felőletek.)) Rávetve kezét az ekeszarvára nem tekintett ő többé vissza, hanem előre nézve haladt a megkezdett rögös ösvényen. Gyülekezetének egyik földbirtokosa és presbvtere, a gyermektelen Nagy Józseffel sokat tűnődött, értekezett az egyház állásáról, elhanyagolt épületeiről, a torony korhadt, a templom töredezett bútorzatáról, a gödrös templom hajójának járdájáról, dísztelen voltáról, a nagy parochiális udvar kerítetlen pusztaságáról, a népiskolák elégtelenségéről, az egyházi adózás patriarchalis, tarthatatlan, nem elégséges jövedelmi forrásáról. Ezen állapotokon javítani, segíteni akart ő, de látta, hogy ezen változtatni nem kis feladat. Nem csodálom tapasztalt érett eszemmel azt, ha ő családot soha nem alapított és lemondott a családi élet örömeiről, hogy így a szerető család tagjai ne érezzék a papi állás töviseit. Igazság az, hogy a magasztos hivatásának élő tiszta keblű munkása az úr szőllőjének óriás küzdelmek árán ér el egy-egy célt; kitéve magát, s ha van, családját sokszor a bizonytalan esélyeknek, igen annak, hogy vannak esetek, midőn valóban nincs annyi helye, a hová fejét lehajthatná, ha megzudul felette a fergeteg! Érdemeit ime egy koszorúba össze fűzöm, a mit ő létesített, teremtett, a mit egyedül az ő SZÍVÓS kitartásának lehet első sorban köszönni Omoraviczán. 1. Nagy Józsefet rávette 8 évi baráti összeköttetésével, hogy 8739 frt 70 kr mostani néven levő alapítványát örök alapul adományozta az egyháznak. 2. 1851. a templomot újra bebútoroztatta, s a templom hajójának járdáit márvány kővel kirakatta. 3. 1852. létesítette a birtokaránylagos egyházi adózást és megteremtette az ingyen iskolázást. 4. 1853. a korhadt toronytetőt leszedette s új réz torony tetővel és órával látta el a tornyot. 5. 1855. a paplak puszta udvarát várszerű bástyával övezte. 6. 1859. a templon tetejét újra zsindelyeztette. 7. 1862. a torony alatt 4 vasoszlopra csinos karzatot emeltetett. 8. 1864. népének lelki, szellemi emelése céljából áldozatával egyházi könyvtárt létesített. 9. 1870. a templom északnyugoti részében egy karzatot készíttetett, a hová 16 változatú orgonát is építtetett. Ezen évben egy háztelket vásároltatott két épülettel, tanítói lakul és iskolának. 10. 1871. a tíz öles leányiskola tetejét újból fazsindelyre vétette, a kisebb leányiskolába a régi rozoga székek helyébe modern székeket készíttetett. 11. 1872. ismét új tanítói lakást, iskola termet, 2 tanító állást épített és létesített. Ezen évben veszítette el teljesen szeme világát, sötétség borult szemére, de azért edzett lelke erős volt, A jeles népszónok nem hirdette többé az Úr igéjét katedrából; nem vezethette többé oly nagy gonddal az egyház féltett kincsét, az anyakönyvet, a melybe ő oly lelkiismeretesen jegyzett be minden adatot: de az esketést, keresztelést végezte mindaddig, a míg teste ereje engedte. A mi 1872 után történt, az is az ő munkás életének folyománya, az elvetett mag termi tovább nemes gyümölcseit. Példája hatott s a munkát nemes ambitioval folytatja Ómoroviczán a presbyterium. Megtakarított filléreiből az ómoroviczai egyház részére örök alapítványul hagyott 2000 frtot; az ómoroviczai kisdedóvodának alapítványul: 1400 frtot; az alsó-baranya-bácsi ref. lelkészi gyámegyletnek : 500 frtot. | A pesti theol. konviktus részére : 200 frtot. Az egyház Herczegh Ferencz halála után rendelkezik 13,547 forint 50 kr. alapítvány nyal, mely az egyház céljaira kamatoz. Hatott példájával, gyakorlatilag megmutatta azt miként kell szeretni az egyházat és e példa, mint jó mag : gyümölcsét meg fogja teremni, ha kivált lesz, ki nyomdokán fog tovább haladni. Sok teendő vár arra még, ki ő utánna jönni fog! Mint lelkész határozottan a szabad elvű theol. híve volt egész életén által. Ballagi lapját örömmel olvasta, míg tudott olvasni, s midőn elhomályosult szeme világa : hálás volt azok iránt, kik néki azt felolvasták. Mindattól idegen volt, a mi nem magyar talajból nőtt ki; bármit mondtam vagy olvastam néki külföldi lapjaimból, a mi nálunk a lelket még nem mozgatja : erre az volt válasza : nem magyar észnek és gyomornak való táplálék ez 1 Egy ízben, midőn az egész nazarénismust Unioraviczán és az országban a fizetés nem akarásnak, teher alól való szabadulásnak tulajdonítá: bátorkodtam néki ellent mondani, hogy a nazarénus szekta hazánkban nem más, mint Angliában a kálvinistákból kivált baptisták szektája, honnét azután által jött Hamburgba s onnét nyer táplálékot az ő apostoli tevékenységük. Szerintem lelkiszükség' hozta létre a nazarénismust, s ha az alakulási nehézségeken átesik e most még rajongó szekta, s értelmes lelkészeket nyernek: rá ismerünk bennök a baptistákra. Midőn hazánkban nagy jövőt helyeztem kilátásba e felekezetnek, s midőn komoly meggyőződéssel állíttottam, hogy mindaddig, a míg a hitnek tárgyaival tisztában nincs prot. népünk, a míg a hány pap van nálunk, annyifelé irányul felfogása a vallás tárgyairól: addig míg a reform, egyház tanát halottaiból fel nem támasztjuk újra, addig a szekták s mas positiv alapon álló egyházak ragadozzák el híveinket, és én azt hiszem, ha a baptisták és methodisták hódítanak is el református egyhazunkból lelkeket: ezek hódításai csak erősíteni fogják ref. egyházunkat, mert felébredünk és munkához látunk! Népünk lelki világa ki van halva 1 O itt sem tagadta meg szabadelvű irányát. Azt felelte e beszédre : Az én józan eszemet, semmiféle homályos pókhálószerű sejtelemért, érzésért, confessiórért nem adom oda, hit dolgában nem a confessió, hanem a biblia az irányadó.