Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-30 / 13. szám

401 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 409 Oh Jézus! add e nagy kincset mi nékünk, Add, bírjuk ezt hitünk örökjéül Ez édesítse meg bús földi létünk, Ha mint tört sajka lassan elmerül, A földdel ez hidalja át a mennyet; Hasonlóvá az úrhoz ez tegyen, Lemosva és törölve lelki szennyet, Jótetteink jutalma ez legyen. Nincs pálmaág kezünkbe, sem virág : de Van tisztelet, van hala, legnagyobb. Király! lelkünk virágot szór elődbe, Midőn ünnepli e dicső napot, Áldott legyen, ki jött az Úr nevében. Hozsánna zengjen ajkunkról feléd. Ki fönn lakol atyád jobbján, az égben : Tőlünk örökké méltón áldva légy ! Ámen ! Tóth István. KÖNYVISMERTETÉS. «Magyar tanítóképző.» A magyar tanítöképző-intézeti tanárok orsz. eg), sületének tulajdona. Felelős szerkesztő Nagy László stb. ; V. évfolyam i8po. Budapest, kiadja Méhner Vilmos, ára egész évre 4 frt. (Folytatás.) A Tanítóképzés c. rovatban még LJderer Ábrahám cikkezik ((Tantervünk módosításáról)) cím alatt a tanítóképző állami tanterv módosításáról. Javaslatai a következők : r. Hogy a tanítók a népiskolai tanterv szerint eredményes működésre képesítessenek : a tanítóképző tantervnek összefüggésben kell állania a nép- és ismétlő iskolai tanterv követelményeivel. Első sorban pedig ezeken kell javítani, s hogy erre szükség van, több példával Mustrálja. 2. A tanítóképző tanterv módosításánál tekintette! kell lenni a képezdébe hozott előismeretek megszilárdítására és a 4 évi tanfolyamnak megfelelően való kibővítésére, s a tanítóképző tantervet részletes methodikai utasításokkal kell ellátni. 3. A felvételi vizsgálatokat megszüntetni javasolja s Dániel Márton azon indítványát fogadja el, hogy csak is olyan növendékek vétessenek föl a tanítóképezdékbe, a kik valamely polgári vagy középiskola Vl-ik osztályát sikeresen elvégezték. Mielőtt tovább kisérném Léderert, ki kell jelentenem, hogy az első két pontot helyeslem és elfogadom. A 3—ik ellen sem volna kifogásom, ha a tanítói állomások jövedelme már legnagyobb részben olyan volna, hogy az nagy számmal édesgetné még a gymnasium felsőbb osztályaiból is a növendékeket a tanítóképezdékbe s ha a rendszeres tanítói állomások száma növekednék. A jelen helyzetben nem lehet követelni az előképzettség tekintetében a 6-ik osztály elvégzését. A szegény ember nem bírja ki; tanító pedig még ma csak szegény ember fia lesz. A tanító szükségletnek segédtanítókkal való kielégítése és rendszeres állomásokért éveken keresztül való várakozás miatt ma is sokan elkedvetlenednek a tanítói pályától és nem lépnek arra; mennyivel inkább gyérülni fog pedig a képezdékbe lépők száma, hogy ha a középiskola 6-ik osztályát is el kellene a belépni szándékozónak végeznie. Elég lenne egyelőre csak a felvételi vizsgálatokat eltörölni és azt kimondani, hogy a tanítóképezdékbe a polgári és középiskolák IV-ik osztályának sikeres elvégzésével lehet csak belépni. Léderer a logika tanítását illetőleg a tanítóképezdék tantervében szükségesnek tartja részletesen feltüntetni, miként fűzessék össze a logika egyes szabályainak tanítása úgy a neveléstan, mint az egyes tantárgyak előadásához. A lélektan anyagának kijelölésének — mondja — nem kellene kihagyni az erkölcsi élet fejlődése és fejlesztésére vonatkozókat, végül az aesthetika legfontosabb követelményeit. A szerkesztő * alatt megjegyzi, hogy valóban neveléstani tananyagunk lényeges hibája, hogy belőle az erkölcstan oktatása teljesen hiányzik. A módszertanból ki van hagyva a kérdésalkotás elmélete, az ismétlő iskolai oktatás módszere, a kisdedek, siketnémák, vakok és hülyék oktatási módszere ; s végül minden egyes tantárgy módszerének története. A logikára s aesthetikára vonatkozó megjegyzések helyességét nem kifogásoljuk; az erkölcsi élet fejlesztésére s még inkább a szerkesztő csillagjára megjegyezzük, hogy a népoktatási törvény szerint nem lehet olyan tanítóképezde, a hol az erkölcsi élet fejlesztésére vonatkozók és az erkölcstan tanítása kimaradhatnának. Az egyes tantárgyak módszerének történetét belehozhatjuk a tantervbe már magánál a módszertannál is (mint ez a Gyertyánffy-Dittes-féle módszertanban is szerepel); de talán az 1882-ki állami tanítóképző tanterv szerkesztői azt vélték, hogy ha a nevelés és oktatas történetét fölveszik a tantervbe, ott az egyes tantárgyak tanításának történetével is leszámolnak. Én vagy az egyiket, vagy a másikat követném s a nevelés-töriénetét a neveléstan rövid függeléke gyanánt adnám az esetben, ha a tanítás-történet a módszertanhoz jönne. Léderer ugyancsak a 4-dik pont alatt hibáztatja, hogy a nyelvtan anyagáról a tanterv csak ennyit mond : ((Rendszeres nyelvtan mondattani alapon)). O megkívánna, hogy az etymologiai szóképzés és szócsaládok különösen hangsulyoztassanak. «Hogy népiskolai tanítóink sok nyelvtani szabálylyal terhelik növendékeiket, az olvasmányok tárgyalásánál csak a nyelvtani elemzésekbe merülnek s a szavak jelentéseivel, költői művek magyarázásával, az egészségtani szabályok és a természet iránti érzék fejlesztésével, az erkölcsi izlés kiművelésével nem sokat törődnek : ezt a tanítóképző intézetek tantervének is kell tulajdonítanunk. Mindenki azt hordja ajkára, mivel szíve és elméje tele van.w Hogy népiskolai tanítóinkra sok helyt talál a vád, meglehet; de hogy ezért a magyar tanítóképezdék volnának a hibásak, azt Léderer úr be nem bizonyítja. Látott-e az izraelita, meg a budapesti más tanítóképezdéken kívül Léderer úr más praeparandiákat a hazában, s látta-e ezekben a magyar nyelvtan, az olvasmányok s költői művek stb. kezelését? Az meglehet, hogy sok néptanító nyelvtani szabályokkal terheli növendékeit s az olvasmányok tárgyalásánál nyelvtani elemzésekbe merül; de ki hozta be a népiskolákba a Simonyi-féle nyelvtanokat, ki igyekszik a nyelvtanba napról-napra többféle módot, időt, határozást stb. teremteni ? Felelet : azok, kik nem elégesznek meg az állami népiskolai tanterv ezen utasításával: «a nyelv alaktanának szabályszerinti mélyebb taglalásába ne bocsátkozzanak, hanem e részben szorítkozzanak főleg a helyesírás megtaníthatására, szükséges nyelvtani legfőbb alakok ismertetésére(Tóth J. «Népokt. törvények és rendeletek tára» 386. lap.) Könnyű népiskolai tanítóinkat vádolni; de a vádolók soha sem gondolják meg, hogy népiskolai tanítóink kisebb községekben 6 osztályt, s nagyobb helyeken csak ritkán egy, hanem többnyire 1— 2, illetőleg 3—3 osztályt vezetnek, nem ritkán 90—100, sőt százon felül növendékkel. Nem gondolják meg, hogy