Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

választás csak üres formaság s mivel az egyház szűk anyagi viszonyai kívánatossá teszik a költségek lehető kímélését : se jelölő bizottságot ne hívjon össze, se választási bizottságot ne küldjön, hanem mint mostan távozandó lelkészét nyerte, úgy a leendő lelkész is, rendelés útján és így költség nélkül állítassék be hivatalába. E kérelmüknek az esperesi hivatal annálinkább helyet adhatott, mivel egy 1883-ban, a zsinati törvények kihirdetése után hozott s jegyzőkönyvi 27-ik szám alá foglalt egyházkerületi statutum azt rendeli, hogy: «a megüresedett egyház betöltése céljából pályázat nyitandó, s ha a rendes lelkészek közül pályázó nem jelentkezik, az első káplán berendelendőés ez a statutum 1884-ben, jegyzőkönyvi 119. szám alatt azzal pótoltatott ki, hogy a mennyiben az első segédlelkész e berendelést el nem fogadná : «segédlelkészi sorrendjéről lemondottnak s utolsó segédlelkésznek tekintendő)). Ennek folytán az egyházmegyei közgyűlés Demjén Márton, egyházmegyei első segédlelkész urat, jelenben polgárdi-i helyettes lelkészt, miután ezt az egyházmegyei gyűlésen maga is határozottan kérte, kiskovácsi-i rendes lelkészül berendelte. Azután következett a polgárdi-i lelkészválasztási ügy tárgyalása. Az előzmények előadása után, melyeket itt, e lap olvasói előtt másként is ismeretesek levén, nem ismétlek, intézkedésre hívta fel az egyházmegyei gondnok úr a közgyűlést. Legelőször felszólalt Mészöly Gyula világi tanácsbiró úr, előadván, hogy: ámbár a fennforgó körülmények mellett az egyházi törvények 192. §-ának azon intézkedését kellene végrehajtani, miszerint a jelöltek közül az egyházmegye rendeljen be lelkészt; mégis tekintettel — a szerinte — nagyon felizgult kedélyekre, e ténykedést a jövő egyházmegyi gyűlésig a kedélyek lecsillapodhatása végett elhalasztani kéri; annyival inkább, mivel az idézett törvényszakasz, az említett ténykedésre az egyházmegyét feljogosítja ugyan, de — szerinte — nem kötelezi. Medgyaszay Vincze egyházi tanácsbiró a törvény megtartása s azonnal alkalmazásba vétele mellett emelt szót. Ifj. Kutasi Ferencz, táczi lelkész, Mészöly Gyula indítványát pártolja ugyanazon okok miatt, mint az indítványozó. Rácz Géza, moóri lelkész, nem osztozik előtte szóló lelkészcollegája és Mészöly tanácsbiró azon véleményében, hogy a 192-ik §. az egyházmegyének csak jogot adna arra, hogy nem-választás esetén lelkészt rendeljen be ; de ez a jog kötelességet nem róna reá ; mert ő úgy véli, hogy azon esetben, midőn a jelöltek vissza nem lépnek, ezen jognak gyakorlatbavéteíe kötelesség s a jelen esetben annyival inkább, mivel az egyházi törvényünk 196. §-a értelmében «a lelkészválasztásnak a lelkészi állomás megüresedése után 2—3 hónap alatt meg kell történni)) és mégis — noha nem az egyházmegyétől függő körülmények miatt — ez esetben, a törvényben kitűzött határidő 9 hónappal túlhaladva van. Itt tehát nem halasztásra, hanem gyors intézkedésre van szükség s azt tartaná igazán veszedelmesnek, ha a halasztási indítvány elfogadásával, melynek különben is belátható célja nincs, az arról egy törvényt ismerni nem akaró gyülekezettel szemben a reá bizott kötelességet teljesíteni nem meri. Az elhalasztási indítvány mellőzésével, azonnal intézkedést kér. Demjén Matton, polgárdi-i helyettes lelkész egész határozottsággal és jó lélekismerettel meri állítani, mint a polgárdi-i viszonyok alapos ismerője, hogy az intézkedés elhalasztása valódi veszedelem lenne a gyülekezetre nézve; mert ott egy rendes lelkésznek minél előbbi, erélyes és eszélyes működésére a legnagyobb szükség van. Ha a rendes lelkész oda minél előbb beállíttatik : minden jót remél. Az elhalasztás ellen van. Halom Ádám, m.-sz.-györgyi lelkész, azon körülményből, hogy a polgárdi-i atyafiak a jelöltek közül egyátalában nem választottak lelkészt, azt következteti, hogy azok egyike sem kell nekik és így azért javasolja a halasztási időt, mivel ez alatt talán fognak találni olyat, a kihez vonzódni s a kit majdan megválasztani fognak, s ekként újabb veszedelemtől félni nem kell. Rácz Gyula világi tanácsbiró az előtte szóló által felhozott körülményből nem azt látja, mintha a jelöltek egyike sem kellene a polgárdiaknak egyátalában, hanem, hogy ezeknél inkább óhajtották , volna a jelenleg náluk levő helyettes lelkészt, a ki azonban I egyházkerületi statumaink értelmében, nem pályázha' tott és így jelölhető sem volt. De azért, mivel helyettes lelkészüket meg nem tarthatják rendes lelkészül, nem ; teszi föl a polgárdiakról, hogy talán egyházi kötelékünkből való kilépésre gondolnának ; hanem azt reméli, hogy I belátják kívánságuknak szabályellenes voltát s készek a jelöltek közül egynek hozzájuk berendeltetésével megelégedni. S mert különben is azon egyháztagokat, a 1 kik hitükben, vallásukban való megmaradásukat vagy annak elhagyását egy embernek lelkészül meg- vagy nem-nyeréséhez kötnék, az illető egyházhoz igaz lélekkel tartozóknak nem tekinthetné s az ilyenek elvesztése tulajdonképeni veszteségnek nem volna tekint| hető, s mert a polgárdi egyház jelenleg meglevő híveit egyházukat szeretőknek, ahhoz szívvel-lélekkel ragaszkodóknak hiszi és ismeri, s mert a helybeli helyettes lelkész úrnak imént hallott nyilatkozatából azt látja, hogy a lelkészi állomások rendes lelkészszel azonnal való betöltése érdekében szükséges és így nemcsak hogy veszedelem nem származhatik az azonnal való intézkedésből, hanem a helyzet épen a rögtöni eljárást javalja: a halasztási indítványnak ellene szavaz. Bátky Károly, fülei lelkész elvárná a jelöltektől, hogy j ily körülmények között lépjenek vissza s ennek kijelen-I tésével halasztást javasol. Tóth Károly, ládányi lelkész, 1 nem szólalt volna fel, mint érdekelt fél; de tartozik annak kijelentésével, hogy az illem és önérzet dolgában 1 senki tanácsára nem szorúl. Móricz János, kenesei lelkész, halasztást, Szűcs Dezső, csajági lelkész, azonnali intézkedést s a törvény alkalmazását javasolja. Szóló nem jelentkezvén : az elnökség felteszi a kérdést, vájjon elfogadtatik-e a halasztási javaslat? igen — vagy nem? Erre megkezdődött a szószerinti szavazás, azon kijelentéssel, hogy a kik a halasztási indítványra igennel szavaznak, azok az azonnal való intézkedést kivánó javaslatra nemmel szavazókul fognak tekintetni és viszont. A halasztási indítványra igennel szavaztak: 13-an, nem-mel: 28-án. Eszerint a halasztási indítvány elvettetett s az azonnal való intézkedés kimondatott. Ezután kezdetét vette a lelkészválasztás titkos szavazattal. Ezt előzőleg felolvastatott Segesdy Miklós, b.-füredi lelkésznek a jelöltségtől, a két megkísérelt választás sikertelensége után, visszalépést bejelentő levele. Maradt tehát még három jelölt: u. m. Tóth Károly ládányi, Tóth Pál gyönki, és Szűcs Sándor berhidai lelkészek. (Zárjelben megjegyzem, hogy bár némelyik lap öt jelöltről beszélt, ez nem áll, mivel csak négy volt a jelölt, több minősített pályázó nem levén). Lelkészválasztásra beadatott: 36 szavazat. Oten nem szavaztak. A 36 szavazat közül Tóth Károly kapott 30, Tóth Pál 2, Szűcs Sándor 1 szavazatot, 3 szavazatlap üres volt. Ennél fogva Tóth Károly Polgárdira berendelt lelkészül az elnökség által kijelentetett. Végül felolvastatott püspök úr leveie, melyben az