Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

intézményt, törvényt, adót, szokást és divatot impor­táltunk már külföldről, hogy maholnap nemzeti jó saját­ságainkból is kivetkőztet már a külföld utánzása. Az «Elmélet)) cimű rovat alatt — a februári füzet­ben — Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanárnak egy igen szép fejtegetése olvasható «az idegrendszerről a testgyakorlatban)), mely mutatvány nevezettnek «A neve­lés tudomány kézikönyve» cimű művéből. Tanítóképzés. A szerkesztő a febr. füzetben Szemle cím alatt a tanítóképzéssel kapcsolatos mozzanatokról emlékszik meg. így örvend és vele mi is örülünk, hogy a kormány a népoktatásügy terén az anyagi helyzet javítását tűzte ki legelső feladatául. A rendezés alapjául, igen helyesen mondja, e kettős elv szolgálhat: részesül­jön minden a tanítóképezdekben alkalmazott tanár és tanító egyenlő fizetésben, s tétessék mindeniknek fizetése a középiskolai tanárokéval egyenlővé. Másik reform lenne, hogy a kormány a felügyelet által igyekszik segíteni tanítóképzésünk rendezetlenségén ; nevezetesen, hogy a miniszter egyrészt a megyei tanfelügyelők által törek­szik a felekezeti tanítóképezdékre befolyást szerezni s a módozatok erre vonatkozólag már meg is állapíttat­tak ; másrészt az összes tanítóképezdéket a közoktatási tanács valamely tagjával meg fogja látogattatni. A szer­kesztő idevonatkozókig szükségesnek tartja, hogy a tanítóképezdék felügyelője i) a minisztérium közvetlen hatósága legyen; 2) hogy a felügyelőnek az elemi iskolai ügyekbe befolyása legyen; 3) hogy ezen fel­ügyelet törvénybe iktattassék, mert csak így gyakorol­hatja az állam a felekezeti tanítóképezdék felett a köz­vetlen felügyeletet. A harmadik figyelemre méltó igye­kezet a miniszter azon szándoka, hogy a tanítóképez­dékben a gazdasági oktatást emelni óhajtja. A szerkesztő ajánlja a nemzetgazdaságtan taníttatását is. A népiskolákat illetőleg is halad a miniszter a szaktanfelügyelet felé. A megyei tanfelügyelők irodai teendőit könnyítni fogja; (de azért mindig nem apad a statisztikák tengerárja !) A miniszter rendezni készül a répiskolai tanítók fizetés-ügyét, a népiskolai tanítói nyug­díjtörvényt ; a felekezeti tanárok nyugdíjügyét; elkészíttette a kisdedóvó törvényjavaslatot. A szerkesztő kívánatosnak tartja, hogy egy tanítóképezde mellől se hiányoznék a kisdedóvó gyakorló-iskola. (A ki sokat markol keveset fogl) Megjegyzi a szerkesztő, hogy a kisdedóvó képez­déknek nem lesz igazgató tanácsuk. (Ugy látszik nem igen szereti az igazgató tanácsot.) A szerkesztő eme Szemléjére vannak megjegyezni valóim: a mennyire örülök a tanügy7 nemes bajnokai­nak kellő fizetéssel és nyugdíjjal való elláttatása remény­ségének annyira félek attól a sok felügyelőtől. Féltem egyházamnak, tiszta magyar népemnek autonómiáját! Szomorú dolog, hogy épen ennek a valóságos magyar fajnak kell az állami mindenhatóság nehéz jármába gör­bednie lassan-lassan az idegen fajú felekezetek meg­rendszabályozhatása miatt! Nekünk maholnap csak a fizetés szerepe jut! A gazdasági oktatás nem felesleges : de soha se feledjük, hogy a tanítóképezdék tanítókat képező és nem gazdasági intézetek, nem ipartanműhelyek és még Isten tudja mik, hogy utoljára épen a tanítókép­zés lesz a legutolsó dolog. (Folyt, köv.) Balkányparti. BELFÖLD. A debreceni egyházmegye közgyűlése. (Dicsőfi J. megerősíttetése a debreceni lelkészségben.) A debreeent egyházmegyének f. évi március 13-ik napjára meghirdetett közgyűlése elébe feszült várako­zással néztünk mi debreceni egyháztagok, mert bármily frappans okokat lehetne is felhozni arra nézve, hogy a mult évi december hó 21-én tartott első választás befe­jeztével nem rendeltetett el azonnal a második választás, fel lehetett tenni, hogy az egyházmegyei közgyűlés a törvény betűjéhez ragaszkodva a f. évi január hó 18-án a legnagyobb rendben lefolyt lelkészválasztást nem erő­síti meg, miként nt. Dávidházy János esperes úr elő­zőleg nem erősítette volt meg azt. Akkor is tisztelettel fogadtuk volt egyházmegyénk határozatát, minthogy pedig ellenkezőleg járt el, határozatával minket nagyon megörvendeztetett. A gyűlésnek ez ügyre vonatkozó menete különben ez- volt: egyházmegyei aljegyző Szele György lelkész, ki e választási ügy előadójául volt megbízva, a válasz­tás történetét dicséretes szabatossággal és világossággal előadván, s egyszersmind felemlítvén, hogy előző napon tartott egyházmegyei értekezleten az ügy beható tár­gyalás alá vétetett s Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző úr által beadott határozati javaslat indokaival együtt egyhangúlag elfogadtatott. Ezután nt. esperes úr fel­kérésére Tóth Sámuel úr kitűnően indokolt határozati javaslatát, melyet szórói-szóra ide irok, felolvasván, az egyházmegyei népes közgyűlés azt egyhangúlag, minden legkisebb vita nélkül elfogadta s Dicsőfi József hittanár urat a debreceni reform, egyház cegléd-utcaí temploma lelkészévé megerősítette. Debreceni lelkészválasztásügyben indokolt határozati javaslat. Mondja ki az egyházmegyei közgyűlés: esperes úrnak eljárását, hogy a debreceni lelkészválasztást ügyet az egyházmegyei közgyűléshez terjesztette, a megválasz­tott lelkész részére az esperesi beegyezést ki nem adta, az egyházmegyei közgyűlés teljesen helyesnek és tör­vényesnek ismeri el és jelenti ki ; miután azonban két­ségtelen, hogy a törvén}mek szigorú keresztülvitele oly akadályokba ütközött, melyek előre nem tudhatva, min­den számításon kívül állottak elő, s azoknak előállá­sánál minden célzatosság vagy szándék teljes mértékben ki van zárva és semmi érdek nem maradhat fönn és nem folyhatott be arra, hogy talán valamely előintéz­kedés elmulasztatott vagy meg nem tétetett az akadá­lyok elhárítására; miután jogában magát senki meg­rövidítve; nem érezi, panaszló s vádló nem lévén; sőt a választás eredményét mindkét fél és az egész egyház belenyugvással fogadta, miután a gyülekezet egész jó­hiszeműséggel ment a választás folytatásába bele : mind­ezek tekintetbe vételével az egyházmegye a választást megerősíti s a debreceni egyházba megválasztott új lelkipásztor Dicsőfi József theologiai tanár részére az esperesi beegyezés kiadására illető esperes urat felhatal­mazza és megbízza. Indokok. A fennforgó lelkészválasztási esetnél az egyházi törvények 200-ik §. mely azt tartalmazza, hogy7 a sza­vazás megszakítás nélkül végzendő, nem tartatott meg ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom