Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

intézményt, törvényt, adót, szokást és divatot importáltunk már külföldről, hogy maholnap nemzeti jó sajátságainkból is kivetkőztet már a külföld utánzása. Az «Elmélet)) cimű rovat alatt — a februári füzetben — Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanárnak egy igen szép fejtegetése olvasható «az idegrendszerről a testgyakorlatban)), mely mutatvány nevezettnek «A nevelés tudomány kézikönyve» cimű művéből. Tanítóképzés. A szerkesztő a febr. füzetben Szemle cím alatt a tanítóképzéssel kapcsolatos mozzanatokról emlékszik meg. így örvend és vele mi is örülünk, hogy a kormány a népoktatásügy terén az anyagi helyzet javítását tűzte ki legelső feladatául. A rendezés alapjául, igen helyesen mondja, e kettős elv szolgálhat: részesüljön minden a tanítóképezdekben alkalmazott tanár és tanító egyenlő fizetésben, s tétessék mindeniknek fizetése a középiskolai tanárokéval egyenlővé. Másik reform lenne, hogy a kormány a felügyelet által igyekszik segíteni tanítóképzésünk rendezetlenségén ; nevezetesen, hogy a miniszter egyrészt a megyei tanfelügyelők által törekszik a felekezeti tanítóképezdékre befolyást szerezni s a módozatok erre vonatkozólag már meg is állapíttattak ; másrészt az összes tanítóképezdéket a közoktatási tanács valamely tagjával meg fogja látogattatni. A szerkesztő idevonatkozókig szükségesnek tartja, hogy a tanítóképezdék felügyelője i) a minisztérium közvetlen hatósága legyen; 2) hogy a felügyelőnek az elemi iskolai ügyekbe befolyása legyen; 3) hogy ezen felügyelet törvénybe iktattassék, mert csak így gyakorolhatja az állam a felekezeti tanítóképezdék felett a közvetlen felügyeletet. A harmadik figyelemre méltó igyekezet a miniszter azon szándoka, hogy a tanítóképezdékben a gazdasági oktatást emelni óhajtja. A szerkesztő ajánlja a nemzetgazdaságtan taníttatását is. A népiskolákat illetőleg is halad a miniszter a szaktanfelügyelet felé. A megyei tanfelügyelők irodai teendőit könnyítni fogja; (de azért mindig nem apad a statisztikák tengerárja !) A miniszter rendezni készül a répiskolai tanítók fizetés-ügyét, a népiskolai tanítói nyugdíjtörvényt ; a felekezeti tanárok nyugdíjügyét; elkészíttette a kisdedóvó törvényjavaslatot. A szerkesztő kívánatosnak tartja, hogy egy tanítóképezde mellől se hiányoznék a kisdedóvó gyakorló-iskola. (A ki sokat markol keveset fogl) Megjegyzi a szerkesztő, hogy a kisdedóvó képezdéknek nem lesz igazgató tanácsuk. (Ugy látszik nem igen szereti az igazgató tanácsot.) A szerkesztő eme Szemléjére vannak megjegyezni valóim: a mennyire örülök a tanügy7

nemes bajnokainak kellő fizetéssel és nyugdíjjal való elláttatása reménységének annyira félek attól a sok felügyelőtől. Féltem egyházamnak, tiszta magyar népemnek autonómiáját! Szomorú dolog, hogy épen ennek a valóságos magyar fajnak kell az állami mindenhatóság nehéz jármába görbednie lassan-lassan az idegen fajú felekezetek megrendszabályozhatása miatt! Nekünk maholnap csak a fizetés szerepe jut! A gazdasági oktatás nem felesleges : de soha se feledjük, hogy a tanítóképezdék tanítókat képező és nem gazdasági intézetek, nem ipartanműhelyek és még Isten tudja mik, hogy utoljára épen a tanítóképzés lesz a legutolsó dolog. (Folyt, köv.) Balkányparti. BELFÖLD. A debreceni egyházmegye közgyűlése. (Dicsőfi J. megerősíttetése a debreceni lelkészségben.) A debreeent egyházmegyének f. évi március 13-ik napjára meghirdetett közgyűlése elébe feszült várakozással néztünk mi debreceni egyháztagok, mert bármily frappans okokat lehetne is felhozni arra nézve, hogy a mult évi december hó 21-én tartott első választás befejeztével nem rendeltetett el azonnal a második választás, fel lehetett tenni, hogy az egyházmegyei közgyűlés a törvény betűjéhez ragaszkodva a f. évi január hó 18-án a legnagyobb rendben lefolyt lelkészválasztást nem erősíti meg, miként nt. Dávidházy János esperes úr előzőleg nem erősítette volt meg azt. Akkor is tisztelettel fogadtuk volt egyházmegyénk határozatát, minthogy pedig ellenkezőleg járt el, határozatával minket nagyon megörvendeztetett. A gyűlésnek ez ügyre vonatkozó menete különben ez- volt: egyházmegyei aljegyző Szele György lelkész, ki e választási ügy előadójául volt megbízva, a választás történetét dicséretes szabatossággal és világossággal előadván, s egyszersmind felemlítvén, hogy előző napon tartott egyházmegyei értekezleten az ügy beható tárgyalás alá vétetett s Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző úr által beadott határozati javaslat indokaival együtt egyhangúlag elfogadtatott. Ezután nt. esperes úr felkérésére Tóth Sámuel úr kitűnően indokolt határozati javaslatát, melyet szórói-szóra ide irok, felolvasván, az egyházmegyei népes közgyűlés azt egyhangúlag, minden legkisebb vita nélkül elfogadta s Dicsőfi József hittanár urat a debreceni reform, egyház cegléd-utcaí temploma lelkészévé megerősítette. Debreceni lelkészválasztásügyben indokolt határozati javaslat. Mondja ki az egyházmegyei közgyűlés: esperes úrnak eljárását, hogy a debreceni lelkészválasztást ügyet az egyházmegyei közgyűléshez terjesztette, a megválasztott lelkész részére az esperesi beegyezést ki nem adta, az egyházmegyei közgyűlés teljesen helyesnek és törvényesnek ismeri el és jelenti ki ; miután azonban kétségtelen, hogy a törvén}mek szigorú keresztülvitele oly akadályokba ütközött, melyek előre nem tudhatva, minden számításon kívül állottak elő, s azoknak előállásánál minden célzatosság vagy szándék teljes mértékben ki van zárva és semmi érdek nem maradhat fönn és nem folyhatott be arra, hogy talán valamely előintézkedés elmulasztatott vagy meg nem tétetett az akadályok elhárítására; miután jogában magát senki megrövidítve; nem érezi, panaszló s vádló nem lévén; sőt a választás eredményét mindkét fél és az egész egyház belenyugvással fogadta, miután a gyülekezet egész jóhiszeműséggel ment a választás folytatásába bele : mindezek tekintetbe vételével az egyházmegye a választást megerősíti s a debreceni egyházba megválasztott új lelkipásztor Dicsőfi József theologiai tanár részére az esperesi beegyezés kiadására illető esperes urat felhatalmazza és megbízza. Indokok. A fennforgó lelkészválasztási esetnél az egyházi törvények 200-ik §. mely azt tartalmazza, hogy7

a szavazás megszakítás nélkül végzendő, nem tartatott meg ;