Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-20 / 3. szám

a munka, mely ezen a téren Kuenentől független akarna lenni, eo ipso félszeg, hiányos lenne. De ha nem egészen eredeti, mégis önálló. Önálló nemcsak a mennyiben a tartalmat mindenütt saját kritikai feldolgozásából meríti, hanem a rendszert is önmaga alakította. A Kuenen rendszerétől főleg abban tér el, hogy teljesen visszaállítja az időrendi (kronologiai) tárgyalást és nem a 8-ik század rajzaból indul ki, hanem az ős sémi természetvallás mivoltából, kimutatva azon vonásokat, melyek mutatják, hogy Mózes előtt Izrael vallása is hasonminőségű volt. A tárgyalás pedig mindenütt oly egyszerű, világos, hogy e tekintetben, mondhatni, még Kuenenen is túltesz, kit általában a világos, könnyen érthető és mégis vonzó tárgyalás mesterének tekintenek. Ezenkívül át van szőve az egész az ó-testa- i mentumból vett és gyönyürűen fordított intézetekkel, mik a történelmi fejtegetésnek különös bűbájt kölcsönöznek. Mindezen tulajdonoknál fogva munkája nemcsak a szaktudósra nézve tanulságos, hanem e tágasabb körű mivelt olvasó közönségre nézve is élvezetes. Ugy, hogy azon mívelt olvasó, ki érdekeltséggel tudta olvasni a Mommsen, Curtius, Dnnker Miksa vagy Goldzieher müveit a rómaiak, görögök, az ó-kor vagy az Izlam történetéről, nagy élvezetét lelné, cdzráel vallása történetének)) ezen rajzában is. Ennek tanúbizonyságául, ha te, szerkesztő barátom, admittalod, mutatvány gyanánt közölni fogok munkájából egy-két «tárcacikkre» való részletet!*) A mű tartalomjegyzéke (nagyban) következő : r. Bevezetés (a Bibliáról.) 2. A Mózes előtti vallás. A természeti sok istenhivés vallásának kora. 3. A Mózes Jahvismusa a 9-ik század elejéig, a monolatria kiküzdéséig. 4. A próféták vallása a 9-ik századtól Ezdrásig. Jahve egyedülvaló Isten, de «nemzeti Isten» is. 5. A törvény életbeléptetése. A törvénytudók és törvénytudás iránya (szóferismus). A «zsidóság» (judaismus) megalakulása. 6. A zsidóság iránya és a persa vallás. 7. A zsidóság a görög uralom és a házmoneusok alatt. 8. A zsidók a diaszpórában. Hellerismus. 9. A zsidó állam utolsó százada. A tartalomjegyzék mutatja, hogy kútfőül vannak az ó-testamentumi kanonikus iratokat használja fel, hanem az apokrifusokat, a hellenismus gazdag irodalmát és részben a talmudot is. Ezáltal a tudomány széttöri a régi, szoros értelemben vett biblika szűk korlátait és az egyetemes ó-kori történelem egyik nevezetes és érdekes alkaté részévé, Izráel vallása történetévé válik. És most hadd magyarázzam meg, miért adtam ezen tudósításnak levél alakot! El vagyok határozva mindent megkísérteni ezen mű kiadására. Nemcsak néhai kedves barátom emléke iránti kegyelem sarkal erre, de az erős meggyőződésem is, hogy műve hazai tudományos irodalmunknak díszére fog válni. Ezen tervem sikeréhez akarom kikérni a te baráti és kollegiális közreműködésedet és szerkesztői támogatásodat. Tervezgetésem fonala következő : r. Első sorban a Prot. irodalmi társulatra gondoltam. Nem képzelek munkát, mely méltóbb és hozzáillőbb volna működéséhez, mint ennek kiadása. Nem sér*) Örömmel vesztik, én is, bizonyára az olvasók is. Szerk. tené egyik felekezet, vagy párt érzékenységét sem, sőt számíthatna az összes magyar mívelt közönség (katholikusok és izraeliták) méltó érdeklődésére. Igaz, hogy ezen társulat még csak alakulófélben van, és könnyen megtörténhetik, hogy először tervezett (túlontúl hivatalos színezetű) alakja szétmállik, mielőtt megszületett volna, de nekem erős hitem, hogy más, tán egészségesebb alakban újra születik. A minek szükségét annyian és oly kiváló férfiak átérezték, az meg fogja teremteni a megfelelő létalakot. De így vagy úgy jöjjön létre, szeretném tudni jó előre az irányadó férfiak nézetét ezen mű eshetőleges kiadása felől. Ki járhatna el ebben jobban, mint épen te ? 2. Ha ez nem sikerülne, megpróbálnám az előfizetés utján való kiadást; és itt első sorban kollegáim becses támogatására és a theologiát tauuló ifjúság resztvételére számítok. Ezen tudomány minden akadémián köteles tantárgy. Nyomtatott kézi könyv nincs, pedig főleg históriát végetlenül nehéz jegyzetekből tanulni. Jobb kézikönyvet, merem állítani, még a külföld irodalmában sem találhatni. Igaz, hogy egyik vagy másik tanártársam rendszere a Keresztesétől eltérő lehet; de semmi sem könynyebb, mint épen a história előadásánál érvényesíteni a máskülönben jó kézikönyvétől eltérő rendszert, «a kézikönyv használata mellett is.» És az előadás mégis sokkalta sikeresebb lesz, mint minden kézikönyv nélkül. A 8 prot. theol. akadémián van mintegy 400 tanuló, kikhez évenként jő mintegy 100 új. Ha ezeknek csnk fele hozzá járulna, biztosítva volna a kiadás. Ez esetben is különösen kérném becses közreműködésedet. Tudod te jól bővebb fejtegetés nélkül is, mit tesz ez. Persze, épúgy kérném többi kollégáim, főleg Petri, Kenessey, Radácsi, Dicsőfi, Német, Schneller, Boros, valamint a többi egyházi lap t. szerkesztői nézetének nyilvánítását és eshetőleges támogatását. 3. Ha ez sem sikerülne, akkor fordulnék a Magyar tud. akadémiához. Ne nevess le. Jól tudom én, hogy az akadémia még csak rá sem gondol egy theologiai mű kiadására. Csakhogy ez esetben előbb letörölném róla a «biblia» és a «theologia» karakterét, hogy legyen külön és önállókig történelmi mű, mely az ó-kor történelmének egyik legérdekesebb és az új-kor életére is nagy befolyású részét, Izráel népének történetét adja elő azon szempontból, mely Izráel népenek életében is a legfőbb sőt csaknem egyedül elhatározó volt, vallásos fejlődése szempontjából. Ha az akadémia kiadta «fordításban)) a az ó-kor történetét (Dunker), újra csak fordításában görögök (Curtius) és rómaiak (Mommsen) történetét, eredetiben az izlam (Goldzieher) történetét: miért ne adhatná ki kitűnő szép eredeti feldolgozásban Izráel vallasa történetét? kiváltba tekintetbe veszi, hogy ezen rendkívül érdekes tárgyról magyar nyelven egyetlen egy megfelelő munka sincs, mert még a Dunker ó-kori történelmének idevonatkozó része is a szó teljes értelmében merőben elavult. Különben is a legújabb időkben a történelemirásnál s különösen pedig az ó-kori történelem írásánál nagyon is divatos az egyes népek történetét, vagy akár annak egyes részeit külön önálló rajzokban dolgozni fel, mint ezt az Onken-féle világraterjedt vállalat mutatja. Én hiszem, hogy a m. akadémia, ha hivatását és eddigi eljárását fontolóra veszi, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy egy ily művet napvilágra hozzon. 4. És ha mind ezen tervezgetések dugába dőlnének, akkor megkísérteném részletesebb ismeretért közölni e munkáról valamelyik német szaklapban és keresnék kiadót «németnyelvű kiadásra», mert ezen munka