Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-12 / 19. szám

BELFOLD. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. — Első nap. — Debrecen, 1889. május 7. Egyházkerületünk tavaszi közgyűlése ma délelőtt 9 órakor vette kezdetét a főiskola nagy gyüléstermében. A közgyűlés tagjai csaknem teljes számmal jelen vannak ; az esperesi kar kivétel nélkül. A jól ismert alakok közül csak egy hiányzik, a szeretett főpásztor alakja. Vállyi János főgondnok részvéttel jelenti mindenek előtt, hogy főtiszteletű Révész Bálint püspök úr, gyöngélkedése miatt, ez alkalommal nem vehet részt a közgyűlés tanácskozásaiban r

s törvényeink értelmében a legidősebb esperest, Kiss Áront szólítja fel helyetteséül. Ki — buzgó imádság után — azon óhajtással nyitja meg a közgyűlést, hogy vajha a gondviselés mihamarább helyreállítaná a kerület ((megrendült oszlopának)) egészségét. A megnyilt közgyűlés első ténye kegyelet munkája volt. Elnök általános helyeslés közt egymás után indítványozza jegyzőkönyvbe venni a kerület részvétét Rudolf trónörökös ő fensége, majd a kerület halottai Pilissy László egyházmegyei gondnok, s Nagy Pál főiskolai tanár elhunyta felett. Ökröss Bálint budapesti kir. közjegyzőről, ki értékes könyvtárát a debreceni kollégiumnak hagyományozta, a közgyűlés hasonló módon megemlékezik. Főjegyző olvassa a felső-szabolcsi egyházmegye jelentését a főgondnok választásról. Megválasztatott Gencsi Albert földbirtokos, kinek íölesketését — miután az elnökséggel táviratban tudatta indokolt elmaradását — a közgyűlés későbbre halasztja. A debreceni egyház jelentése a főgondnok és a gazdasági tanács tagjainak újabb megválasztásáról tudomásul vétetik. Közgyűlés aztán, megválasztván a különféle — pénztár, jegyzőkönyv vizsgáló — küldöttségeket, áttér a közigazgatási ügyek, s idevonatkozó indítványok tárgyalására. Kecskeméthi Lajos megválasztott andrásfalvai (bukovinai) lelkész felavatásáról szóló jelentés tudomásul vétetik. Ennek kapcsán György Endre az egyetemes konventet kívánja megkeresni a bukovinai ev. ref, egyházak hová tartozását illetőleg. Kovács István a felavatás után most már feleslegesnek véli ezt, de György Endre ujabb felszólalása után a jövőre való tekintettel ez indítvány határozattá válik. A konventi jegyzőkönyv alapján elsoroltatnak az államsegélyben részesült középiskolák. Ezek közt a m.-szigeti gymnasium évi 10 ezer forintnyi segélye állandóvá tétetett. Ugyancsak e jegyzőkönyv alapján számos közérdekű tárgy került a közgyűlés elé. Ilyenek voltak : A közalapi hátralékok ügyében való intézkedés. Ennek azon pontjához, mely a hátralékban levő egyházak lelkészeit a segélyért való folyamodástól is elzárja : többen hozzá szóllanak. Széli Kálmán utasítást kíván küldetni az egyházmegyékhez az iránt, hogy az előző évre vonatkozó befizetések és hátralékok főtabellája a kerülethez mindig felterjesztessék. Ferge József nem terhelné ezzel is az egyházkerületet. Elégnek tartja, ha a megyék a segélykérő egyházak neve után megjegyzik, hogy az illetéket befizették. Lukács Ödön, Segesvári József felszólalása után Kovács István indítványozza, irjon fel a kerület a konventhez az iránt, hogy egyházuk hátralékától ne tétessék függővé a lelkészek segélyezése, túlhajtottnak mondván a konvent álláspontját. Gr. Dégenfeld József szerint a hátralékok igazolatlansága számíttatik csak be a konventi jegyzőkönyv alapján az illető lelkésznek. Itt csak az az irányadó, ha vájjon a lelkész megtette-e kötelességét a hátralékok befizettetése körül. Felszólalása után a konvent ez irányú intézkedése tudomásul vétetik. A konventnek az országos nyug= és gyám intézet iránti határozata, hogy t. i. az ez idő szerint fel nem állítható : hasonlóan tudomásúl szolgál. A lelkész minősítési szabályzat, melyet a püspöki kar készített, s a konvent most a közgyűléshez beküldött : kiadatott annak a bizottságnak, melyet a kerület a mult évben ugyanilyen célú szabályjavaslat készítése végett kiküldött. A családkönyvek ügyében a konvent azon határozata — mely különben is egyező a tiszántúli kerület eddigi álláspontjával — hogy az ilyen könyvek vezetése kötelezővé nem tétetvén, életbeléptetésök az egyes egyházakra bizatik : szintén tudomásul szolgál. A konventtel az egyházkerület is ajánlja azok vezetését. A középiskolai tantervre, rendtartásra, módszeres utasításokra vonatkozólag — a konvent jegyzőkönyve alapján — a középiskolai felügyelő tanácstól a legközelebbi közgyűlésre javaslat kéretik. Ugyanezen tanácshoz utasíttatott a középiskoláknak az állam megbízottai által történő látogatások ügye. A missiókra vonatkozó konventi jegyzőkönyv előterjesztésénél Lukács Ödön a máriapócsi missió mellőzése miatt emel szót. Szabó János esperes s konventi tag e felszólalásra megnyugtatólag válaszol. A közalapi kölcsönzési szabályok kiadatnak egy e célra már korábban alkotott bizottságnak. A konvent azon jegyzőkönyvi számára vonatkozólag, mely a közalapból való segélyezés jövendőbeli módjáról és a rovatos ívek betöltéséről intézkedik: Kiss Albert, György Endre, Széli Kálmán, Váradi Gábor, Vállyi János, Dégenfeld József gr. felszólalásai után határoztatott, hogy a segélyezés megszavazásához szükséges adatok beküldését az egyházmegyék záros határidőn belül, szept. i-ig eszközöljék, hogy így a felülvizsgáló bizottságnak is elég ideje maradjon az átnézésre az őszi közgyűlésig. Élénk, szinte izgatott vitára adott alkalmat a magyar prot. irodalmi társulat megalakulásáról szóló jelentés, illetve annak azon végső pontja, melyben e jelentést tevők (Némethi Lajos, Kiss Albert, Balogh Ferencz, Csiky Lajos) indítványozzák, miszerint „mondja ki a közgyűlés, hogy a március 3-iIci egyezmény alapján s azon feltétellel, ha az a jövőben is megtartatik: a magyar protestáns irodalmi társulat megalakulását tudomásul veszi s 'pártfogói ajánlatának kamatjait folyóvá teszi.1

' Ezzel szemben Degenfeld József gr. indítványozza, hogy a kerület egyszerűen vegye tudomásul a társulat megalakulását s belépését ne kösse «feltételekhez)), mi, félő, hogy csak ujabb ingerültséget támasztana. Az ezzel megindult hosszú vitában egymást érték szinte az indítványok. Mintha a hány tagja, annyi véleménye lett volna első tekintetre a közgyűlésnek. Az alap indítványt tevők erősen ragaszkodtak előbb a ((feltétel)) szóhoz. Lassanként azonban az enyhébb árnyalat emelkedett túlsúlyra, úgy, hogy harmadik felszólalásában már Kiss Albert is hajlandó lett föladni kedvenc <(feltétel»-üket. Részt vettek e vitában Gr. Dégenfeld József, Kiss