Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-12 / 19. szám
Albert, Thaly K. Tisza István, Soltész László, Ferge József, Szüts István, Váradi, G., GrRáday, Balogh Ferenc, Kovács István, Szőke János, Németi Lajos, Lukács Ödön, Tóth Kálmán, Segesvári, Iiitoóh Zsigmond. Thaly a Kiss Alberték alapindítványa mellett van, mert különbséget kell tennünk — úgymond — az egyes ember, és egy olyan erkölcsi testület belépése közt, mint a minő az egyházkerület. A feltételt be kell iktatni. Dr. Tisza István sajnálná újra felzavarni a békét. A nagy többség áldozatot hozott a cónpromissummal egyházkerületünknek. Ezt becsüljük meg. Csatlakozik a Dégenfeld gr. indítványához. Soltész L. Hasonló értelemben nyilatkozik, az a «ha» itt a hideg bizalmatlanság szava. Ferge József szerint a bizalmatlanság a mai világban rendén való dolog. Csatlakozik az alap indítványhoz. Váradi ellenzi a feltétel szót. Ez a társulattal szemben legalább is illoyalis. Kiss Albert csudálkozik a Váradi felszólalásán. Indítványuk ellen mindenki tehet kifogást, csak Váradi nem, a ki ott volt Pesten, ismeri a történteket, s tudja, hogy az egyezmény jegyzőkönyvbe foglalásába «odafent» is beleegyeztek. Váradi személyes kérdésben szólva kijelenti, hogy nem volt ott azon a tárgyaláson. Balogh Ferenc sajnálja, hogy a vita ilyen mérveket kezd ölteni. Az az egyesség, mely március 3-án létrejött, nálunk nagyon sok embert nem elégít ki olyan alakban. A minek létezése ország világ előtt tudva van, miért azt itt is ki nem mondanunk ? Hát a világosság bizalmatlanságot jelent? Ajánlja az alapindítvány elfogadását. Szabó János nem ellenzi akompromissum létrejöttét is jelezni a jegyzőkönyvben, csakhogy szelídebb formában annyit kiván összekapcsolásul utána mondani, hogy „ennek az alapján" stb. (t. i. veszi tudomásul a közgyűlés a társulat megalakulását.) Kovács István szükségesnek tartja a feltételt világosan kikötni. Az egyesség a kulisszák mögött jött létre s kitadja, idővel milyen irányzat kerekedik felül a társulatnál. Pártolja az alap indítványt. Szőke János, Németi Lajos hasonló irányú beszéde után Lukács Ödön egy új^ indítványnyal lép elő. Az alap indítvány nagyon merev. O így formulázná: ,,ennek (t. i. az egyességnek) alapján és fentartásával1 1 stb. Segesvári, György Endre, Ritoók a Dégenfeld-féle indítványhoz csatlakoznak, s az egyszerű tudomásúl vételt ajánlják. Kiss Albert egy figyelemmel hallgatott hosszabb beszédben kifejti, hogy itt a többség tulajdonképpen szavak fölött vitázik. Eddig 7 indítványról tud számot adni. O nem ragaszkodik a szavakhoz s kész elfogadni a Lukács Ödön indítványát. Erre egy egyházkerületi gyűléseinkben szokatlan hangú incidens következett. Dr. Tisza István csodálkozását fejezi ki az alap -indítvány mellett erősködök eljárasa felett. A béke helyre állt, ott — úgymond — simán elfogadták a kompromissumot, ne akarják itt most ugyanazt kijátszani s új feltételekhez kötni a belépést. Ne áruljunk zsákba macskát! A kijátszás szó Kiss Albertet szemmel láthatólag kihozta sodrából. Izgatott hangon követelt magyarázatot, hogy hogy és kire értette szónok azt. Tisza István közbeszolása, hogy «azt nagytiszteletü úr tudni fogja!» csak olaj volt a tűzre. Kiss A. tiltakozik minden gyanúsítás ellen. Itt őt és elvtársait akarják kijátszani. Szól az ő nyilvános szerepléséről, a türelemről, melylyel ők viseltetnek a más oldal vitatói iránt. Nem várt volna — s éppen egy ifjú embertől — ilyen gyanúsítást. Tisza István kijelenti, hogy ő a kijátszás vádját most azokra értette, a kik a márc. 3-iki egyezményt elfogadták s most netán más feltételekhez kötnék a belépést. Több szónok nem lévén feljegyezve, az elnökség szavazás alá bocsátja legelőbb is az alapindítványt, mely — névszerinti szavazás mellett — 25 szóval 34 ellen elvettetik. Majd a hozzá legközelebb álló indítvány, a Lukács Ödöné következik szavazásra, mit aztán a közgyűlés — szintén névszerint folyván a szavazás — 41 szóval 13 ellen, s így 28 szótöbbséggel magáévá tesz. Ezzel az első napi gyűlés déli egy órakor véget ért. Délután 4 órakor bizalmas jellegű tanácskozás tartatott. A szatmári ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A szatmári ev. ref. egyházmegye, a még mindig ifjú lelkű id. Kiss Áron, s a derék jellemű Izsaák Dezső egyházmegyei gondnok, s országgyűlési képviselő elnöklete alatt, ápril 26. és 27. napjain, a szatmári gymnasium tanácstermében tartotta szokásos tavaszi közgyűlését, melyben a tiszti kar részéről jelen voltak: Illyés István fő-, Kalós Péter egyházi aljegyzők, Berki István, Beczka József, Bartha Zsigmond, Szarka Boldizsár, Tabajdi Lajos, egyházi, Dr. Farkas Antal, Csepelyi Miklós, Gacsályi Lajos, Szilágyi Kálmán világi tanácsbírák, Hermann Mihály főjegyző, Dávid István, Varga Antal, egyházmegyei ügyvédek, Bélteki Albert lelkész gyámintézeti elnök, F. Varga Lajos gyámintézeti jegyző, és Mártha József gyámintézeti ülnök, Lengyel Sándor egyházmegyei, Fésős András közalapi pénztárnokok és számos halgatóság. Esperes úrnak Istenhez emelt, s tőle a tanácskozásra áldást kérő kenetteljes fohásza után, á gyűlés megnyitottnak nyilváníttatván : örömmel üdvözölte a gyűlés a maga körében Csiky Lajos debreceni hittanárt, ki már megelőzőleg kegyes volt fölajánlani magát arra, hogy jelen gyűlés tartama alatt cdstenitiszteletünk reformjáról)) fog felolvasást tartani. Esperes ur elsőben is felolvasta az egyházlátogatás folytán szerzett s az egyháziakat érdeklő adatokat, az egyházaknak kül- és beléletére vonatkozó tapasztalatokat; ugy anyagi, mint szelleim vagyis úgy vagyoni, mint erkölcsi tekintetben, mely is megnyugtatónak találtatott. Felemlítette a hozzá megküldött felsőbbségi rendeleteket, és ezzel összefüggőleg, megemlítette azon egyházmegyénkbeli belhivatalnokokat, kik a népfelkelési kötelezettség alul felmentve lettek, s előadta azokat az ügyeket, melyek intézkedésre várnak, melyek a gyűlésnek tárgyát fogják képezni. Ezek után meghatott érzéssel jelentette az Úr szőllője két hű munkásának, úgymint: Fejes József atyai, s a lelkészikar nesztora, Lányi János zsarolyányi lelkésznek, életének 89-dik, lelkipásztorságának pedig 64. évében történt elhunytát! Legyen mindkettőnek könnyű a hant, Míg felkölti az ébresztő harang L Az egyházkerület a stólaügyben a lelkészi szolgálatokat illetőleg megkerestetni fa átáraz tátott a végett, hogy hagyja fenn az egyházmegyének azon jogot, hogy ez érdemben maga határozzon, módosítson az eddigi gyakorlat szerint.
