Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

mében közölni fogjuk, most jellemzésül csak annyit jegyezvén meg róla, hogy a javaslat első fele az osztályozási censust meglehetős alacsonyra szállítja le, ellenben a lelkészminősítés feltételeit nagyon magasra emeli s első pillanatra azt a benyomást teszi a figyelőre, hogy a classiíicatióban az erdélyi és tiszáninneni szegényes javadalmakat, a qualificatio megállapításában a dunamelléki legszigorúbb szabályokat túlságosan szem előtt tartja. — A konvent a javaslatot minden vita nélkül letette a kerületekhez, felhíván őket, hogy a tervezetre vonatkozó észrevételeiket a jövő konventi gyűlésig hozzá felterjeszszék. A családkönyvek tárgyában beérkezett egyházkerületi vélemények nagyon eltérőleg hangzanak. Dunántúl elvben elfogadja a családkönyveket, de a mintáról véleményt nem mond ; Tszántúl a lelkészek figyelmébe ajánlja, de kötelező behozatalukat nem akarja; Dunamellék szintén nem kívánja kötelező életbeléptetésüket; Tiszáninnen mint indítványozó nagyon sürgeti, végül Erdély azt jelentette, hogy nálok a családkönyvek vezetése, saját mintájuk szerint, már régebbi idő óta életbe van léptetve. — A konvent az ügy ilyetén állása mellett, miután a kerületek nincsenek egyező véleményen, egyetemes és kötelező határozatot nem hoz, hanem tekintve azt, hogy a kerületek véleményéből az tűnik ki, hogy a családkönyveket mindannyian a lelkészi iroda fontos segédkönyveinek tartják, az egyházkerületeket arra hívta fel, hogy saját hatáskörükben s az általuk jónak látott minták szerint igyekezzenek a családkönyvek vezetését életbe léptetni. A közigazgatási bizottság javaslata alapján a dunántúli egyházkerület indítványát a stólák egy eh mesítése tárgyában a konvent vita nélkül visszatette az inditvánvozó kerülethez, utasítván azt, hogy e megfontolásra méltó tárgyban indokolt és részletesen kidolgozott javaslatot terjeszszen a konvent elé. A presbytcri szövetség Londonban tartott mult évi egyetemes gyűléséről Balogh F. és György E. képviselőink részletes és érdekes jelentését a konvent tudomásul vette és a jegyzőkönyv mellett külön kinyomatni rendelte. Az iskolaügyi bizottság több tanügyi kérdésben terjesztett be javaslatokat, részint dr. Kovács Ödön, részint Parádi Kálmán előadásában. A váci ref. siket-némák vallásoktatása tárgyában a bizottság azt javasolta, hogy elismervén a konvent az ügynek egyetemes egyházi természetét s a növendékek vallás-oktatásának szükségét: bizassék meg a tanítással az erre szakszerűen képesített váci ref. lelkész 300 frt évi fizetésért az egyet, egyház költségén, eddigi fáradságainak elismeréseid pedig adassék neki 200 frt honorárium. — A konvent a váci lelkész eddigi szolgálatának 200 frttal való honorálását elhatározta, de a katakheta állás rendszeresítését és fizetését az intézetet fenntartó állam kötelességének tekintvén, lépéseket fog tenni ez irányban a kormánynál. Több egyházkerület részéről kifejezett óhajtás s az erdélyinek egyenes felterjesztése alapján az iskolaügyi bizottság pártoló javaslatával a konvent — tekintettel főként az Egyh. Törv. 61. §. I) pontja rendelkezésére — az egyetemes tanügyi bizottság felelevenítését elhatározta s az egyházkerületeket a tagok megválasztására utasította. A konventileg megbízott főiskolai elöljáróság illetőleg tiszántúli superintendentia fölterjesztése szerint a Debrecenben létesítendő bölcsészeti tanfolyam és tanárképző-intézet szervezése most leküzdhetlen anyagi nehézségekbe ütközvén, a konvent az eszme megvalósítását jobb időkre halasztotta. Az iskolai és jogügyi bizottság együttes javaslata alapján szőnyegre került a középiskolák látogatására kiküldött miniszteri biztosok és tankerületi főigazgatók jogköre tárgyában 1884-ben kiadott Utasítás kibővítése, melyet tárgya fontosságánál fogva nem sokára egész terjedelmében és indokolásával együtt közölni lógunk. Legfontosabb benne a 12. §. kibővítése, mely azt tartalmazza, hogy ha a miniszteri megbízott kifejezetten kívánja, az igazgató köteles a tantestületet bizalmas értekezletre egybehívni, melyben az elöljáróság elnöke elnököl, melyről jegyzőkönyv vehető föl, s ez az elöljáróság útján az egyházi főhatósághoz terjesztendő föl; a | fölvett jegyzőkönyvet az elnök, a miniszt. megbízott és a jegyző irják alá. Az ügy tárgyalásánál élénk vita támadt, némelyek autonómiánkra nézve sérelmesnek látták a konvent ez intézkedését. (A vita lefolyásáról a Napló részletesen fog szólni.) —• Á konvent tekintélyes többséggel elfogadta az iskolaügyi bizottság javaslatát. E nap utolsó tárgya a misszió-ügyi bizottság jelentése volt, melyet Szabó János előadó terjesztett elő, | gondosan kidolgozott munkálatban. A jelentés főbb 1 pontjai és javaslatai ezek : r. Az egyes egyházkerüle! tek által beadott jelentésekből örömmel győződtünk meg a felől, hogy a misszió-ügyek az egyetemes konventnek 1886. évben 51. sz. alatt hozott határozatához képest j gondoztatnak és láttatnak el. A jelentésekből a misszióügy fejlesztése és fejlődése tűnik ki; a misszió bizottságok minden egyházkerületben létesítve és működésben : vannak, s a beterjesztett missziói számadások az egyházkerületek által megvizsgáltattak és helyben hagyattak. 2. Az országos közalapból ez évre 19,518 frt 27 krnyi összeg esik missziói célokra, mely összegből az előző konventnek határozatai folytán 17,750 frt állandó évi segély van megállapítva. E szerint az újabb szükségletekre 1768 frt 27 kr fordítható. Tekintve ezen összegnek az egyházkerületek által újabban ajánlatba hozott ! segélyek összegéhez mért csekély voltát, missziói bizottságunk ez idő szerint csak azon új missziói állomások segélyezését hozhatja javaslatba, melyeknek exponált j helyzete sürgősen igényli a segélyt, vagy pedig melyek előző konventi utasítások folytán állottak szervezkedés alatt, s a melyek iránt a konvent — eszerint •— mintegy elkötelezve van. Minthogy pedig a közalapból a miszsziói célokra fordítható összeg mennyiségével az állandó évi segély összege nincs arányban, mert azt ez idő szerint túl terheli, ez okból tisztelettel ajánljuk, hogy a j f. évre adandó új segélyek ne állandó, hanem egyszer mindenkorra való segélyekül szavaztassanak meg. A dunántúli egyházkerületből a konvent elé beterjesztett missziói kérvényekre nézve tisztelettel véleményezzük, hogy bár szükségesnek mutatkozik a nyitravidéki és losonci missziónak létesítése, valamint a pozsonyi misszió kibővítése, mindazáltal tekintve azon körülményt, hogy e missziói körök szervezésére s fejlesztési módjaira vonatkozó adatok s felhasználható eszközök nincsenek még oly világításban, hogy azok e missziók érdemére nézve biztos tájékozást adhatnának, e tervezett misszió körökre nézve egy kimerítő előterjesztés után határozhat véglegesen a konvent. Általában misszió ügyünk intenzív fejlődése érdekéből kívánatosnak tartjuk, hogy erőink első sorban a már létező missziói körök fejlődésére, megszilárdulására, céljainak biztosítására fordíttassanak ; új missziói körök is csak ugy lehetnek a célnak s a hozandó áldozatoknak megfelelően létesít-I hetők, ha a már szervezett intézmények megerősödése