Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-22 / 51. szám

valami érdekes, magasabb elvi színvonalon álló szellemes felolvasást vártunk : de szörnyen csalódtunk. Hogy tendenciózusan beszél : azzal tisztában voltunk előre, ezt róm. kath. főpaptól, ha még oly eszes is, mint Schlauch, másként nem is várhatjuk. Hogy a római egyházat s annak civilizátorius rendkívüli hatását fogja bizonyítgatni ; ez is előre tudható volt és meg is engedjük, hiszen cum grano salis van is benne valami igazság és végre hogy a «szentséges atyának» mindenekre kiteijedő gondoskodását fogja magasztalni : ezt is akár előre tollba mondhattuk volna mi magunk neki; mert hiszen e három szempontból szoktak ők mindent megitélni. De hogy annyira tartalmatlanul, annyira kicsinyes szempontból és annyira alacsony színvonalon beszéljen a rabszolgaságról: ez rendkívül meglepett. Kicsinylés, fel sem vevés, sőt egyenesen sértés volt e beszéd a fővárosi közönség ellen ; mert azt feltételezte, hogy sem Lővingstonet, sem Stanley t sem Bari hot, sem egyik, vagy másik afrikai utazó útleírásait egyáltalában nem ismeri ez a publikum. S még csak hagyján, ha legalább ezeket ismertette volna meg szellemesen. De valóságos hatásvadászattal ezekből is a leghajmeresztőbb jeleneteket válogatta ki és üres nagy mondásokkal vont előadásaikból következtetéseket. Teljesen ráillik beszédére, mit Keppler mond az «Ember tragoediájában» : «Az oktalan bámul és azt hiszi, e szép szavakkal szellemet idézünk, pedig fogás csak az egész, takarni a szemfényvesztés mesterségeit.)) Csakhogy ma már ily szép szavakkal nem lehet szellemet idézni, mert nem oktalan tömeg van előtte. Stowe Henriette Tamás bátya kunyhójában még lehetett oly borzalmat keltő, szinpadi hatásvadászással e dolgokról szólani; de nem lehet ma, midőn bizonyos magasabb szempontból kell mindent tárgyalás alá venni, mert az emberek minden dolognak sok oldalát ismerik és nem csak azt az egyet, melyet épen az «egyedül üdvözítő egyház» (? 1) szeretne bemutatni. Nemesebb, ideális szempontból mi is meg tudjuk érteni, hogy miként lehet érdeklődni a tőlünk távol eső, sötétben járó és elnyomott nép iránt, hiszen a protestáns népek sok vér- és pénz-áldozattal mutatják ki ez érdeklődésüket; de tessék e nemesebb, eszményibb álláspontról szólani és érdeket kelteni, nem pedig szinfal szaggatással s nagy frázisokkal. Emlékezünk, midőn Lavigerie bibornoknak szintén hajmeresztő tudósításaira, melyekben a mohamedánokat vádolta a «szelid, jólelkű, érzékeny» négerek megrontásával, maga a török kormány azzal felelt, hogy vájjon általában a török vallásnak tudható-e az be, mit az ő nevében egyesek visszaéléseikkel elkövetnek ? Mihelyt Róma vádaskodni kezd, az őt vádolók egész serege kel fel. Vigyázni kellene a vádaskodással, mert a ki üvegházban lakik, ne dobálózzék kővel. Schlauch szíve megesik a szegény négereken és vádolja nyomorú sorsuk miatt a mohamedánokat; hát a szellemi szabadságot elfojtani akaró «Syllabus»-ok és «De libertate humana»-k nem bántják? Ezekben pedig az egyéni öntudatra ébredt emberiség legszentebb jogainak eltiprásáról van szó; amott azonban csak egy még jóformán állati életet élő öntudatlan nép, mindenesetre kárhoztatandó, elnyomatásáról. Hanem hát «ma reclám nélkül nincs dicsőség!)) mondja igen talalóan Endrődy és maróbb gúnynyal nem adhatott volna a sajtó visszhangot Schlauch beszédére, minthogy a fővárosi újságok ugyanaz nap közölték Endrődynek «Afrikaba» című szarkasztikus költeményét. Schlauch beszédének méltó folytatása volt Robitsek J. titkár jelentése, mely egész jeremiáddal panaszkodott a pápa szegénysége felett s elmondá, hogy a pápát ez évben is annyi fájdalom érte (értsd Giordano Brunno szobra felállítását), hogy acsak oly nagy szív volt képes azokat elhordozni, minő az övé». Igyekeztek is e nagy sebet behegeszteni a megszavazott 1500 franknyi péter fillérrel. A titkári jelentés szerint a társulat alaptőkéje ma 45,275 frt, a csángó-alapé 16,000 frt. Az évi összes bevétel volt 21,504 frt 63 kr, a kiadás pedig 20,430 frt 78 kr, pénztármaradék 1073 frt 88 kr. Fönállása óta az egyesület 165,000 frtot adott ki; ebből 39,000 frt esik az egyház közös céljaira (értsd legnagyobb részben péter fillérek) ; 49,000 frt hazai egyházi és iskolai célokra, 75,000 frt pedig a külföldön élő magyar testvérek segélyezésére. Az egylet céljának nemességét tisztelettel ismerjük el; de a rokonszenvet iránta aligha fokozzák a művelt közönségnél ilyenféle szereplések által, mint a minő a mostani elnöki fellépés volt. K. B. A fehérvár-csurgói egyház örömünnepe. Szép ünnepet ült dec. 15-én a fehérvár-csurgói ref. egyház, ezen napon ülte meg hálaadó istenitisztelettel a temploma felett elmúlt egy század jubileumát, mely alkalomra egész szentegyházát kívül-belül díszesen kijavította, mintegy 350 forint költséggel, melynek minden fillérét a buzgó egyháztagok áldozatkészsége rakta Össze közadakozásból. Fájdalmasan esett, hogy egyházkerületünk nagyérdemű püspöke, és egyházmegyénk közszeretetben levő esperese betegségeik miatt nem jelenhettek meg. Az ünnep délelőtt 10 órakor kezdődött. A falu népe valláskülönbség nélkül részt vett a reformátusok örömünnepében. Vidékről is nagyon sokan voltak, úgy hogy a templom zsúfolásig megtelt. Alkalmi beszéd tartásra a mohai lelkész, Szakonyi József kéretett fel, aki a CXXII. Zsoltár 7—9. verseit alapigékül felvevén, egy szónoki hatással előadott szép prédikációt tartott, melyben kimutatta, hogy őseinkben az utmutót megbecsüljük, s e szép ünnepen erősítsük hitünket az ő példájuk által is. Szónoklatának hatása tetőfokát érte el akkor, mikor egyházunkhoz való ragaszkodásra serkentett s egész meztelenségében rámutatott a környékünkön terjeszkedő unitárismusra. A hallgatóság szemeiből kicsillámló könnyekből látni lehetett, hogy a csurgói reformátusok egyházukat szeretik s attól őket sem élet, sem halál el nem választhatja. Az egyházi beszéd végeztével a helybeli lelkész által szerzett alkalmi ének negyedik verse elénekeltetvén, Ihúry Etele lelkész az úrasztalához ment és felolvasta az elmúlt száz év történetét; melyből érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a templomot száz év alatt két csapás érte. Először 1809-ben a földrengés okozott sok kárt, 1834-ben pedig villám által a torony meggyuladván az egész tepmlom leégett. Majd elősorolta a kegyes adományokat. Szikra István és neje a nagy harangot vették 830 írtért; a lelkésznek egy szőlőt hagytak. Az egyháznak Rigó Péter 50 frt. Kallóné 30 forint. Tóth István 50 frt. Mód István 50 frt. Kis Erzsébeth 483 frt. Kis István 200 frt. Simon Mihály 200 frt. Bőléné 50 frt. Jánosa Pálné egy fél házat és egy fél páskumot hagyományoztak. Maga az egyház egyeteme lelkészlakot épített 3000 forint kölséggel; iskolát gazdasági épületelcet, szivattyús kutat készített mintegy 2400 frt. költséggel, templomába vett egy orgonát 540 írtért. Most pedig, mikor második tanteremről kell gondoskodnia, önmagára kivetett