Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-22 / 51. szám
doniába indulásomkor az Híezusban maradásra, hogy hagyd meg némelyeknek, hogy másféleképen ne tanítsanak)) : ennek megfelelőleg így kellene hangzani a körmondat második felének: «ennélfogva ezr és ezt tedd.» De az 5 —ik és következő versek tartalma semmiképen sem felel meg e meghagyásnak, mert ezekben általában a szeretetről, a törvények helyes alkalmazásáról szól, majd a Krisztus iránti hálájának ad kifejezést, hogy őt, ki a keresztyéneknek korábban dühös üldözője vott, megtérítette és a szolgálatra hívnek Ítélte. így állván a dolog, azt kell mondanunk, hogy azon körmondatnak, melynek az 1, 3. 4. versek előmondatát képezik, eredetileg meglehetett a megfelelő utómondata is, tehát nem volt anakoluthon. Már Bengel figyelmeztetett arra, hogy az 1, 18. versnek ezen kifejezése : «ezt a parancsolatot intézem hozzád» minden tekintetben, formailag és tartalmilag is képezheti a szóban forgó körmondatnak utómondatát. A legtöbb írásmagyarázó e felvételt csak azért nem tartja elfogadhatónak, mert közbe esik az 5 —17. versekben olvasható terjedelmes elmélkedés, melyet már terjedelmességénél íogva is közbevetett mondatnak tekinteni nem lehet. E nehézség — mondja Knoke — megszűnik, ha felveszszük, hogy az 5 —17. versek eredetileg nem voltak meg e levélben, hanem később toldattak be, s így az összefüggés általuk megzavartatott. Ha e verseket ki vesszük, az 1, 3. 4. és 18—20. versnek a legszorosabb összefüggésbe jőnek, s együtt egy helyes bevégzett körmondatot alkotnak. Az 5 — 17. versek tehát azt mutatják, hogy az apostol Timotheushoz egy másik levelet is irt, melynek alkatrészét képezték az említett versek. Az i, 3. 4. s 18—20. versek pedig az apostolnak ismét egy másik leveléből valók, melyet — a mint levelünknek egyes nyilatkozataiból következtetni lehet — azért irt az apostol Timotheusnak, hogy az ő távollétében Efezusban «jó vitézséggel vitézkedjék)) és tudja a gyülekezetet helyesen vezetni. E levelet Knoke J.-nek (Insruktionsschreiben) nevezi, s a Timotheushoz irt 1. levél egyes szakaszaiból a következőleg állítja össze: A. Bevezetés: A levél célja 1, 3. 4. 18—20. B. A levél fő tartalma. 1. Az isteni tiszteletre vonatkozó utasítás, 0) A nyilván imádkozásnál 2, 1—7. b) Az imádkozásnál tanúsítandó magaviseletről 2, 8—10. 2. A lelkipásztorkodásra vonatkozó utasítás. a) Egy általános figyelmeztetés Timotheushoz 4, 12. b) A gyülekezet tagjaival való érintkezés 5, 1.2. c) Az özvegyekre vonatkozó utasítás 5, 3. 4—6. ír —15. d) A presby terek elleni fegyelmi eljárásról 5, 19. 20. 24. 25. C. Berekesztés. aj Általános figyelmeztetés 5, 21. b) Egy pótutasítás a presbyrekre vonatkozólag 5, 22. c) Timotheusra vonatkozó jóakaratú tanács 5, 23. E levél Knoke szerint az apostoltól való. Bár a megjelölt versekben a Pál neve sehol sem fordul elő, mindazáltal úgy a levél hangja, mint annak tartalma egyenesen reá utal. Csak Pál apóstól intézkedhetett oly parancsoló hangon, mint a 2, 8. és 5, 13. versekben; csak ő mondhatta magáról a 2, 7. versben, hogy a pogányok hirdetőjévé, apostolává és tanítójává tétetett hitben és igazságban; csak ő lehetett olyan benső, bizalmas viszonyban Timotheussal mint az 1, 18. versből látszik, hol fiának nevezi őt és csak ő viseltethetett iránta oly gyöngéd figyelemmel, minőt 5, 23. versben tanúsít. Nem valószínűtlen, hogy az apostolnak e levele eredetileg terjedelmesebb volt, úgy hogy itt annak csak egyes töredékeit ismerjük, az pedig bizonyos, hogy ezen töredékek a Timotheushoz irt 1. levélnek legrégibb alkatrészeit képezik. Mindezek lehetnek úgy, amint Knoke előadja, de az a kérdés, hogy Pálnak kétségbe nem vont leveleiből és a Csel. könyvéből ismert életviszonyai közé beilleszthető-e ez a levél, s ha igen, hát mikor írhatta az apostol? Erre vonatkozólag Knoke azt mondja, hogy a levelet Pál apostol azon 3 év alatt írhatta, mely időt a Cselekedetek könyve szerint Efezusban töltött. Nem említtetik ugyan sehol, de nagyon valószínű, hogy az apostol ez idő alatt nem Efezusban tartózkodott állandóan, hanem onnan nagyobb kirándulásokat is tett, s talán Korinthust is meglátogatta, a mit az 1, 3. versben említett macedóniai utazásából következtetni lehet. Minthogy pedig az efezusi gyülekezet viszonyai az apostol elutazása alkalmával nem voltak megnyugtatók, s az apostol azokra vonatkozólag Timotheusnak szóbeli utasításokat is adott: nagyon természetesnek találhatjuk, hogy eltávozása után felhasználta a legelső alkalmat, hogy utasításait levélben ismételje, részben pedig kiegészítse. Knoke szerint tehát az apostol a levelet Korinthusban írta azon benyomások alatt, melyeket az ottani viszonyok tettek reá, s melyek sok tekintetben hasonlítottak az efezusi viszonyokhoz. Magából e levélből látszik, hogy a korinthusi levelekből ismert zavarok részben és sok tekintetben még nagyobb mértékben az efezusi gyülekezetben is előfordultak. Sokan hitökben ingadozókká lettek, sőt az apostol ellen nyíltan is felléptek; a presbyterek ellen vádaskodtak, a mint 5, 19. 20. versből sejteni lehet, nem is egészen alaptalanul; az istenitiszteleten rendetlenségek fordultak elő ; a nők szertelen fényűzést űztek, sőt az 11. n. fiatal özvegyek közül egyesek erkölcstelen életmódot is kezdtek folytatni. Ezek és ezekhez hasonló jelenségek nem csuda, ha az apostolt aggodalommal töltötték el és arra bírták, hogy nem sokkal Efezusból történt elutazása után levelet irjon Timotheusnak, melyben a felmerült zavarokra és rendetlenségekre vonatkozólag utasításokat ad. így állhatott elő a levél, melyet az apostol naoayyelta-nuk nevez, s mely, mint említettük, a Timotheushoz irt első levélnek legrégibb alkatrészét képezi. (Vége köv). Petri Elek. BELFOLD. A Szent László-társulat köréből. A Szent László-társulat a f. hó 14-én tartotta meg ünnepélyes közgyűlését az új-városháza dísztermében. Előkelő férfi- és nőiközönség gyűlt ott össze, hogy meghallgassa a szellemes főpapnak, a társulat elnökének, Schlauth Lőrinc püspöknek megnyitó beszédét, melyet már előre «nagyszabásúnak» hirdetett a világi sajtó reclám trombitája. Zichy Nándor gr. világi elnök megnyitván az ülést küldöttséget meneszt az egyházi elnökért, a ki aztán vörös öves, arany keresztes s holmi pápai ordós urak kíséretében meg is jelenik s néhány halk «éljen»-től kisértetve el is foglalja az elnöki széket. Schlauch püspöknek az előző években tartott beszédei után most is