Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

Szőts K, kik mindannyian helyeselték a kontemplált nyugdíj-intézet eszméjét. Ezen előzmények után határozatikig kimondatott, hogy a közgyűlés osztatlan örömmel és jó reménységgel fogadja az országos nyugdíjintézet eszméjét, valamint közhelyesléssel fogadja az intézet jövedelmi forrásaira vonatkozó javaslatot is; minthogy azonban egyházkerületünknek összes közép- és főiskolai tanárai szorosan egymáshoz füzvék s a fennálló ker. gyámintézetet is együttesen alapították s tartják fenn: felkérendő a miniszter úr oly intézkedések tételére, hogy a tervezett nyugdíj-intézet kedvezményeiben az összes közép- és főiskolák tanárai részesülhessenek. Megnyugvással fogadtatott a miniszter úr azon Ígérete is, hogy a bekivánt adatok feldolgozása után a kidolgozott törvényjavaslatot végleges nyilatkozattétel céljából a fenntartó testületekkel közölni fogja, a mikor aztán közgyűlésünk a részletekre nézve is megteendi a maga észrevételeit. A tanári gyámegyesület évi jelentése tudomásul vétetett. E szerint van az intézetnek összesen 57 tagja, 60 ezer frtot meghaladó tőkéje, 23 gyámolítottja, kiket 2560 frttal segélyezett; a folyó évben is több kegyadományt kapott: a pesti hazai első takarékpénztár 100 frt, Ballagi Mór 31 frt 50 kr, Perczel József 50 frt, a nagykőrösi tanárok által rendezett felolvasások 115 frt, gróf Teleki Tibor ioojfrt, Lövényi testvérek 25 frt, egymagát megnevezni nem akaró úrnő 200 frt adománynyal gyarapították az intézet tőkéjét. A közgyűlés a nemesszívű adományozóknak jegyzőkönyvi elismerést és köszönetet szavazott. Az okt. 24-iki ülésben az egyházkerületi irodalmi bizottság jelentéséből tudomást vévén a közgyűlés a bizottság szervezkedéséről (elnök Kerkapoly Károly, jegyző Petri E.), megerősítette bemutatott ügyrendjét s javaslatai nyomán több intézkedést tett. Jóváhagyta a Papp Károly-féle «Bibliai történetek)) újból való kinyomatásár; elfogadta a régi és nyomtatásban még meg nem jelent egyházkerületi jegyzőkönyvek kinyomatását célzó előmunkálatokat; magáévá tette a bizottság azon javaslatát, hogy a ker. által kiadott vallástani kézikönyvekre nézve a testvér egyházkerületek között az énekes könyvéhez hasonló egyesülés kezdeményezésére a püspöki hivatal felkéressék. Az énekes könyvre vonatkozólag kimondatott, hogy miután az egyetemes konvent ez ügyet kezébe vette s az énekeskönyv átdolgozását az egyetemes énekügyi bizottság által már legközelebb megkezdi : várassék be a konventnek e tárgyban való intézkedése. Az utolsó napi ülésen az állandó számszék jelentése volt még fontosabb tárgy, melyet Szilassy Aladár úr referált. A különböző kerületi (u. m. államsegélyi, köz- és misszió-) pénztárak, továbbá a theologiai pénztár, a középiskoláknak felülvizsgálatra felküldött számadásai egytől-egyig rendben találtattak, mit megnyugvással vett tudomásul a közgyűlés. Ellenben sajnálattal, értesült érdemes közpénztárnokunk, Csikay Imre úr bejelentett lemondási szándékáról, s tekintve a gyűlési tagok megfogyatkozását, felkérte pénztárnok urat, hogy pénztárainkat legalább a közelebbi közgyűlésig kezelni szíveskedjék, mit ő meg is igért. A közgyűlés ez utolsó napját jobbára kisebb érdekű ügyek töltötték ki, melyek közül kiemeljük a következőket. Kis szentmik lós pestmegyei leányegyház az egyházmegye ajánló fölterjesztése alapján lelkésztanítói állomásként anyásíttatott. — Pánd egyházi iskoláinak községiekké tétele a kedvező feltételek tekintetbe vételével megerősíttetett. — A Hatvanban lakó református hit— sorsosok ügye parokhialis beosztás végett, minthogy hozzájuk Gyöngyös, Hévíz-Györk sőt Jászberény is igényt tart, a pesti és kecskeméti egyházmegyéknek azon utasítással adatot-t ki, hogy a jövő kerületi gyűlésre indokolt véleményt terjeszszenek fel az affilialás tárgyában. — A Nyáregyházán lakó református híveknek az ottani evang. hitsorsosokkal vaió «egyesült prot. egyházzá)) alakulása (együtt mintegy 600 lélek) a pesti egyházmegye javaslata alapján református részről megerősíttetett. — A külső-somogyi egyházmegye felterjesztése alapján a temetők haszonélvezete tárgyában felhivatnak az egyházmegyék, hogy a beterjesztett indítvány értelmében készítsenek saját viszonyaikhoz mért szabályrendeleti javaslatot és azt a közelebbi kerületi gyűlésre terjeszszék fel. — Magyar-Hidasd és Rácz-Hidasd községek reformátusainak társegyházzá alakulása tudomásul vétetett, a végleges megerősítés azonban a még függőben levő kérdések teljes elintézéséig függőben hagyatott. Több rendbeli lelkészi díjlevelek, egyházi földek, egyes kérvényezők ügyeinek elintézése után a közgyűlés Szász K. püspök úr buzgó imájával berekesztetett. r. t. Szász Domokos püspök beszéde. — Az erdélyi egyházkerületi gyűlésen. — A terjedelmes beszédből közöljük a következőket: Felszólal, mert az elnöklete alatt álló 21-es bizottságot a vádlottak padjára állították, tiltakozik a teljesen alaptalan vádak ellen. «Több mint harminc év óta szolgálok parányi erőm mértéke szerint anyaszentegyházamnak és felhívom a nyilvánosság szine előtt mindazokat, kik az én igénytelen szolgálattételeimet becses figyelmükre méltatni kegyeskedtek, mutassanak nekem összes közszolgálataim történetéből egyetlen egy példát arra, hogy én akár szóval akár tollal, akár tettel az alapitóknak, fundatoroknak, kik lerakták az anyaszentegyház fundamentomait, nemcsak, hanem azokkal szemben, a kik bár csak egy fillérrel járultak szent oltárához azon anyaszentegyháznak, melynek papja vagyok, idézzenek egy példát mondom, hogy én azoknak célzata, szándéka, fenséges akarat nyilvánítása ellen valaha egy szót emeltem, valaha egy betűt leírtam, valaha egy cselekedetet végrehajtottam volna.» «Ki idézni tud, azelőtt meghajlok, hiszen én is gyenge gyarló ember vagyok, és megvallom : bűnt cselekedtem. De Isten a tanúm: itt akárminő Ítélet adatik, nyugodt lelkiismerettel fogok megállani, nemcsak az emberek itélő széke, hanem a mindentudónak legfensőbb ítélete előtt is, hogy ilyen vádnak árnyéka hozzám nem férhetett. És uraim, hogyha akármiként fog eldőlni: a kerületi közgyűlésnek határozata ezen kérdésben döntő; mert méltóztassanak megjegyezni, nem tartozom azok közé, kik semmiféle kérdésben az én anyaszentegyházam szuverénitásának fenséges hatalmát, jogát kétségbe vonják, mert én ezen testületet ugy tekintem, mint a maga nemében, a maga körében egyetlen egyet. Melynek párja, a mennyire ismerem, az egész protestáns világban több nincsen, mint ez a miénk: az erdélyi. A mely 300 esztendőn keresztül a legfenségesebb jogokat és a legeminensebb hatalmat mindig gyakorolta. Tudok ugyan Mária Terézia korából példákat, midőn az anyaszentegyház kebelében s azonkívül is ezen eminens jogok és fenséges hatalmak ellen szók ernel-