Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

44. sz. Budapest, 1889. november 3. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker, Szentkirályi-utca 39. sz, III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 80 kr. TARTALOM : Vezércikk. A reformáció emlékünnepén. —o—a — Iskolaügy. A gymnasiumi vallástanítás érdekében. Kiss yózsef. — Tárca. A révkomáromi ev. ref. egyház múltja. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Fejes István. A sátoralja-ujhelyi ev. ref. egyház története. Révész Kálmán. — Belföld. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése, r. t. — Szász Domokos püspök beszéde. — Irodalom. — Különfélék. — Nekrolog. Papp Lajos. o. I. — Adakozás. — Hirdetések, A reformáció emlékünnepén. Budapest, 1889. okt. 31. Ismét felvirradt emléknapja a dicső hajdannak, mely a maga hithőseivel és gyújtó lelkesedésével, termékeny eszméivel és világot megrázkódtatott reformjaival, szellemi forradalmával és lelki szabadság harcával hálára, kötelességre és reménységre buzdítja szíveinket. E nap töretett szét a lelki zsarnokság rabbilincse, e nap szabadult fel a népek elnyomott lelkiismerete, e nap támadt fel sírjából az eltemetett evangelium, e nap tétetett le a protestáns egyház fundamentuma, hogy rajta felépüljön a valódi istenországának rendíthetlen épülete, az igazság oszlopa és erőssége. Hálával emlékezünk ama nagy idők nagy törekvéseire és nagy embereire : azok nekünk utmutatóink a hitben, tanítómestereink a tudományban, példányképeink a cselekedetben. A szeretet szilárd hűségével követjük az ő hitüket, mely a tiszta evangéliumban gyökerező, minden emberi hozzátoldástól ment krisztusi hit vala, ennek mélységével és bensőségével, egyszerűségével és tisztaságával; mely heroikus bátorsággal rázta le a lelkiismereti szabadság mesterséggel kovácsolt láncait, hogy szabadon hihessen, nem emberi parancsszóra, hanem az isteni igazság belső ereje által ösztönöztetve, a Krisztussal való szellemi egyesülés szabadságárasztó tudatában; mely közvetlenül tapasztalta, hogy megismervén az igazságot Krisztusban és az ő evangéliumában, ez az igazság szabaddá tette őt; mely bensőieg érezte, hogy a fölfedezett Krisztusban nem a szolgaságnak vagy a félelemnek, hanem a szabadságnak és erőnek, a szeretetnek és józan elmének lelkét vette. — Követjük példájukat a tudományban, mely a krisztusi tiszta tudomány vala, mely azokat szólja, melyek illenek a tiszta tudományhoz, mely a különböző és idegen tudományok által ide s tova nem vonattatott, és nem végezett el magában mást tudni, mint egyedül az Ur Jézus Krisztust. E minden izében krisztusi tudomány, a szellemi élet minden terének Krisztus örök tanai és isteni szelleme szerinti berendezése; Krisztusnak uralomra juttatása az egyéni és társadalmi életben, a lélekben és a szívben, a családban és az államban, az iskolában és a templomban, a morálban és a jogban : ez az intensív christianismus, ez az evangeliumi íz és só adott az alapvető protestantismusnak oly rendkívüli ellenállhatlan erőt, mely a XVI-ik században szellemileg és számbelileg is leszorította a róm. katholicismust. — Követjük példájukat a cselekedetekben, abban a rettenthetlen bátorságban, melylyel Luther fellép ellenségeivel szemben; mely Zwinglit a kappeli csatatérre és a halálba kergeti; mely Kálvint Genf pogányos elvadulásával szemben egy ó-testamentumi próféta rigorismusával acélozza meg. Ők nem szegyeitek a Krisztus evangéliumát, s midőn az igét hirdették vagy az egyházat kormányozták, nem tanácskoztak a testtel és vérrel, hanem bátran és egész erővel rátették kezüket a munkára s zúgolódás nélkül hordozták Krisztus igáját. De a reformáció hőseire való visszaemlékezés a hála érzelmei mellett nagy kötelességeket is ró reánk, utódaikra. Nekünk folytatnunk kell az ő reformátori munkájukat! Az a pogányos hitetlenség s az a mesterkélt vakbuzgóság, melyek ellen reformátoraink küzdöttek, ma is megvan, sőt helyenként végzetesen dominál az emberiségben. A nihilismus és ultramontanismus e bajoknak csak legszélső kinövései, közöttük még egy csomó vallás-erkölcsi és társadalmi 88