Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-20 / 42. szám
letlenek, a gyönyörűségeknek inkább szeretői, mint Istennek. «De ti azokat szóljátok, melyek illenek a tiszta tudományhoz. Mindenestől fogva ti magatokat például adjátok a jó cselekedetekben, hogy a ki ellenetek veti magát megszégyenüljön, semmi gonoszt nem tudván szólni ti felőletek.)) Viseljetek gondot magatokról és a tudományról, maradjatok meg ezekben, mert ha ezt mívelendítek mind magatokat megtartandjátok, mind ezeket, a kik tikeket hallgatandanak.» Mostan kibocsátunk titeket, menjetek el békességgel 1 c<Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel, kegyelem legyen ti veletek. Amen.» A lelkészminősítési szabályok egyöntetűsége tárgyában beadott küldöttségi javaslat felett élénk eszmecsere fejlődött ki a miatt, hogy a javaslatban, tévedésből-e vagy szándékosan, nem tudóin, de mellőztettek az oly gymnasiumi és tanítóképezdei tanárok, a kik tanári pályára lépésök előtt segéd- vagy épen rendes lelkészek voltak. A javaslat eredeti szövegét a zsinati törvények 118. §-ra hivatkozással egyetlen szónok próbálta magyarázgatni, de nagyon kevés szerencsével; számos szónok melegen pártolván a lelkész jellegű tanárok érdekeit, végre kimondatott, hogy a lelkészképesítéssel biró gymnasiumi és tanítóképző tanárok pályázhatnak bármily osztályzatú egyházba is, ha a megfelelő minősítvénynyel birnak. Valóban önérdek nélkül örvendek az egyházkerületi közgyűlés határozata felett. Mert ellenkező eljárás, illetőleg a küldöttségi javaslat elfogadása sem a szabadelvüség, sem a protestantismus szempontjából nem lett volna igazolható. A tiszántúli egyházkerületnek van ugyan szabályrendelete a stóla szabályozására, de az egyházmegyék jó része nem hajtotta azt végre, a gyakorlatban azért sokféle díjszabással találkozunk; néhol oly csekély a stóla, hogy az ma már egyenesen a lelkészi szolgálat lealacsonyításául tekintendő (2 frt egy halotti egyházi beszéd tartásáért.) Szükségesnek ismertetett azért a stólaügy rendezése. A kiküldött bizottság be is adta javaslatát, de az most a napi rendről levétetett azon oknál fogva, mert főleg az Alföldön némely ellenséges mozgalomnak az nyújtja az izgatási anyagot, hogy a lelkészi szolgálatok díjaztatnak. Épen azért indítványoztatott, hogy szükséges lenne oly alapok teremtéséről gondoskodni, hogy a lelkészi szolgálatok egyes esetekben díjtalanul teljesíttetvén, a lelkészek jövedelme csökkenést ne szenvedjen. Olvastatott a szathmár-németi protest. nőnövelde ügyében közalapi segélykérés szempontjából beadott igen alapos és megható módon indokolt kérvény. Pártolókig fog a kérvény felett intézkedni. Szeretem hinni, hogv ma, midőn a róm. kath. clerus oly kiváló gonddal s előre látó ügyességgel állít és tart fenn nőnevelő intézeteket apácák vezetése mellett, tudván, hogy a leendő anyák vallásossága irányadó a családi nevelésben, de tudván tapasztalatból azt is, hogy e nevelőintézetei a protestáns családok változó indifferentismusának vagy épen a protestantismus iránti elhidegülésnek is alkalmas előkészítői, szeretem hinni — mondom — hogy a közalapi segély kiosztásakor a prot. érdekek kellő fogékonysággal fognak mérlegeltetni, s bizonyságot tesznek az illetők arról, hogy a nőnevelés szentségét nemcsak emlegetni, de tettleg becsülni tudják. A szathmári és szathmár-németi ref. egyházak pedig nemcsak helyi prot. érdekeket szolgálnak hallatlan áldozatokkal fenntartván nevelőintézetünket, hanem a magyar ref. egyetemes egyháznak is megbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek ; méltók azért, hogy buzgóságukban tápot és a fáradhatlan kitartásra új lelkesedést nyerjenek kérelmök teljesítése által. E napon délután a magyar ref. egyházi segélyegylet közgyűlése tartatott meg, ahol a segélyegyleti választmány előterjesztései és javaslatai általában elfogadtattak. Legnevezetesebb tárgya volt a segélyosztás ; ez évre 2500 frt segély osztatván ki oly egyházak között, melyek felekezeti és nemzetiségi helyzetüknél fogva a segélyre leginkább érdemeseknek tartatának. Az előző napi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelelesítése után felolvastatik a tegnap délután tartott segélyegyleti gyűlés jegyzőkönyve. A segély-egylet kamat jövedelme 3800 forintot tesz ki; a szabály szerinti ^-aá tőkésítése mellett kiosztatik 40 egyháznak 2500 forint. Az okt. 15-i gyűlés első fontosabb tárgya a középiskolai felügyelő tanács elnökének megválasztása volt Közfelkiáltással Szeremlei Sámuel h.-m.-vásárhelyi lelkész lett megválasztva. Majd az újra szervezkedő egyetemes tanügyi bizottság tagjaivá egyházkerületünk részéről újra megválasztatnak rendes tagokul: Farkas Antal, Joó István, Kiss Áron, llitoók Zsigmond, Tóth Sámuel és Tüdős János, póttagokul Némethi Lajos, Szabó János és Szilágyi István. Hosszasabb megbeszélés tárgyát képezte a közalapi segélyügyben kiküldött bizottság jelentése. A jelentés terjedelmesen vázolja a beérkezett egyházmegyei adatok hézagos s egymástól nagyon elütő természetét. A rovatos ívek betöltésénél a legtöbb egyházmegye félreértette a konvent intentióit. Ajánlja a bizottság, hogy az esperesi kar még e gyűlés folyamán összeülvén egyöntetűbb eljárás megállapítása végett, a majd így, helyesebb adatok nyomán készítendő javaslat átnézése s fölterjesztése végett hivassék össze december közepe táján egy rendkívüli közgyűlés. A segélyezés módjára nézve a bizottság a Szász Domokos-féle indítványt ajánlja elfogadásra. Gr. Dégenfeld József, Lukács Ödön, György Endre, Kiss Albert, Széli Kálmán, Ferge József, Szabó János és llitoók Zsigmond szólanak a bizottsági javaslatokhoz. A közgyűlés Ritoók álláspontjára helyezkedve végre abban állapodott meg, hogy mivel a segélyezés tárgyaiban a konventhez bekivánt adatok most még így is inkább statisztikai természetűek : az egyházmegyék által szükségesnek jelzett — vagy jelzendő — kölcsön segélyösszegek minden levonás nélkül terjesztessenek fel; a konventnek hagyatván íel a segélyezés aránya és módja feletti végleges döntés. Tárgyalásra került a tiszáninneni egyházkerület megkeresése az 17ÍT 0 /n l -iki vallásügyi törvények századik évfordulójának megünneplése tárgyában. Balogh F erenc felszólalása után kimondja a közgyűlés, hogy az artikulusok mikénti megünneplését a kerületekre bizza, nem tulajdonítván azoknak — pl. a bécsi béke történelmileg nagyobb fontossága mellett — olyan kizárólagos első rangú fontosságot. Ezzel kapcsolatban Balogh F. szóba hozván a zsinattartásnak törvényszerűleg megszabott s immár nem messze levő idejét, egyházkerületünk úgy e körülményt, mint a vele önkénytelen fölmerülő egyháztársadalmi kérdéseket — a szükséges előmunkálatok tárgyaként — a konvent figyelmébe már most melegen ajánlja. A délutáni törvényszéki ülésekre tekintettel a közgyűlésnek Y2 ^ —kor vége lett. A közgyűlés harmadik napja — a jegyzőkönyv felolvasása után — a mező-berényiek felebbezésével kezdődött. A jó herényiek ugyanis a papválasztást alkalmas időnek találták arra, hogy a régi lelkészi díjlevélből most egyet-mást levonjanak. Az egyházmegye ezt termé-
