Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-20 / 42. szám
magasabb felfogása megkövetel. A törvényhozás, a kormány, a felekezetek s általában a vezetésre és intézkedésre hivatott hatóságok is nem kicsinyelhető hasznát vehetik oly testület működésének, a mely szakemberekből állott össze s a szakkérdésekben a legalaposabb információt nyújthatja. Az információkkal azonban természetesen nincsen betöltve az egyesület feladata, nekünk bizonyos ügyekben határozott állást kell elfoglalnunk, eszméket felvetnünk s javaslatokkal előállanunk. Ha valakinek, ugy a .. tanítóképző-intézetek tanárainak feladata első sorban az, hogy a tanítóképzés eszményképét kidomborítsák. Ügyünk előmozdításának egyik hathatós tényezője az együttes működés, s ezért csak örvendetes eseménynek lehet tartani a tanítóképző-intézeti tanárok egyesületének létrejöttét. Az egyesület az első szervezkedés munkáján már túl esett s a november elején tartandó nagy választmányi gyűlésen véglegesen meg fog alakulni, a mikor a rendszeres munkát is meg fogja indítani s eddigi lapját a kívánalmaknak megfelelőleg átalakítja és megnöveli. A tanítóképzés ügyének érdekében kívánatos, hogy a felekezeti tanárok is teljes számmal részt vegyenek a közös munkában. De kevesek kivételével az érdeklődés még igen lanyha, a mennyiben az egyesület közel 200 tagja közt a felekezeti tanárok száma csak 17-et tesz ki (protestáns van 7,). Feltűnőbbé teszi az aránytalanságot, hogy a 71 tanítóképző-intézet közül 47 felekezeti (14 protestáns), tehát a tanítóképzés hazánkban túlnyomókig a felekezetek kezében van, a mely körülmény a tanítóképzés közügyével szemben a tanárokra bizonyos kötelességet ró. Én azt hiszem, a protestánsok kezdettől fogva szeretettel ápolt véleményes kertjének, a népoktatásnak is érdekében áll mindazokat az eszközöket megragadni, a melyek a tanítóképzés ügyét gyorsabban és biztosabban viszik előre; más részt hiszem azt is, hogy nem forog fenn semmi oly felekezeti tekintet, a mely őket visszatartaná ezen nemes cél érdekében kibontott zászló körül való csoportosulástól. Közös mezőn, s közös cél: a hazai tanügy, érdekében munkálkodunk, ne átajjuk a munkában egymást támogatni. Budapest, 1889. október 15. Nagy László. T A R C A. A révkomáromi ev. ref. egyház múltja. (Folytatás). Súri Mihály levelére engedtek azután a somorjaiak is, Kanizsai is. De azért még sem sokáig lehetett ez a tudós férfiú a révkomáromi iskola igazgatója, mert jó híre s neve mind messzebb terjedvén, már 1612. május 16-án a pápai református atyafiak hívják meg őt lelkipásztoruknak, mely levélből hadd álljon itt egy kis részlet Kanizsai érdemeinek méltatásául: «Mindnyájunk akaratjából — írja a pápai főbiró — mind urunk ő Nagyságának, mind a vitézlő rendnek és mind az egész varosnak akaratjából önnön magának prédikátor uramnak engedelméből azt végeztük, hogy keressünk valahol egy jámbor, bölcs, tudós lelki tanítót, ki ennek a gyülekezetnek regalására elegendő lenne. Minek okáért hallván kegyelmed bö'cs hírét nevét és sokan mégis próbáltuk : végezénk magunkban, hogy kegyelmedet közinkben hozzuk. Azért ha kegyelmed nem átallja e mi szegény gyülekezetünket, ennyi sok szomjúhozó lelkekhez, kik az Istennek igéjét igen szomjúhozzák: kérjük kegyelmedet, mint becsületes urunkat, hogy e mi levelünket látván, jöjjön közinkben kegyelmed és legeltessen a kegyelmed-e bizatott Istennek drágálatos igéjével minket. Melyet ha kegyelmed megcselekszik, tutiom, hogy jövendőben meg nem bánja kegyelmed s mi is becsülettel, oltalommal és tisztességes fizetéssel ajánljuk mindnyájan magunkat.*1 8 ) Pölöskei István, a kit Lampe-Ember mint említénk, hibásan Beltzkeinek ír1 4 ) egyik révkomáromi lelkész és azon vidék esperese 1613-ban meghalván : ismét Somorjáról hoztak maguknak papot a révkomáromiak Tolnai István szémélyében, mely kitűnik a somorjaiaknak 1613. május 8-án kelt azon levelükből, melyben Gyenge János somorjai biró az egész tanács és a keresztyén gyülekezet nevében meghívja Kanizsai Pálfi János pápai prédtdikátort lelkészüknek, mivel úgy mond, «a mi jámbor lelki tanítónknak Tolnai István prédikátorunknak, az ő nálunk levő második esztendeje mostan kitelvén, nem gondolkodánk mi arról, hogy ő kegyelme mi tőlünk elmenjen, vagy elakarjon menni ilyen hamarsággal, holott sok fáradságot, bút, bosszúságot vett fel mi közöttünk az ő igazán való tanítása mellett. Nagy hirtelenséggel hivaták ő kegyelmét Komáromba az elmúlt héten az egész város és püspök uram; nem mere egyebet benn* cselekedni: alá méne; és nem hagytanak semmiképpen békességet ő kegyelmének, hanem oda kötelezte magát. Mi is látván ő kegye'mének kedvét és akaratját az oda való menetelre nem tartóztathattuk meg; jóllehet ha magának akaratja nem lett volna, bizonyára sem a város irác ára, sem püspök uraméra el nem eresztettük volna.> t 5 ) Dobronoki Miklós révkomáromi agg lelkész s a felső dunamelléki egyházkerület apostoli buzgalmú püspöke is csakhamar elköltözött Pölöskei István szolgatársa után, mert 1615. év elején ő is elment a minden mulandóknak útján s letette lelkének rab hüvelyét. A révkomáromiak helyét egykori iskola-igazgatójukkal, Péczeli Király Imrével töltötték be, a kivel az 1615. évi junius 15-én Újlakon tartott kerületi gyűlésen már mint révkomáromi lelkészszel s a felső-dunamelléki egyházkerület egyik képviselőjével találkozunk, a hol az ág. hitv. evangélikusok és reformátusok a két felekezet vitás kérdéseinek összeegyeztetéséről tanácskoztak, de eredmény nélkül. Nem titkolhatjuk itt el a felett való sajnálkozásunkat, hogy nem tudjuk meddig volt Péczeli Révkomáromban, s mennyiben állhat meg Lampe-Ember azon állítása, liogy ez a Péczeli, Szened Czene Péter után érsekújvári prédikátor s a komjáthi-i egyházmegye esperese lett volna? De nagyon közel járunk a történeti igazsághoz, ha éppen Lamp^-Ember után1 6 ) 1624-re teszszük azt, mely nagyon szépen megegyez az idő számításra nézve egyfelől Kossá Magyari .Jakab révkomáromi lelkészkedésének kezdetével, másfelől a felső-dunamelléki püspök és érsek-újvári lelkész Szenczi Czene Péter uram halálával Ís. Annyi bizonyos, hogy a refomátus egyház ekkor érte el virágzása tetőfokát Révkomáromban. Állandóan két lelkésze volt; iskolája főiskolai színvonalon állott, melyben még theologiai tudományok is taníttattak, s mint ilyenről már nem csudálhatjuk, ha «Csallóköz szeme fényének tartatott.» Csakhogy éppen ez szolgáltatott okot arra, hogy e században a minden erővel megkezdett ellenreformáció itt is elkezdessék s a rév-IS ) Fabó: Codex Dipl. 52. 1. V. Ö. Tóth Fer. Túl a dunai reform, püspökök élete 85. 1. '*) Lampe-Ember. I. mű 568. 1. ls ) Fabó: Codex Diplom. 05 1. lc ) Hist. Ecclesiae Reform. in Hungaria. 569. 1.
