Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-06 / 40. szám
ISKOLAÜGY. A görög nyelv tanítása érdekében. Visszhang «Mivel lehet pótolni a görög nyelv tanítását?* című cikkre. Szívem mélyéből örültem, midőn valahára hallottam egy hangot a görög nyelv védelmére, s teljesen egyetértek cikkíró úrral azon roppant «felületesség» elitélésében, melylyel nálunk sokan ezen mély fontosságú kérdést tárgyalják. Azonban legyen szabad tovább menve e helyen azon nézetemet is kifejtenem, hogy a görög nyelv eltörlése a legvégzetesebb hiba volna, s hogy ez ellen a protestáns tanárságnak mind didaktikus, mind felekezeti okokból határozottan protestálnia kell. Ugyanis hacsak mind a két ó-kori nyelvet egyszerre nem akarják eltörölni, úgy a görög nyelvet még inkább szükség megtartani, mint a latint. Az nem is lehet kétség tárgya, hogy a görög irodalom, mind terjedelmét mind belbecsét tekintve magasan fölötte áll a latin irodalomnak. Az ó-kor szellemét (és pedig hiszem, ennek kedvéért tanítják ezt a két nyelvet!) sokkal teljesebben, sokkal fényesebben, érezzük a görög irodalomban, mintsem a latinban; de tovább megyek : azt állítom, hogy az egész latin irodalom nem igen egyébb mint visszasugárzása, utánzata a görög irodalomnak. Virgilius utánozta Hornért, Terentin Menander-t, Horatius Alkaios-t, Cicero hol Demosthenes-t hol Platon-t, Phádrus Aisopos-t vagy Babriost, s mi most elégedjünk meg az utánzatokkal, s az ezeknek például szolgáló görög irókat ne olvassuk ? Ez már igazán nagy rövidlátásról tanúskodnék. Azt sem lehet mondani, hogy reánk nézve gyakorláli okokból a latin nyelv fontosabb volna. Mert a latin nyelv már régen nem nyelve a közigazgatásnak, s így csak oly holt nyelv nekünk, mint a görög. De igenis bír reánk nézve gyakorlati fontossággal a görög nyelv, mert a protestáns egyház soha nem mondhat le azon igényről, hogy papjai tudják olvasni eredeti nyelvén az Uj-testatnentomot; és pedig hogy csak a theologián tanulják meg a görög nyelvet a theologusok, arra gondolni sem lehet. A theologia már eddig is túl van halmozva tantárgyakkal, s egy új tantárgy fölállításával tönkre tennők az egész theologiai tanítást. Azért tehát felekezeti okokból is teljes erővel protestálnunk kell a görög nyelv eltörlése ellen. De mit tegyünk hát, kérdezné valaki, mivel a görög nyelv oly alakú tanítása, mint eddig volt, már még meg sem maradhat meg ? A felelet nagyon egyszerű. Nem. eltörölni kell a görög nyelvet, hanem többet tanítani s a helyett megapasztani a latin tanórák számát. Én teljességgel nem tudom megérteni, hogy miért volna szükség a latin nyelvet^ mind a 8 osztályon által átlag heti hat órán tanítani. Én teljesen elegendőnek tartom, ha az I-ső és II—ik osztályban heti 6—6 órával megvetjük a nyelvtani szilárd alapot, s azon túl csak 4 heti órán tanítjuk a latin nyelvet. Tiszta előitélet, hogy ily óraszámmal nem lehetne megtanulni a latin nyelvet. Csak szerkeszszünk egy jó módszeres, gyakorlatokkal ellátott latin kézikönyvet, s tanulóink kevesebb óraszámmal jobban fogják megtanulni a latint mint eddig. A görögöt pedig nem az V-ik, hanem már a Ill-ik osztályban kell elkezdeni, a mint Németországon már századok óta teszik, s az ily elrendezés mellett még arra is marad idő, hogy a német nyelvet a felsőbb osztályokban 1 —1 órával gyarapítsuk, a minek szükségességét egy elfogulatlan itélő sem fogja tagadni. Legyen szabad már ezen egész tervem föltüntetésére azt a gymnásiumi órarendet közölnöm, a melyet én helyesnek tartok : Az egész yninasiumon 18 20 36 22 28 18 27 6 4 8 4 ló I. II. III IV. V. VI. VII. VIII. Vallástan 3 3 2 2 2 2 2 2 Magyar nyelv és irodalom 443 333 3 3 Latin nyelv és irod 664 444 4 4 Német » » » - - 4 444 3 3 Görög » » » — — 4 466 4 4 Történelem -- 3 3 3 3 3 3 Földrajz 3 3 2 - - - - -Természetrajz - — - 2 2 3 - -Természettan - - - - - - 4 4 Mennyiségtan .443 3 4 3 3 3 Szabadkézi s geometriai rajz 33 - - - - - -Philosophia - - - - - - 2 2 Ének 2 2 2 2 - -Szépírás 2 2 - — . - - - -Torna 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 29 29 29 29 30 30 30 30 Az egyes szakaszokat illetőleg még ezeket jegyezném meg : A vallástant az I-ső és 11-ik osztályban egy-egy órával megszaporítottam, a mi okvetlenül szükséges is. A vallást csak e zsenge ifjú korban lehet sikeresen meggyökereztetni a lélekben, s erre két heti óra nem elegendő. A mit csak 2 heti órán vesz be a gyermeki lélek, annak hatása az egyik órától a másikig elröppen, elenyészik. Azért teljesen indokolt sőt szükséges a vallástannak ezen gyarapítása. A magyar nyelv egészen megmaradt abban a kiterjedésben, a mint nálunk taníttatik. A latin nyelvről már fentebb szóltam. A német nyelv az 5 —8-ik osztályban 1 —1 ójával öregbedett. A görög nyelvben a III—ik és IV-ik osztályban csak 4—4 óra maradt, a mi igaz, nagyon kevés. De itt úgy is elébb csak a nyelvtan taníttatnék öszszekötve görög nyelvre tett kis fordításokkal s egy görög olvasókönyv használatával. Az auctor-ok csak az V-ik osztálytól fogva tárgyaltatnának, s itt, az V-ik s Vl-ik osztálynak engedett 6—6 heti órában a tanuló oly szépen beleélné magát a görög nyelv használatába, hogy utóbb, a VÍI-ik és VlII-ik osztályban, igazi örömmel s kedvtöltéssel olvasná a görög írókat: Sophokiesnek egy-egy drámáját, Demothenes beszédeit, Platón valamely dialógusát vagy egy részletet Thucydidesből A többi tantárgy megmaradt változatlanul a mostani tanrend szerint, azzal a megjegyzéssel, hogy a történelemnek a III—Ik osztályban csak 3 óra jutott s a földrajznak a IV-ben csak 2. A heti órák összege az egyes osztályokban mint látni, nem változott semmit, s tehát a tanulókra semmi új teher nem nehezedik. Nagyon örülnék, ha nálamnál illetékesebb férfiak is hozzászólnának ez ügyhez s a magyar tanügyet megóvnák egy határozottan téves lépés rossz következményeitől. A kérdés most van napirenden, a miniszter felhívása felett most tanácskozik az országos közoktatási tanács : addig kell ütni a vasat, míg meleg. Pápa. Jurányi Gusztáv, a német ny. tanára.
