Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-06 / 40. szám

Harminckettedik évfolyam. 40. SZ, Budapest, 1889, október 6. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön BO kr. TARTALOM: Vezércikk. Az autonomia ereje. — A pápák csalhatatlansága. Hdesy Viktor. — Iskolaügy. A görög nyelv tanítása érdekében. Jurányi Gusztáv. — Tárca. A révkomáromi ev. ref. egyház múltja. Thiíry Etele. — Könyvismertetés. Révész Imre. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. Kenessey Béla. — Belföld. A tiszáninneni egyházkerület közgyűlése. Mészáros József. — A dunántúli egyházkerület közgyűlése. Mementó mori. — Külföld. Dr. A. N. Sommerville. Révész Mihály. — Iroda 1 o m. Nyilt levél Péntek Ferenc úrhoz. Balla Árpád. — Különfélék. — Hirdetések. SZERKESZTÓ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Szentkirályi-utca 39, sz. III. em. Az autonomia ereje, — Visszhang Dunamelléki cikkeire. — A felekezeti középiskolai tanárok állami nyugdíjazásának kérdése ujolag teljes egészében szőnyegre hozta az autonomia kérdését, mert ép a középiskola az a tér, a hol mind az egyházi, mind pedig az úgynevezett magasabb állami érdekek a legközvetlenebbül érintkeznek, úgyannyira, hogy c közvetlen érintkezés által gyakran erős súrlódás támad, a melynek hatása alatt rendesen felmerül a régi kérdés: vájjon a felekezeti önálló rendelkezés nem áll-e útjában a magasabb állami érdeknek, vagy pedig viszont az állami beavatkozás nem veszélyezteti-e a felekezeti ügyet ? Az autonom középiskolai tanárok állami nyugdíjazása ugyan látszólag nem olyan természetű dolog, a mely az állami rendelkezés hatalmi jellegével felruházva a felekezeti érdeket veszélyeztethetné ; sőt inkább jótékony támogatásnak tűnik fel, a mely támogatást a felekezeti középiskolák a közoktatási miniszter szavai szerint is az államnak tett szolgálatokért bőven megérdemelték. De ha nem az egyéni érdekek szempontjából, hanem magasabb elvi és culturalis szempontból nézzük a dolgot, csakhamar kitűnik, hogy az állami támogatás sokkal inkább fenyegeti az autonomiát, mint az állami rendelkezés és Dunamelléki igen helyesen és a dolog gyökerében mutatott rá a protestáns ügy ama veszteségére, a mely az esetleges állami nyugdíjazás révén éri az egyházakat; mert valóban «az állami nyugdíjra számító hivatalnok csak fél erővel fogja szolgálni az egyházi tanügyet, ereje, lelke másik fele az államé)), sőt mondhatjuk, hogy esetleges önkényes rendszabályok foganatosításában is sokkal hathatósabb eszköze lehet az államnak az anyagi lekötelezés, mint a hatalmi pressio. Kétségtelen tehát, hogy ennél a kérdésnél a középiskolákat fenntartó felekezetek, mint autonom testek a legközvetlenebbül vannak érintve és joggal felmerül az a kérdés, hogy tehát mi célja akkor az egyháznak a középiskolákkal és voltakép miféle rendeltésök van így az autonom középiskoláknak állam és egyház között lebegve ? Ha tisztán egyházi szempontból fognánk fel a dolgot és a középiskoláknak is közvetlen aktiv részt akarnánk kijelölni az egyházi élet fejlesztésében, mint a minő hivatása a theologiának van, akkor a kérdés a maga merevségében is egyszerre tisztán állana és semmi kétség nem forogna fenn az iránt, hogy egyszerűen választanunk kell: az államé legyen-e a középiskola vagy az egyházé? De mindenki tudja, mert úgy a középiskola eredeti célja, mint a f ^testantismus haladó szabad szelleme ezt kétségen kívül helyezi, hogy a középiskoláknak minden tekintetben ugyanaz a közvetlen szerepe az egyházi életben nem lehet, mint a theologiának ; sőt a középiskolák az állam egész organizmusát közvetlenebbül szolgálják, mint a felekezeti ügyet. És ha a felekezetek középiskoláik teljem függetlenségére mégis féltékenyek, akkor rendesen elfogultsággal vádolják őket és fölösleges skrupulózitásukat bizonyítgatva rámutatnak a mai állam nagy nemzeti és culturalis missziójára, a mely egyenesen megfelel _ annak a missziónak is, a mit a protestáns középiskolák a múltban betöltöttek, de a mely hivatás betöltésére ma az állam sokkal illetékesebb. Annyira általánossá lett az autonom középiskolák kérdésében ez a felfogás, hogy még maguk a protestánsok is nagy részt meghódoltak ennek 80