Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

a folyó évre is kiutalványozta. Érdekes eszmecsere indult meg ama kérdés felett, hogy hazánk legtöbb tanintézetében a vallástanítással foglalkozó katekheták mily alapon, hogyan volnának díjazandók. E kérdés megoldását a zsinati előmunkálatokra hagyták fönn. A Baldácsi-alapból 2000 forinttal rendelkezik a kerület ez évben, mely összeget a kiküldött bizottság akként oszt föl, hogy belőle a püspöknek (a ki 200 frtnyi évi dijáról szegényebb papok részére lemondott) 800 frtot ajánlanak föl, a többit pedig szegény egyházak, rosszul díjazott lelkészek és papok özvegyei részére juttatják. A tervezett kerületi polg. leányiskola ügyében bizottságot küldött ki a közgyűlés, a mely a főváros és vidék szükségletét és viszonyait tekintetbe véve, kettős tervezetet készít s e munkálatot utóbb ajánlattétel és véleményadás céljából az egyházakhoz leküldi. A kerületi papi értekezlet többrendbeli papi teendőkre vonatkozó javaslatait elfogadták. E javaslatok közt legfontosabb az, a mely a magyar istenitiszteleteket tartó tót egyházak használatára egy oly énekes könyv szerkesztését és kiadását ajánlja, a melyben ezen gyülekezetek ismertebb dallamai és tartalmas vállásos költészete lennének feldolgozandók. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyházi községi s általában állami vezetés alatt nem álló középiskolák tanárainak nyugdíjazását tervező leiratát illetőleg kimondja a kerület, hogy a kormány jóakaratú kezdeményezését köszönettel fogadja s a bekivánt adatok kellő időre való beszolgáltatását az esperességektől, egyházaktól stb., mint iskolafentartóktól elvárja; az egyház részéről való hozzájárulás meg- vagy meg nem ajánlását akkorra tartja fenn, mikor a tervezetet egészen kidolgozva maga előtt látja. A szarvasi gimnázium állami évi segélyezésének ügyét az e célból kiküldött bizottság megvizsgálta. Minthogy ennek alapján a kerület meggyőződött arról, hogy a nevezett gimnáziumnak mintegy 10 ezer frtnyi államsegélyre okvetlenül szüksége van, a teendő lépéseket nem ellenzi, sőt majd ajánlani fogja az egyetemes gyűlésnek is, hogy adja beleegyezését s pártfogó fölterjesztést tegyen. Ezután még több csekélyebb fontosságú ügyet intéztek el és ezzel a kerületi közgyűlés befejeztetett, mert más napra már csak a jegyzőkönyv hitelesítése maradt. s. s. A tiszáninneni egyházkerület közgyűlése. — Templom avatás Ujhelyben. Lelkész avatas. — A sátoralja-újhelyi egyháznak fenséges, lélekemelő ünnepnapja volt az 1889. szept. 22-ike. Ezen nap nyitotta meg és avattatta föl újból a kor s az előkelő egyház igényeinek megfelelőleg átalakított 100 éves templomát. És hogy örömében minél többen osztozzanak, meghívta a kerületet, mely alkalommal a újólag felszentelt templomban az Úrnak 39 szolgája avattatott fel a lelkészi pályára. A központot képező, nagyforgalmú újhelyi állomásra minden vonat vendég-utastól zsúfoltan érkezett be, hol az egyházi elöljáróság fogadta őket szívélyesen, példás előzékenységgel. Különösen délután, a rosz, esős, szeles idő dacára, zsibongott nagy közönség a pályaház körül, várva a Miskolc felől érkező személy-vonatot, mely Kun Bertalan püspök urat hozta. A perronon elhelyezkedett nagyszámú s díszes közönség élén Bernátb Elemér kir. táblai tanács-elnök s egyházkerületi algondnok, mint a felső-zempléni egyházmegye gondnoka üdvözölte püspök urat, ki az éljezés lecsendesülté vei szívből eredő szavakban mondott köszönetet a kitüntető fogadtatásért. Ujfalussy E. főbíró üdvözlő szavait is szívesen megköszönvén, Dókus József volt főispán, az egyház főgondnokának fogatára szállt s hosszú kocsisortól követve a ref. lelkészlakra hajtatott, hol a presbyterium élén Fejes István lelkész s Dókus J. főgondnok fogadta s köszöntötte. A lelkészlakra vezető utcákon nagy csoportokban hullámzott a nép, hogy a tisztelgő küldöttségeket láthassa, melyeknek sorát a vármegye bizottsági tagjai nyitottak meg, élükön Matolay Eteíe alispánnal. A küldöttség szónokának üdvözlő beszédére adott feleletében súlyt helyezett püspök úr azokra az érintkezési pontokra, hol az egyház és állam, politikai s egyházi hatóság egymással kezet fogva s vállvetve a társadalom jólétén sikeresen munkálhatnak. A kir. törvényszék küldöttségét Hammersberg Jenő elnök vezette, ennek távozta után a kir. tanfelügyelőség tisztelgett, majd a helyben létező felekezetek lelkészei s elöljárói mutatták be tiszteletüket. Az egész város felekezeti különbség nélkül mintegy versenyezni látszott önmagával, hogy vendégei iránt szeretetét s tiszteletét kimutassa. Nemcsak a középületek, hanem a fő-utca magánházai is valamennyien fel voltak lobogózva, este a város kivilágítva, a kedvezőtlen idő dacára is szokatlan élénkséggel hullámzott a közönség. Vasárnap reggel mindenki örömére tiszta derült ég virradt az ünneplő városra ; az égfelé meredő száz éves torony fényes gombja s palatetője szemkápráztatólag verte szét a 8 nap óta nem látott nupsugárt. A közeli vidék földművesei ünneplő ruhában várakoztak a templom körül, hogy megláthassák, hogyan megyen a papszentelés. Szokásos harangozás után pont 10 órakor nyiltak meg a templom ajtajai, mely csak csekély részét fogadhatta be az óhajtozóknak. Az ügyesebb s erősebb része hamar megtöltötte a templomot, alig tudtak behatolni a felszentelendők s a kerület küldöttei is. Kun Bertalan püspök áldó s templomszentelő imája után Fejes István helybeli lelkész s kitűnő egyházi szónok lépett a szószékre, s Ap. V. 19. 20. versek felett tartott történeti visszaemlékezésekkel átszőtt tartalmas gondolatteljes alkalmi beszédet. A szónoki beszéd thetnája s propositiója a ((gondolat- és lelkismeret-szabadság» volt, melyeket éles logikával s szónoki hévvel egy teljes óráig fejtegetett, mindvégig lekötve a hallgatóság figyelmét. Ezt követte a szentelési szertartás. Felszenteltek 39 új lelkészt Ú. m. az abauji egyházmegyéből: Tóbiás Gyula lánczi, Gyorkó Barna kércsi, Erős Lajos n.-borsvai, Hallgató János mérai, Kiss Lajos czéczei, Idrányi Barna szalánczi lelkészeket; a gömöri egyházmegyéből : Kiss Károly runyai, Nagy Béla szkárosi, Varga Antal bátkai, Mészáros József beretkei, Búzi Márton kövecsesi, Nagy János szutori, Keresztúri Károly szuhafői lelkészeket; az alsó-zempléni egyházmegyéből: Kun Miklós monoki, Beszterczey Béla bereczki-i, Bacskay István n.-kövesdi, Csontos Gábor agárdi, Olajos Pál hernád-kaki lelkészeket; felső-zempléni egyházmegyéből : Szőllőssy József homonnai missziói lelkészt, Horkay Bertalan abarai, Tudja Mihály m.-izsépi lelkészeket; a tornai egyházmegyéből : Nagy Sándor b-.vendégí-i lelkészt, az alsó-borsódi egyházmegyéből: Bodogh Tamás emődú Szalóczy Pál j.-valki, Bodollay István m.-csáthi, Halász József dorogmai, Fekete Gyula tisza-keszi-i, Apóstól Bertalan szirmai, Gere Lajos ároktői, Simon János hevesi lelkészeket;