Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-29 / 39. szám

abban is igen ajánlatos e művet szem előtt tartania, hogy a vallás-erkölcsi igazságoknak már önmagukban, a legegyszerűbben kifejezve is meg van a maguk nagy ereje, nem kell azokat cifra, keresett szavak rongyával felcicomázni, mesterséges szépítőkkel kendőzni; sőt mély és maradandó benyomást csak egyszerű, de komoly és nemes, méltóságteljes kifejezésükben tesznek. A mű külső kiállítása is igen csinos és tetszetős. A legmelegebben ajánljuk t. olvasóink b. figyelmébe. Hasson, építsen a munka mélyen vallásos szelleme minél nagyobb körben! Kenessey Béla. BELFÖLD. A bányai evang. egyházkerület közgyűlése. A bányakerületi evangélikusok folyó hó 17-én előtanácskozást s a rákövetkezett három nap látogatott közgyűlést tartottak Budapesten. Közgyűlés előtt felavatási vizsgálatot és lelkészavatást tartott az ősz Szeberényi püspök úr, kinek e lélekemelő munkában Bachat, Hándel és Raab főesperesek segédkeztek. Az ünnepélynek számos tanuja volt, kik lelki örömmel szemlélték a pappá avatott 9 ifjú komoly meghatottságát s az anyaszentegyház szolgálatára való ünnepélyes eltökélését. A ker. gyűlés Hándel főesperes buzgó imája után Szeberényi G. püspök és Fabinyi T. ker. felügyelő urak vezetése alatt, ez utóbbinak érdekes megnyitójával vette kezdetét. Kiemeli beszédében, hogy minden egyház helyzetének megszilárdítása körül fáradozik, a mi az ág. hitv. egyházat is arra inti, hogy tétlenségéből kibontakozzék. Elismeri, hogy ez anyagi áldozatok nélkül nem történhetik, de ez a múltban sem volt másképen, azelőtt sem rendelkezett bővebb eszközökkel, mégis hivatását betöltötte. Kötelessége tehát ma is, a rendelkezésére álló eszközök segítségével oda törekedni, hogy helyét a vallás és az állam javára betöltse. Annál inkább, mert önkormányzattal bír, mely után más egyházak vágyódnak. Legnagyobb akadálya életre való fejlődésének a közöny. Hogy ez legyőzessék, szükség van a műveltség magaslatán álló vallásos és hazafias szellemű lelkészi karra, s e végett ismét szükséges, hogy a lelkészi kar kellően javadalmaztassék, miért is az erre vonatkozó nógrádi indítványt pártolja s óhajtja, hogy az minél előbb megvalósíttassék. Érinti, hogy az ág. hitv. középiskolák a többi középiskolákkal való versenyt kiállják s így életrevalóságukról tanúbizonyságot tesznek. A theologia intézetek szintén megfelelnek rendeltetésüknek, de ösztöndíjak által gondoskodni kell, hogy tehetségesebb és magasabb állású családokból származó ifjak is lépjenek a theologiai pályára. Jellemző azon nyilatkozata, hogy az egyházi jogakadémiák fenntartását a jelen körülmények között, midőn az egyházak áldozatkészsége annyi felől van igénybe véve, helyesnek nem tartja. Ellenben annál nagyobb gondot kell fordítani a népiskolák fejlesztésére, hogy jó keresztyének és honpolgárok neveltessenek azokban. A népnevelésre nézve szükséges a vallásos érzület ébresztése is, s azért a közgyűlés figyelmébe ajánlja a püspök úr által már is sikeresen célba vett magyar énekes könyv kiadását. A felállítandó felsőbb leánvnöveldére ő maga kétszáz forintot adományozott. Jelzi továbbá-, hogy Bodó Lipót, ki 22 évig a barsi esperesség felügyelője volt, tisztéről leköszönt és helyébe Kosztolányi Sándor választatott meg; úgyszintén Földváry Mihály, ki 10 évig a pestmegyei felügyelői tisztséget viselte, hivataláról leköszönt és helyébe br. Podmaniczky Géza lépett, kiket szívélyesen üdvözölt. Szeberényi püspök úr évi jelentése gondos és hű képét adta a bánya-kerület egyházi életének a lefolyt közigazgatási évben. Referált a bánáti esperességben végzett canonica visitatioról; említette, hogy jelen volt a pozsonyi theol. akadémia vizsgálatain s az ott szerzett tapasztalatok nyomán meleg szavakkal ajánlotta a kerület buzgó pártfogásába, e szépen fejlődő, de még mindig gyámolításra szoruló intézetet; megemlékezett a prot. irodalmi társaság megalakulásáról és a Luther-társaság buzgó működéséről s mindkettőt hatásos szavakkal ajánlotta a közgyűlés jó indulatába. Az előfordult tárgyak közül megemlítendők ezek : A zsinat tartása 1891-re tűzetett ki s a zsinati képviselők napi díjáról az esperességek fognak gondoskodni. Ezzel kapcsolatban Zsilinszky M. indítványára egyhangúlag határozatba ment, hogy az erdélyi szászok felhivassanak a zsinaton való részvételre, hogy az evang. egyház is, mint valóban egyetemes egyház tartsa meg zsinatját. Wenich Károly csabai tanító ügye, mely tavaly Thebusz lelkész interpellációja következtében annyi keserűséget okozott nemcsak a bányakerületi püspöknek, de az egész magyarhoni ev. egyháznak, megvizsgáltatott és a vizsgálat örvendetes eredménye az, hogy Wenich Károly soha pánszláv üzelmekkel nem foglalkozott. Általában az idei bányakerületi közgyűlés mutatja, hogy e kerületben a hazának ellenségei és rosszakarói nincsenek, hanem az érdemdús elnökség bölcs vezérlete alatt mindenki híven fáradozik, hogy úgy egyházi, mint honpolgári kötelességét teljes odaadással teljesítse. A második napi gyűlés meghallgatta a pénzügyi, gyámügyi, Baldácsy- és tanügyi bizottságok jelentéseit, melyeket egyszerűen tudomásul vett a közgyűlés. A Zsilinszky M. elnöklete alatt működött tanügyi bizottság jelentésével kapcsolatban Batizfalvy István egyetemes tanügyi bizottsági jegyző azt az indítványt tette, hogy az egyházkerület összes népiskoláinak adatairól szóló kimutatást ezentúl mindig egy esperes állítsa össze, mely kimutatást az egyházkerület jegyzőkönyvébe vétetvén, a népiskolákról egységes kép lenne nyerhető. Az indítványhoz hozzászóltak: Áchim Ádám és Rabb Károly esperesek, továbbá Zsilinszky Mihály, Eabiny Teofil és Szeberényi Gusztáv püspök s aztán azzal fogadták el, hogy az első évben beérkező statisztikai adatok földolgozására Áchim Ádám esperest kérik föl, mint a ki erre önként ajánlkozott. Harmadik nap a napirend első pontja a Balassa-Gyarmat és fiókegyháza, Zahora között keletkezett vitás ügy volt. A két egyház a fölött kelt vitára, hogy a beállított segédlelkészt minő arányban fizesse az anyaegyház s minő arányban a fiók. A nógrádi esperesség a lélekszám aránya szerint való fizetést ajánlja s ezt a kulcsot fogadta el a kiküldött bizottság és vele együtt a közgyűlés is. Az egyetemes egyházi pénztár költségvetését elfogadták. A kerületi segélyintézetnek — mely különösen özvegyek és árvák évi segélydíját biztosítja — pénztári állapotát a kerület tudomásul veszi és helybenhagyja a számvevő bizottság ama javaslatát, hogy a szépen gyarapodó alaptőke erejéig, a tagok jövőre 60 frtot kapjanak. A losotici ev. egyház kéri a kerülettől a más években is megadott 200 frtnyi segélyt, a mely a gimnáziumban és tanítóképezdében az ág. hitv. ifjak vallástanításának dijául fog szolgálni. Ez összeget a közgyűlés