Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

sítást közöl az alsó-baranya-bácsi reform, egyházmegye gyűlésének lefolyásáról, azonban némely dolgokat elhallgat, melyek nemcsak személyes, hanem közérdekűek is. Az elnökség lemondását valóban és méltán fájlalhatjuk mindnyájan, de sokunk reményli még, hogy az oly rövid ideig hivataloskodott esperes urat, ki Jánosi szeretettel, szelídséggel s nagybölcsességgel vezérelte egyházmegyénket, egyhangú vagy legalább igen nagytöbbségű szavazattal megnyerhetjük még az esperesi székre. Kulcsár Sándor úr «kinek munkásságáról, szorgalmáról az egyegy házmegyei jegyzőkönyvek)) mellett egyébb viselt dolgai is tanúbizonyságot tesznek, jól megérdemlett nyugalmában babérain megpihenhet; az egyházmegyénk által nyert «egy pár kitűnő egyén» valamelyikének kitűnőségét a jegyzői toll fogja próbára tenni, s én óhajtom, hogy valamelyikük a közbizalmat megnyerje. A mit pedig Hegyiidéki elhalgatott az, hogy a gyámtári gyűlés és a gyámtári ügy az egyházmegyei gyűlésen is nagy ingerültséggel folyt le; a módosított alapszabályok is elég heves vitát idéztek elő, de még nagyobbat a gyámtári számvevő bizottság jelentése, melybe Kulcsár S. és Józan Dániel urak egy a pénztárnokot gyanúsító oly záradékot csúsztattak be, miről a bizottságban szó sem volt, s miről én azonnal kijelentettem, hogy az a j< gyzőkenyv hav.is. Ugyanis azon való álmélkodásuknak adtak fenntírt urak kifejezést, hogy a befolyt kamat a tőkének 6"/0

-ját se teszi ki, holott a kamatláb magasabb; én pedig 1887-ről 88-ta áthozott 7077 frt 99 kr alaptőke után 770 frt 22 kr befolyt kamatot mutattam ki, holott 200 frt nem ide kamatoz, 120 írt után pedig már rég nem folyt be kamat. Az egyházmegye erre egy vizsgáló új bizottságot nevezett ki, s nagys. Gaál Péter úr a vizsgálat költségeinek fedezésére 60 frtot azonnal le is fizetett, mit én köszönettel átvettem, s várom a vizsgálatot. Félek is, hogy rám sikasztást fog kisütni a mai sikkasztásos világban, de attól tartok, hogy a pénztárba be és nem belőle ki találtam sikkasztani, mert nálunk eddig még így ment a sikkasztások sora. A jegyzőkönyvekbe is néha olyan határozatok jutottak be, a mikről se esperes se tractus nem tudott, a miért egyszer nagyt. Kármán Pál volt esperes urat a főt. sup. gyűlésen ugyancsak megizzasztottak. Hegyvidéki úr azt is kifeledte, hogy én a pénztái nokságról lemondtam ! Furcsán vagyok én az én lemondásaimmal! Soha sem tudtam annyira fölvinni, hogy bármily hangos torokkal, bármily pörlekedve adtam is be lemondásomat, az valaha jegyzőkönyvbe került volna, pedig megtettem már vagy tízszer ; ez is Kulcsár Sándor úr ((munkásságáról, szorgalmáról^ tesz tanúbizonyságot 1 Most is várom a jegyzőkönyvet, de félek, hogy nem lesz benne. Hegyvidéki úr tudósítása előre veti az árnyékot, azért itt kell határozottan kinyilatkoztatnom lemondásomat, hogy legalább valahol nyomtatásban is jelenjék meg. Tisztelettel Kölkeden, 1889. szept. 13. — Nagy Ignác, kölkedi lelkész. * A kisújszállási ref. gymnasium köréből a következő sorokat vettük. Nt. Szerkesztőség. Hat osztályú középtanodánkban e hó 9-én kezdetett meg a tanítás, megelőzvén azt az ünnepélyes megnyitást a templomban, mely ugyanaz napon történt ily módon. Az összes tanulóság tanáraik vezetése mellett a templomba ment, s elénekelvén segélyt áldást esdő lelkünk «Jövel Szentlélek Űr Isten» első versét, lelkész Gulyás Lajos úr a tárgy, az ünnepély fontosságához alkalmazott imát mondott. Követte az igazgató-tanár úr tanácsló figyelmeztető és buzdító beszéde a tanulókhoz. A beszéd bevégzése után az iskolai törvények olvastattak fel. Végre említett lelkész űr intézett a tanulókhoz lelkesítő, szorgalom, nemes erkölcs, és mívelt magaviseletre intő, buzdító beszédet. Bezárta az ünnepélyt ezen Istent magasztaló énekünk ((Dicséret, dicsőség tisztesség, és hálaadás)) elzengése; mely után a tanuló sereg visszatért termeibe, s kezdetét vette a tanítás. Jelen voltak a lelkészek, több egyházi tanácsosok, tanárok és néhány szüle. Szép üdvös hatású volna, ha ezen fontos iskolai ünnepélyre mind a szülék, mind a tanügy, és iskolának igaz, és őszinte barátai minél nagyobb számmal jelennének meg. Hiszem, hogy ez jótékony hatással lenne a tanulókra. Adja Istenünk, hogy jövendőben úgy legyen. Megemlítendő nevezetes mozzanat tanintézetünket illetőleg, hogy a fii. tanári szék felállíttatott ezen tanévre, nemcsak hanem tanárral be is töltetett. E tanári szék megalapítása hervadatlan koszorút tűz egyházunk és városunk felvilágosult lelkű vezetőire. A városi tanács ugyanis 6425 frt alapítványt tett e szent célra, a többi rész előállítását az egyház vállalta magára. Ily módon sikerült a tanári 900 frt díj előállítása. Reformált egyházaink így áldoznak tanintézeteik meg- s fentartása, emelése, és virágoztatására. Szüli ez áldozatkészségét reformált vallásunkhoz való tántoríthatlan ragaszkodás, hazánk véghetetlen szeretete. Nevezetes tanintézetünk ez évi történetében, hogy két tanárunk eltávozván, helyökbe Benő János okleveles tanár, és Stromp József, az új tanszékre pedig Baltazár Gábor választattak meg. A tanári kar e szerint a törvény rendelete szerint ki van egészítve. Beírt tanulók száma ez évre 80. Hálaadás, emelkedés, virágzás tanintézeteinknek ! Kisújszállás, 1889. szept. 20. — Keszi Hapki Lajos. * Az egyetemi tanév megnyitása f. hó 16-án történt meg szokott ünnepélyességgel. A «Veni Sancte» után az egyetem dísztermében a lelépő rector, dr. Klinger, vázolta a mult egyetemi év történetét, utánna az uj rector dr. Hajnik tartotta székfoglaló beszédét, az egyetemi autonomia és tanszabadság előnyeit fejtegetve; s végül a jogikar dékánja, dr. Schnierer, lendületes szavakban ecsetelte a fiatalságra váró feladatokat. Az ünnepélyen Csáky Albin gr. miniszter és Berzeviczy államtitkár is jelen voltak. A József-műegyetem 1889/90-iki tanéve ma nyittatott meg, ugyancsak Csáky Albin gr. jelenlétében. Lipthay Sándor az eddigi rector, zárjelentése után, átadta a jelvényeket az uj rectornak, Klimm Mihálynak, ki a vizépítészet körébe vágó szakszerű beszéddel tartotta meg székfoglalóját. * A kisdednevelési kiállítás bezárása okt. 15-én lesz. Az érdekes kiállítás meglátogatására ismételve felhívjuk olvasóinkat. A sok tanúságos dolgon kívül, mely e kiállításnak főkép orvosi s ethnográfiai csoportjában van s mely külföldi tudósok figyelmét is nagyon felkeltette, igen sok itt az érdekes látni való. A. kisdednevelési kiállításból láthatjuk először többek között, hogy a magyar ipar mily nagy haladást tett már a gyermekjátékok készítésében. A nagyszebeni faipariskola, Zahora szélaknai gyermekjáték készítő tanműhelye s mindenekfelett Maugsch bártfai intézete oly csinos magyar jellegű tárgyakat készítenek, hogy valóban kár minden krajcárért, melyet külföldön készült gyermekjátékokért kiadunk, melyek épen nem ügyesebbek, nem tartósabbak s mindenek felett drágábbak, s nem magyar jellegűek. Hasonlókép nagy haladást tüntet fel a kiállítás a gyermek ápolására vonatkozó iparcikkek tekintetében. A nagy érdekű kiállítást eddig is tízezernél többen látogatták, nagyon óhajtandó, hogv a bezárás előtt minden művelt szülő felhasználja tapasztalatok gyűjtésére ezt a ritka alkalmat, melyhez hasonló eddig nem volt s ezután is bizonynyal évekig nem lesz. Belépti díj 24 éves korig, tehát gyermekeknek s ifjaknak 10 kr., felnőtteknek 20 kr.,