Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

oly csekély összegek, melyek senkit sem gátolhatnak meg, annyival kevésbbé, mert a kiállítás a főváros egyik központján, a volt Beleznav-kertben, a nemzeti szinház mellett van. * Magyar tudósok kitüntetése. Régi mese, hogy mi nem tudjuk megbecsülni saját nagy embereinket, s csak tulajdonkép akkor tudjuk meg, hogy vannak jele­seink, mikor a külföld méltányolja azokat. Most is két ilyen esetet registrálunk: dr. Goldzieher Ignácot, a jeles orientalistát s a tud. akadémia tagját, a napokban Stock­holmban megtartott orientalista congressuson ama kitün­tetés érte, hogy tudományos működéseért a svéd király neki ítélte oda a nagy emlékérmet s ő maga tűzte fel keblére. Egyúttal a Wasa-rend lovagjává nevezte ki. A másik eset Vámbéryt illeti, s azt mutatja, hogy a hideg­vérű kereskedőnép, az angol, mennyire tud lelkesedni tudományos és irodalmi sikerért. Ezt bizonyítják azok az ajándékok, melyeket hires orientalistánk, Vámbéry Ármin kap angol kereskedőktől s gyárosoktól. Van pl. egy ismeretlen tisztelője Vámbérynek az angol sajt­kereskedők közt. Ez a jó ember minden esztendőben egyszer kifejezi tiszteletét egy óriási nagyságú chester­sajt alakjában. Egy papírkereskedő rendszerint írószerek­kel kedveskedik, legutóbb pedig mr. Defries, egy hires lámpagyáros, remek bronz függőlámpát küldött, mely­nek olyan szerkezete van, hogy tulajdonosát minden robbanás ellen biztosítja * Gyászhír. Benkő János, erdélyi egyházkerüle­tünk közügyigazgatója, a görgényi egyházmegye esperese és péterlaki lelkész f. hó u-én 72 éves korában elhunyt. Kiváló pap, minta-esperes volt. Cynikus külseje láng­buzgalmú szivet zárt, nyers megjelenése hajthatatlan akaratot rejtett magába. Érdemeinek koronáját az erdélyi egyházak dézma-kárpótlásának kieszközlése képezi, de egyházmegyéjének tanügyi felvirágoztatása és pontos adminisztrálása körül is elévülhetlen babérokat szerzett. Benkő Lajos h.-nánási lelkész édes atyját siratja, s ama másik lelke-vesztett lelkész is, ott a nagy-szebeni szomorú házban, apját gyászolná a boldogultban, ha föl tudná fogni az őt ért ujabb csapást. Béke hamvaira az elköl­tözöttnek ! * Helyre igazítás. A ((Protestáns Egyházi és Isko­lai Lap» mult évi 52-ik számában «a protestáns irodalmi társaság pénztárába befolyt öszszegekw nyugtázásánál ftDr. Hamary Dániel úr a budai ev. reform, egyház helyi bizottsága)) címénél azon nyomdai hiba történt, hogy a nevezett bizottság részéről letett magyar jelzálog hitel­banki Nyereménykötvény helyett 6 frt befizetése lőn kinyomatva, mit minden félreértés kikerülése tekinte­téből ezennel készségesen helyreigazítok. Budapest, 1889. szeptember 20. — Zsilinszky Mihály. NEGROLOG. Szűcs Mihály. Temetésről jövünk. A belső-somogyi egyházmegye területén egy év alatt a keresztül rohanó halál szele által lesújtott 8-ik lelkésztársunk, Szűcs Mihály somogy-viszlói ev. ref. lel­kész, temetéséről. Harminc éves lelkészi pályáján nem oly nyom nél­kül haladt a boldogult, hogy meg ne érdemelné az elis­merést, a méltatást. Legyenek hát e sorok emlékének szentelve Mint többeket, úgy őt is, a forradalom után, a polgári pályának a magyar érzelmű ifjak előtt bezárulása hajtotta a lelkészi pályára. Egész életén át meg is látszott különben kedélyes lelkületén, a fájó érzet, hogy oly szegény özvegyek és árvák vagy magukkal is jótehetetlen családapák szájából kelljen kivennie, szerény konventióját, akiket inkább segélyezni kellene; bántotta mindig, hogy vagy pana­szosat kell családjának adnia, vagy a híven megszolgált keveset is, elkelle családjától bocsátania. A prot. lelkészi pálya e nehéz kérdését, amit a pálya fensége és hatása érdekében, a népre ránehezült súlyos terhekkel szemben, mielőbb meg kellene oldania egy uj zsinatnak, azonban ő oly tapintatosan oldotta meg, hogy bár IV. osztályú egyházban szolgált mind­végig, s habár háza a barátság nyitott hajléka volt, s egész pályáján át, számos nem jövedelmező közhivatalt viselt; bátor családjától és önmagától, a szükségeseket meg nem vonta, sőt közcélokra is mindig szívesen, néha százakat is (a csurgói főgymnasiumra 200 frtot) áldo­zott; nincs e nagy egyházmegyében egy lelkész sem, aki rendezettebb helyzetben hagyta volna hátra családját. Hogy szerény ekzisztenciát biztosíthasson családjá­nak, halála utánra és gyermekeinek, az okos takarékos­ságot s a papi hivatallal is összeférő szőlőművelést és a lelkészi telek megjavítását, választotta eszközül s oly sikerrel, hogy az e megyebeli I-ső osztályú egyházak jövedelmével rendelkezett. S hogy a létfentartás e harcát, nem földhöz raga­dottsággal vívta, tanúsítja a körülmény, hogy egyháza és egyházmegyéje közügyeinek is annyi időt tudott szen­telni, mint kevesen. Kicsiny, csak 360 lelket számláló egyházában, a régi templomot, ezerekre menő költséggel, díszesen renováltatta ; díszes, tágas, szilárd s tűzmentes lelkész­lakot egészen újból építtetett és az elemi iskolát és tanító­lakot, a népnevelés méltó szentélyeül oly célszerűen és díszesen emelteté föl, hogy a legelső egyházaknak is tisztességére válnék. S mindezt, nem egyháza eladósítá­sával, hanem okos körültekintésével, előrelátásával és tapintatos erélyével. Egyházmegyéje is méltánylandó benne a kitartó a tevékenységet, a folytonos előrehaladási irányzatot, hatá­rozott jellemet és erélyt: egyházi al-, majd főjegyzőjévé, több ízben tanácsbiróvá, a lelkészi gyámolda választmá­nyának, a csurgói gymnasium igazgató-tanácsának tagjává, a gymn. köztartás felügyelőjévé, majd egyházmegyei pénztárnokká s egyházkerületi képviselővé választotta ; s ezen sok oldalulag nyilatkozott bizalma soha egy téren sem csalódott. S aminő hív volt a kevesen is, egyháza iránt, épp oly odaadóan hív volt hazája iránt. Szigetvár tőszomszédságában, a nevéhez méltó szigetvári választókerület politikai küzdelmeiben, mint a függetlenségi párt elnöke, működött, számos választási cikluson keresztül, oly sikerrel, oly ritka tapintattal és erélylyel, hogy pártját, minden választási küzdelemnél, folyton diadalra vezette. Kossuth, sajátkezű aláírásával ellátott arcképével tüntette őt ki, e győzelmeiért s ez volt életének legfőbb dicsősége. A szigetvéri vál. kerü­let pedig díszes koszorúval tisztelte meg ravatalát s ez volt törhetlen hazafias jellemének legszebb jutalma. Szűcs Mihály Komárommegyében Kis-Igmándon, polgári szülőktől származott, iskoláit Pápán végezte, papi pályáját Somogymegyében, a kis-kovácsi és viszlói egyházakban töltötte el. A csak 60 éves erőteljes férfiút, egy váratlanul és hirtelen jött, orvosai által föl nem ismert 10 heti beteg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom