Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

KÜLFÖLD. A Gusztáv-Adolf-egylet egyetemes gyűlése Danzigban. Westpreussen ősrégi városában, szept. 3-án a régi ferenc-rendi zárdában, melynek utolsó öt tagja 1550-ben tért volt át a reformatió egyházába, történt a G.-A.-egylet vezetőinek, tagjainak és vendégeinek ünnepélyes fogadtatása és ezt követé az esti istenitisztelet a Szentháromság templomában, mely alkalommal Lauxmann stuttgarti lelkész mondá az ünnepi beszédet }ános ev. 12, 20 —26. nyomán, fejtegetve, hogy szeretnők Jézust látni 1. szenvedő alakjában, hasonlítva a maghoz, mely a földbe kerül és elhal, 2. győzői alakjában, mint ama búzamag, mely a földből kikelve sok termést hoz. Az istenitisztelet után következett az ajándékok, egyházi felszerelések átadása (gymn. tanulók által latin nyelven) és nyugoti Poroszország konfirmánsai által, a szórványban sínlődő egyházak javára 2200 márka ajándék átadása. Szept. 4-én az angol kápolnába gyülekezett tagok ünnepélyes menete indult a Mária-templomba, hol dr. Kőgel berlini udvari főpap a 23. Zsoltár 4-ik verse nyomán tartotta meg az ünnepi beszédet, fejtegetve, miszerint Isten igéje vezérünk volt 1. a múltban történt evangy. vándorlásukban és 2. hogy most is vezére a G.-A.-egyleti vándor-tanításnak. Követte ezen istenitiszteletet a János-templomban az első nyilvános gyűlés, melyet dr. Fricke elnök nyitott meg beszéddel, melyben kiemelé Danzignak már 1762-ben a smyrnai gyülekezeten bizonyított áldozatkészségét és hogy az egylet 57 éves fenállása alatt 22.566,620 márka segélyt osztott ki, s hogy az utolsó zárszámadás 911,087 márka bevételt mutat ki; hogy folyamodó volt az előző évben 1261, a jelen évben 1444 és hogy 98 gyülekezet lett felvéve az eddigieken kívül segélyezés végett. Ezen előadás után a német császárhoz hódoló távirat határoztatván, következtek az üdvözlések dr. Hermes által a berlini egyházi főtanács, dr. Tanbe superintendens által a nyugot-porosz papság és a konzistorium, dr. Tschakkert által a königsbergi theol. fakultás és távirat utján a 200 éves hazatérési ünnepélyt ülő valdensziak, továbbá Algir, Paris és Marseille egyházat részéről. Mire dr. Hempel kivonatosan adta elő az évi jelentést, miután a titkári tisztségről a jeles dr. Criegern évközben lemondott. E gyűlésben szóltak még: Dianiska Endre, lőcsei lelkész, a magyar egyetemes egyházi gyámintézet képviseletében, Frick lelkész a svájci segélyeg}-letek és Orendi lelkész az erdélyi szász ev. egyházak érdekében. A másodnapi nyilvá?ios ülésben napirenden volt legelőbb az évi jelentés megvitatása. Örvendetes tudomásul vétetett, hogy a főegyletek száma 1801-re, a nőegyleteké 446-ra emelkedett. Az egylet javára tett hagyatékok 112,451 márkára rúgnak. A legerősebb főegylet a stuttgarti, mely roo,ooo m. felül gyűjtött. Felavattatott 29 templom és imaház és 5 templom, 4 iskola 5 paplak építése megindíttatott, 9 egyházon lett annyira segítve, hogy a segélyezendők sorából kiléphet. Nemcsak az ismert területen, de Délamerikában és a Keleten is működött az egylet. E jelentés feletti észrevételek megtétele után, a központi számadónak a felmentvény megszavaztatott. Szokás szerint következtek most az Ínséges egyházak érdekében felszólaló küldöttek 5 percre szabott beszédei. Dr. Hermens szólt Tolimont-Lalonviere, Rongi, Maria-Horbecke és Sarrain belgiumi gyülekezetek mellett. Correvon frankfurti (M. m.) lelkész a francia protestánsok, Nakel nürnbergi lelkész az építendő bajorországi confírmánsok háza, a tescheni Haase a szibériai és morva kisebb egyházak, a dornbergi Haase a galíciai egyházak érdekében. Megválasztattak ezután központi bizottsági tagokká dr. Hölscher Lipcséből és Jochow, igazságügyi tanácsos Berlinből. A legnagyobb érdekeltséggel végezni szokott teendő a fö szeretet-adomány és 2 mellék adomány megszavazása. E végre 3 jelölt volt: Sipiory egyháza Pozenben, Vác ev. egyháza hazánkban, Weisenau egyháza a hesszeni nagyhercegségben. Szavazás előtt dr. Teutsch erdélyi püspök, mint előadó, terjedelmes irott munkában jellemezte a 3 jelölt egyház állapotát. Az előadás benyomása alatt 145 szavazatból esett: Weisenaura 85, Sipióryra 56, Vácra 4. Az első kapott 19,132 márkát, a másik 5556 márkát, a harmadik 5345 márkát. A nyugot-porosz tartományban gyűjtött 3400 m. adomány Elversbergnek, az ajándék edények és felszerlések többeknek szintén szétosztattak. A jövő évi gyűlés Mannheimban és az utóünnepély Heidelbergben fog megtartatni. Ima és ének zárta be a gyűlést. Az ünnepi ebéd Zoppot tengeri fürdőben tartott meg, estve pedig a reformátió idejéből vett élőképek előadása ment végbe. Láng Adolf. Külföldi egyházi és irodalmi szemle. 1. Róma és a Brunó-ünnep. A modern természetphilosophia egyik lelkes olasz előharcosának, Giordano Brúnónak ismeretes pünkösdi ünnepélye még mindig élénken foglalkoztatja és lázas izgatottságban tartja a pápista sajtót, mely izgatottság nálunk Magyarországon is visszhangra talált. A Brúnó ünnep ellen, mint ((istentelenség)) ellen protestált a kúria, protestált a rozsnyói Schopper s legközelebb a bécsi Gangelbauer s nem épen a komoly egyházirodalmi tisztesség hangján támadta pünkösdi vezércikkünket az esztergomi Sión s a pozsonyi Lepsényi. Sőt a túlsó táborból az is hallatszott, hogy a pápa a vatikáni levéltár adatai nyomán megfogja iratni Brúnó életrajzát, nyilván annak a bebizonyítása céljából, hogv e forrongó szellem nem volt a rémes pápai inquisitió sokká keresett és üldözött áldozata, hogy mindaz csak a «prot. ráfogás» szüleménye, ((történeti hazugság,)) mivel hát: aecclesia non sitit sanguinemb *) Igaza van Beyschlagnak, midőn «Detusch Ev. Bl.» című lapjának legközelebbi augusztusi füzetében Brúnó emlékünnepéről azt mondja, hogy azzal a szabadság és igazság után sóvárgó ifjú egységes Olaszország élesen protestált a szabad gondolkodás vértanuságának szent nevében ama hatalom ellen, mely évszázadokon át egyházi és világi bilincsekbe verte, s annak áldásait közvetlen közelről drága véren élvezni, illetve rettegni tanulta, s hozzá tesszük, hogy ma már csakugyan nem igen lehet tömjénekkel Olaszország népéből kifüstölni azt a hazafias szellemet, mely Itália egységét megalkotá. A sok külföldi és hazai pápista iamentálásból kiérezzük, hogy a pápaságot a Campo dei fiori piacán végbement lelkes pünkösdi ünnepély s az azt folyton hirdető Brunószobor nem épen kellemesen érintette, azonban — mint Beyschlag mondja — tanácsosabb lett volna hallgatnia, *) Gyönyörűen jellemzi Brúnót «az aposztata papot és erkölcstelen írót* Carriére az «AlIg. Zeitg.j- és Buday J. a «Magyar Philos, Szemle» hasábjain.