Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-18 / 33. szám
Harminckettedik évfolyam. 33. sz, Budapest, 1889. augusztus 18. PROTESTÁNS ES SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker, Szentkirályi-utca 39. sz. III. em, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk, A görög nyelv kérdése. Borsos István. Természeti törvények a szellemi világban. Hamar Andor. — Iskolaügy. Tanügyi törekvések a külföldön. Fábriczy János. — Iskolai értesítők. X. — Tárca. A gimnáziumi énekoktatás érdekében. Deák Gerő. Valami a vasárnap megszenteléséről. Jurányi Gusztáv. — Könyvismertetés. Prédikátori tár, Szerkesztette: Szász Gerő. Kenessty Béla. — Belföld. Az egyházosztályozási és lelkészminősítési szabályjavaslatok ügye. Lévay Lajos. —Külföld. Vázlatok Németalföld theol. viszonyairól. Zoványi Jenő. — Különfélék. — Necrolog. — Hivatalos közlemény. — Hirdetések. A görög oyelY kérdése. Ez a kérdés összefügg korunknak úgynevezett realisztikus irányzatával, amely irányzat ujabb időben nálunk is általában uralja a kedélyeket, bár inkább csak félszegségeiben és túlzásaiban nyilatkozik, mint minden külföldről importált elv, mely a hazai viszonyokhoz való helyes alkalmazkodást még nem találta meg, s még kiforratlan állapotban van. Ezen irányzat buzgó szószólói, kik a szellemi és társadalmi élet egész körét serényen igyekeznek megtisztítani az idealismus minden nyűgeitől, ezek fedezték föl, hogy a görög nyelv tanításának a középiskolákban egyáltalán semmi gyakorlati haszna sincs, sőt egyenesen káros hatású, a mennyiben sok időt rabol el a munkával különben is túlterhelt tanulótól. Tehát szerintök világosan következik, hogy ki kell küszöbölni az iskolából s helyébe más oly tárgyat tenni, melynek tanulása kézzelfogható hasznot nyújt. Eő érveik a görög nyelv ellen: hogy azon szellemi fegyelmezés, aesthetikai és erkölcsi nevelés, melyet a görög nyelv- és irodalomnak tulajdonítanak, elérhető más modern nyelv és irodalom tanításával is, melynek ismerete azonkívül még egy hatalmas fegyvert nyújt minden egyes ember kezébe az élet reális küzdelmei között. Mondják, hogy a tanulók nagy többsége még középszerűen sem tanulja meg a görög nyelvet; a grammatika nehézségeivel sem tud megküzdeni, nem hogy a klassikus műveket volna képes sikerrel olvasni; minek tehát néhány kivétel kedvéért annyi százat gyötörni oly tárgygyal, melynek semmi haszna sincs ? Fölhozzák még, hogy a mi szép és jó van a görög nyelv- és irodalomban, azt fordításokból is megfehet ismerni s így nem szükséges éveket pazarolni a görög nyelv sikertelen tanítására. A szülők nagy tömege azután kapva kap rajta, hogy ez érvek alapján kifejezést adjon ellenszenvének; minthogy fiaik panasza és esetleges rossz előmenetele oly sok kellemetlenséget okoz nekik. Ezért történtek oly erős támadások a görög nyelv kötelező tanítása ellen a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása alkalmával 1883-ban. S bár akkor még sikerült elhárítani azt a bajt, hogy oly fontos, a művelődés legmélyebb gyökerét érintő kérdés'a tudományos szakkörök meghallgatása nélkül a többnyire nem szakemberekből álló országgyűlésen napi vita után döntessék el: de e viták után a nagy közönségvéleménye mégis az lett, hogy a görög nyelvnek a középiskola rendes tárgyai közül való kiküszöbölése csak nagyon rövid idő kérdése. E reménynek még erősebb tápot adott az uj kultuszminiszter, Csáky Albin gr. néhány hó előtti nyilatkozata, mely szinte nagyon kedvezőtlen a görög nyelv ügyére nézve. Azóta ismét élénk vita tárgyává lett ez a kérdés a napi sajtó terén is. Oly jeles tudós mint Schwarc Gyula, hár elismeri a görög nyelv képző erejét és nagy becsét, mégis azzal a javaslattal áll elő, hogy az országnak csupán nehánv iskolájában tegyék kötelezővé annak tanítását, az iskolák többségében pedig töröljék el. E javaslat nehézségeit ugyan eléggé kimutatták, de jellemzi a hangulatot, s nem lehetetlen, hogy sokak előtt kedvességre talál, mert a kérdésnek ilynemű megoldása mégis sokkal többet ér, mintha a ,görög nyelv facultativ tantárgygyá tétetnék. Altaltában igen közelinek látszik a veszély, hogy a görög nyelv ügye ismét a törvényhozás elé kerül, s akkor a csaknem általános ellenszenv rosz biró lesz ebben az ügyben. De ha a görög nyelv kötelező tanításának 66