Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

tanárai, a tanítók, énekvezérek és az egyházközségi főgond­nokok által elkövetett fegyelmi vétségek fölött. Mint másodfokú bíróság az egyházközségi bíróságoktól felleb­bezett fegyelmi ügyekben. 101. §. Az egyházmegyei bíróság által alkalmazott büntetések: a) intés; b) feddés; c) pénzbírság, mely azonban a rendes fizetést élvező egyházi hivatalnok fizetésének, a netaláni lakbért vagy szabad lakást nem számítva, 5 -ét meg nem haladhatja. A pénzbírság az egyházmegyei biróság által meghatározandó egyházi és iskolai célra fordítandó, d) Bizonyos, legfellebb egy évre terjedő időre hivataltól való felfüggesztés, mely esetben a helyettes díja az elitélt fizetéséből fedeztetik; e) azon helyről hivataltól való elmozdítás; f) hivataltól való vég­leges megfosztás. Az utóbbi esetekben d) e) f) a világi hatóság segélye is igénybe vehető. (iSS1 ^- zsinati egy­házi törvény 5. és 240. §.) 102. §. A biróság rendszerint egyházmegyei köz­gyűlés alkalmával ülésez, azonban halasztást nem szen­vedhető esetekben más időben is összehívható. Törvény­széki ülésbe a törvényszék létszámát alkotó minden bírói tag meghívandó. E) Egyházkerületi biróság. (I881 /,,. zsin. egyházi törvény 248—252. §§.) 103. §. Az egyházkerületi bíráskodást gyakorolják (rendszerint az egyházkerületi gyűlés alkalmával, sürgős esetekben máskor is) a püspök és egyházkerületi főgond­nok, illetőleg törvényes helyetteseik elnöklete alatt: az egyházmegyék esperesei és gondnokai, az egyházkerületi lelkészi és világi tanácsbirák. ítélet hozatalra az elnök­kel együtt legalább 7 biró jelenléte szükséges. Ha páros számmal lennének, a legifjabb biró tanácskozik, de nem szavaz. 104. §. Az egyházkerületi törvényszék első fokon itél az esperesek, egyházmegyei gondnokok, s a püspök és egyházkerületi főgondnok kivételével az összes egy­házkerületi tisztviselők fegyelmi ügyeiben. Másodfokon mint fellebbviteli biróság, az egyházmegyei bíróságok elől hozzá fellebbezett ügyekben. Harmadfokúlag csak akkor, ha a két első biróság Ítélete egymással nem egybehangzó. 105. §. A fegyelmi tárgyak, melyekben az egyház­kerületi biróság elsőfokúlag itél mindazon vétségek, melyeket az egyházmegyék elnökei az egyházkerület tisztviselői s az egyházkerület által fenntartott intézetek tanárai s tanítói követnek el. Másodbirósági iutézkedés tárgyait képezik pedig azon fegyelmi vétségek, melyeket a (zsin. egyh. törv. 245 §-ában) megnevezett egyének követnek el, s melyeket az egyházmegyei törvényszékek első bíróságilag intéztek el s az illető felek föllebbeztek. 106. §. A fegyelmi büntetések ugyanazok, melyek a 101. §-ban (zsin. egyh. töiv. 246. §.) felsorolva vannak. F) Egyetemes konventi biróság. (I88V2 . zsin. egyh. törv. 253 256. §§.) 107. §. Az egyetemes konventi biróság áll az elnök­kel együtt legalább 15 tagból, kiket a konvent saját kebeléből titkos szavazattal választ. Ha páros számmal vannak jelen, a legifjabb k. biró tanácskozik, de nem szavaz, 108. §. Az egyházi konventi biróság itél első fokon az egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak s az egyetemes egyház által fenntartott tanintézetek tanárai­nak fegyelmi ügyeiben Másodfokon, pedig az egyház­kerületi törvényszékek, mint első fokú biróságok, elől elibe fellebbezett ügyekben. Rendkívühleg harmadfokon itél azon ügyekben, melyekben az egyházmegyei és egyházkerületi biróságok Ítéletei nem egybe hangzók, ítélet hozatalra legalább 9 biró s/ükséges. A büntetés nemei ugyanazok, melyek a 101. g-ban (188 '/a- zsi n ­törv. 246. §). 109. §. Az egyházi konventi biróság lendszerint az egyetemes konvent ülése idején működik, azonban sürgős esetekben az elnökség altal más időre is össze hívható. 110. §. Csekélyebb kötelességszegés esetében, a lelkészek, esperesek és püspökök jogosítva vannak a hatóságuk alatt álló egyházi tisztviselőket, hivatalnokodat és szolgákat, fegyelmi eljárás nélkül is meginteni s rendre utasítani. Ily megintés és rendre utasítás ellen fellebbe­zés nem használható. (1881 /2 - z s in - e gyh- törv. 256. §.) G) Fegyelmi esetek és eljárás. (Az I88'/2 . zsin. egyh. törv. 257—287. §§-ai alapján.) 111. §. E'egyelmi eljárás alkalmazása mellett fenyí­tendő : aj minden oly cselekmény vagy mulasztás, mely a magyarországi ev. reform, egyház törvényeiben s az egyházhatóságok szabály rendeleteiben, tehát ezen duna­melléki ev. ref. egyházkerületi népiskolai szervezetben is, fegyelmi büntetés terhe alatt tiltva van; bj oly cselekmény, vagy mulasztás, melyből az egy­háznak vagy iskolának kára származhatik, vagy jogos haszna marad el, a mennyiben a cselekvény a magyar­országi ev. ref. egyház törvényeiben, vagy az egyházi hatóságok szabály rendeleteiben (tehát ebben is) tiltva, illetőleg az elmulasztott kötelesség rendelve van ; c) oly cselekvés vagy mulasztás, mely által a val­lás vagy közerkölcsiség sértetik, vagy ebből közbotrány származik; dj az egyházi törvény s az egyházi hatóságok jog­érvényes határozatai elleni izgatás, ily törvényhatóságok és határozatok kigunyolása, az egyházi hatóságok érvé­nyes rendeleteinek ellenszegülés és engedetlenség; ej oly lényeges kötelességek elhanyagolása vagy megtagadása, melyek a magyarországi ev. ref. egyház törvényeiken, vagy hatóságaink szabály rendeleteiben (tehát ebben is) hivatalos teendőkül vannak megszabva, vagy amelyeket az illető egyházi tisztviselő vagy szolga szerződésszerűleg vállalt el; fj a hivatali hatalommal visszaélés, mely által má­soknak személyi vagy vagyoni sérelme származott; gj fegyelmileg fenyítendők az egyházi tisztviselők, hivatalnokok és szolgák hűtlen kezelés vagy köz bűn­tények és vétségek elkövetése tudatából is, a köztör­vényi eljárás fenntartása mellett; hj különösen a lelkész, tanár és tanító s énekvezér a fenntebb irt eseteken kívül oly magaviseletért is, mely által az egyházias tekintély lealacsonyíttatik és a lelkészi, tanári, tanítói és énekvezéri állás méltósága sértetik. (1881 /2 • zsi n - egyh. törv. 258. §.) 112. §. A fegyelmi eljárást a mi illeti; a fegyelmi panasz, vagy ily tárgyú hivatalos megkeresés, a fegyelmi biróság elnökséghez írásban adandó be ; s az a mennyi­ben a panasz egyházi, vagy állami közérdeket nem sért, tartozik a felek közt a békéltetést megkísérteni. 113. §. A fegyelmi panaszt, vagy hivatalos meg­keresést a fegyelmi biróság elnöke a panaszlottnak adja ki, hogy az a panaszra záros határidő alatt feleljen. A i bepanaszlott nyilatkozata alapján határoz a felett, a vizs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom