Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

gálát elrendelendő-e, vagy sem. A vizsgálat elrendelése ellen 3 nap alatt lehet a másodbiróság elnökséghez föl -lebbezni. 114. § Ha a vizsgálat elrendelése iránti határozat jogerőre emelkedett, az egyházi és világi tagokból álló vizsgáló küldöttség a fegyelmi tényálladék kiderítése céljából megtartja a vizsgálatot, kihallgatja a vádlottat és panaszost, valamint tanúikat is, kikre az érdekelt felek a vádlevélben s arra adott nyilatkozatban, vagy a vizsgálat rendén hivatkoznak. 115. §. A vizsgálat befejeztével az összes ügyira tok a fegyelmi biróság egyházi elnökéhez adandók be, ki összehívja a fegyelmi bíróságot, az iigy tanulmányozására jó eleve előadót nevez s a feleket a biróság elé megidézi. 116. §. A fegyelmi biróság megtartja a tárgyalást, mely az első fokon mindig közvetlen és szóbeli ; ez okból felek a tárgyaláson személyesen, vagy igazolt akadályoztatás esetén megbízottaik által tartoznak megjelenni. A tárgyalás nyilvános, ha csak a köz erkölcsiség megóvása a nyilvánosság kizárását nem teszi szükségessé. Ha a felek, vagy tanuk előállani, esküt tenni vona kodnának, azoknak kihallgatása s megeskettetése iránt, a polgári hatóság kerestetik meg. A birói határozatok zárt ülésben hozatnak. 117. §. A tárgyalás befejezése után Ítéletet hoz a biróság. Az Ítéletet a hivatalára nézve legidősebb elnöktárs a felek előtt élő szóval azonnal kihirdeti ; ha valamelyik fél jelen nem volna s illetőleg a fellebbviteli bíróságok ítéletei a felekkel Írásban közlendők az ítélet indokaival együtt. Az ítélet közlésben számított 15 nap alatt, a nem fellebbezett ítélet azonnal jogerőre emelkedik. 118. §. Az ítélet jogerőre emelkedése esetén a biróság elnöksége az Ítélet végrehajtásáról intézkedik. 119. §. Az ítélet s illetőleg a fegyelem ellen jogorvoslatokkal lehet élni, melyeket, valamint az egész törvénykezési eljárást az 188 V'g • évi zsinati egyházi törv. 237—307. §§-ai részletesen tartalmazzák. (Vége köv.) Iskolai értesítők. 1. A brassai róm. kath. főgymnasium értesítője az 1888,89. tanévről. Értekezés : «Az olympiai játékok)) Boumáz Ernőtől. Az olympiai játékok keletkezését és lefolyását tünteti fel szerző élénk vonásokban. A tanári testület Vargyasi Ferenc igazgatón kívül 12 tanárból áll. A tanulók száma összesen : 144. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 5 tanuló közül : jelesen érett 1, jól érett 1, egyszerűen érett 1, egy évre vettetett viszsza 1, 3 hónapra 1, Megemlítendőnek tartjuk, hogy a tanulók az osztályvizsgálatokon egy nap csak 2—3 tárgyból feleltek. 2. Tudósítvány a kegyes ianítórendiek budapesti főgymnásiumáról az 1888/89. tanévben. Értekezés : «A bölcselő elem Vörösmarty lyrai költeményeiben)) Pintér Kálmántól. Tartalmas munka, mely arról tanúskodik, hogy értekező igyekezett Vörösmarty költeményeinek szépségeibe behatolni s a mélységből felséges eszméket, mint drága gyöngyöket felszínre hozni. Csak azt szeretném tudni, hogy lehet az «elem» bölcselő ? A tanári karnak Lévay Imre igazgatón s 4 rendkívüli tanáron kívül 20 tagja van. Tanulók száma: 711 a tanévelején, 627 a tanév végén a magántanulókat nem számítva. Az érettségi vizsgálatra jelentkeztek 58-án, Jelesen érett 10, jól 17, egyszerűen 21. 3. A gyula-fehérvári róm. kath. főgymnasium értesítője az 1888 9. tanévről. A 161 lapra terjedő értesítőből 100 lapot Pál Antal rendkívül nagy szorgalomról tanúskodó értekezése foglal el, melyben a Döbrentei-codex nyelvi sajátságait ismerteti. Fábián Sándor igazgatón kívül rí rendes és 2 rendkívüli tanár tanított. Tanítók száma 274. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 28 ifjú közül szóbelire 23-at bocsátottak s a 23 közül jelesen érett: 3, jól 11, s egyszerűen 9. Az önképzőkörnek 40 rendes tagja volt. Az értesítő a gyula-fehérvári meteor, állomás észleleteit is közli. 4. A kaposvári m. kir. állami főgymnasium értesítője az 1888/89. tanévről. Közli: Lenner Emil igazgató. Két értekezés is van az értesítőben, az egyik : «A latin igeragozás rendszere» Pintér Endrétől, a másik : aClassica phil. szemléltető eszközök)) Schambach Gyulától. Az elsőben azt az állítást találtuk, mely szerint a latin igék értelműkre nézve háromfélék: ((cselekvők, szenvedők, és álszenvedők.» Ez pedig nem áll. A «deponens» igék értelmöket tekintve nem különböznek a cselekvőktől. A «személyzet» az igazgatón kívül 15 tanárból és két szolgából áll. Tanulók száma: 255. Érettségi vizsgálatra állott 14, azt jeles eredmény nyel állotta meg 1, jóval 4, egyszerűen érett lett 8. Az önképzőkör elnöke Végh Endre a III. o. ((osztályfeje)) volt. Működő tagok 26-án. 5. A kegyes tanítórend kecskeméti főgymnasiumának értesítője az 1888/9—ik tanévről. Közli Perger József igazgató. Értekezés: «A növényvilág vampirjai» Bartek Lajostól. Igen jóravaló munka, melyben szerző általános fejtegetések után különösen a gombákról szól, egy rövid bezáró fejezetben azoknak a természet háztartásában való szerepét is, bár csak úgy cursim-raptim bemutatja. Az igazgatón, a felekezeti hitoktatókon s a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül 14 tanár működik. Tanulók száma az év végén 235. Érettségi vizsgálat 3-szor tartatott. E három vizsgálatra jelentkeztek 46-án, kik közül jelesen érett 3, jól r2, egyszerűen 19. Az önképzőkörnek 12 rendes tagja volt. 6. A keszthelyi kir. kath. gymnasium értesítője az 1888/89. tanévről. Közzéteszi Faikas Miklós, igazgató. A <(jellemképzés»-ről Pákor Adorján mond el benne sok helyes állításon kívül egynehány furcsaságot is pl. hogy a «nő világa a művészet és a vallásw. Ha ez az állítás igaz volna, akkor a legkiválóbb szobrászoknak, festészeknek, zeneszerzőknek, költőknek s a vallásos élet reformátorainak a nők közül kellett volna kikerülniök. Hát a temperamentumot miért nevezi szerző nedvalkatnak? Hiszen csak nem Hippokrates nézetei szerint tanítjuk, hogy e temperamentumoknak mi a lényege. Az igazgatón kívül 5 rendes tanár tanított. A 4 osztályban 92 növendék volt a tanév elején. 7. A minorita-rendiek vezetése alatt álló kézdivásárhelyi kantai róm. kath. 4. o. gymn. értesítőjében Vittmann Ágost igazgató írt bevezetésül néhány szót a helyi nevelési viszonyokról. Az igazgatón s a ref. hitoktatón kívül 6 tanár működött. Tanulók száma a tanévvégén 80. 8. A komáromi 4. o. kath. gymnasium értesítőjében «Az imádság és átok a görögöknél és rómaiaknál)) címmel Abday Asztrák által írt rövid közleményét találjuk, mely szerzője vallomása szerint is külföldi forrásból lett véve. Az igazgatón kívül 6 rendes tanár tanított. A tanév végén 139 tanuló volt. 9. A lévai kegyes tanítórendi főgymnasium értesítője az 1888/9. tanévről. Közli Szabady Gyula igazgató, ki, reméljük más és pedig jobb címmel látja