Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-28 / 30. szám
50 kr. a II-iké 40 kr. Meglep, hogy a Franklin-társulat kiadása. Tőle megszoktuk, hogy jobban megbírálja, hogy mit adjon ki. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkész választások. A belső-somogyi egyházmegyében fekvő Gige egyházközség lelkészi állomására egyhangú Kiss E>;dre szentbenedeki lelkipásztor választatott meg. Szívesen üdvözöljük ! — A szathmári egyházmegyéhez tartozó zsarölyáni csekély jövedelmű egyház lelkészi állomására egyhangúlag Ozsváth Pál jánki tanítókáplán választatott meg. A választásnak, mint tudósítónk irja, egy kis bibéje van, mert Ozsváth a választás előtt visszalépett, sőt szathmári káplánná Ígérkezett. * Tanár választás. A pápai főiskola természettani tanszékére, a Debreczenbe távozott K. Kiss József helyére, négy pályázó közül, Perjési László nagyrőczei polgári iskolai tanár 7 szavazata ellenében 14 szavazattal Barabás Jenő okleveles tanárjelöltet választotta meg a dunántúli egyházkerület Pápán tartott ad hoc közgyűlése. ^Szívesen üdvözöljük! * Érettségi vizsgálatok eredménye a dunamelléki főgymnásiumokban. Budapesten Írásbeli vizsgálatra bocsáttatott 31, szóbelire 26, kik közül jeles osztályzatot nyert 1, jót 6, elégségest 14 tanuló. Viszszavettetett az Írásbelin 5, a szóbelin két hónapra 4, egy évre 1. — Halason Írásbeli vizsgálatra szintén 31 tanuló bocsáttatott, szóbelire 24, kik közül jelesen r, jól 4, elégséges eredménynyel n-en tették le az érettségit. Elbukott tehát az írásbelin 7, a szóbelin két hónapra 7, egy évre 1. — Kecsktméten írásbelire 42, szóbelire 40 tanuló bocsáttatott, kik közül jól 5, elégségesen 27 állotta meg helyét. Elbukott az Írásbelin 2, (ezek egyike végleg elutasíttatott), a szóbelin két hónapra 6, egy évre r. — Nagy-Kőrösön szóbelire állott 27, Írásbelire 24 tanuló, kik jól 6, elégséges eredménynyel 16 vizsgázott. Elbukott az Írásbelin 3, a szóbelin egy évre 2. — Ezek szerint az egyházkerület 4 főgymnasiumában érettségire állott összesen 131, érettnek nyilváníttatott 91, (jelesen 2, jól 21, egyszerűen 68) és elbukott 40 tanuló. Nem valami fényes eredmény ! * Könyves János kismarjai lelkész temetése nagy részvéttel ment végbe Kis-Marján. Huszonegy lelkész és még több tanító jelent meg a köztiszteletben élt derék lelkipásztor végtisztesség tételén. A templomban Vadon Miklós nyüvedi lelkész gyászbeszédet, a sírnál Major Gyula pelbárthidi lelkész gyászimát mondott. Az irodalom terén is forgolódott munkása az Úr szőllejének Tisza-Tarjánban született 1813-ban, Debrecenben tanult s 48 évig volt Kismarján lelkész. Egyházmegyéjében jegyzői és tanácsbirói hivatalt is viselt. Néhány kisebb önálló műve mellett sokat dolgozott régebben e Lapba, később a Révész I. Figyelmezőjébe és a Debreceni prot. lapba. A francia egyházi és irodalmi viszonyoknak alapos ismerője volt, és a belmissziói kérdéseknek, pl. vasárnap-ügynek stb. egyik legbuzgóbb hírlapi harcosa. A mindvégig munkás férfiú régóta betegeskedik, gyógyíthatlan nyelv-rákja azonban folyó évi pünkösd táján vett rajta erőt, iszonyú kínokat okozva a szegény jó öregnek. Nyugodjék békében a hű sáfár ! * Az egyházi adóknak az állami adókkal való együttes behajtása tárgyában az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsának feliratára a vallás- és közoktatási minisztérium a pénzügyminisztériummal egyetértőleg az erdélyi püspöki hivatalhoz indokolt választ küldött, melyet másolatban mindenik püspökünkhöz eljuttatott. A leirat a pénzügyminisztérium következő érvelésére támaszkodva tagadja meg a kérelmet: igaz ugyan, hogy a zsin. törv. 5. és 235. §§-aiban kimondatik, hogy az egyházi adók behajtásánál az államhatalom segédkezése igényelhető, de sehol sem mondatik ki az, hogy a szóban forgó egyházi tartozások az államhatalom által hajtandók be. Az állami hatalom segédkezését pedig következőleg értelmezi : az egyházi adók és tartozások a közadók módjára, az erdélyi egyházkerület kérelme szerint nem hajthatók ugyan be, de a zsin. törv. által kimondott segédkezés megadása tekintetében a pénzügyminiszter úr a kir. adófelügyelőkhöz s a vármegyék és városok közigazgatási hatóságaihoz azon rendeletet intézte, hogy az egyházi adók és tartozások behajtása körüli segédkezés iránt hozzájuk iutézett kérelemnek pontosan eleget tegyenek. * Iskolai aranykönyv. Három millió forint adomány folyt be a mult tanévben Magyarországon kizárólag társadalmi uton iskolai célokra, mint ezt a ((Néptanítók Lapja» irja. Magánosok és egyesületek ez év alatt 17 népiskolát, 32 óvodát, 5 árvaházat és 4 siketnéma intézetet alapítottak, nem említve a már meglevő iskolák számára tett alapítványokat. Legjelentékenyebb, százezer forintnál nagyobb értékű alapítványokat tettek iskolai célokra: Rökk Szilárd, a „Jó-szív" egyesület, Wagner János, Maiienburg Rudolf, Soős Gábor, Dobos János. A legtöbb adományt folyvást a tanulók segélyezésére fordítják. Érdekes, hogy a pesti izr. nő-egylet egy év alatt 58,161 frtot, a gyermekbarát-egyesület pedig 93,124 ebédet osztott ki. Az árvaházakban már évről-évre ezer új árvát lehet elhelyezni. A nevezett lap kimutatja azt is, hogy a magyar társadalom e szép működése már évek óta állandóan tart, a miből arra lehet következtetni, hogy az ez évi eredmény nem véletlenség. A magyar népoktatás ügyében tehát a kormánynak, egyháznak és a tanítóknak egy hatalmas szövetségesük van : a jótevő társadalom. Örvendetes e dologban az is, hogy a protestáns iskolai célokra tett adományok (Wagner, Soós G.) nagy összegekkel szerepelnek. * A félmilliós lutri-nyeremény hősének Farkas Menyhértnek, páratlan «szerencséjével» foglalkozik az egész napi sajtó és a hirhajhászó közönség országszerte. Az igazságszolgáltató hatóság vizsgálatot folytat a gyanút keltő ügyben, a szereplő személyeket s köztük első sorban a szerencsés nyertest vizsgálati fogsagba helyezte. Bennünket a lutri-intézmény erkölcsi oldala érdekelvén, nem vonakodunk e sensatios eset alkalmából határozottan sürgetni az államsorsjáték ez immorális nemének mielőbbi eltörlését. A lutri demoralizáló hatása fölött komoly emberek között nincs vélemény eltérés. Sem az állam, sem a polgárok szempontjából, sem anyagi, sem erkölcsi tekintetben nem védhető e hitvány intézmény, mely annyi szegény embert csábit szerencse hajhászatra, s e szenvedély megnövelésével anyagi és erkölcsi romlásra. Azon immorális gondolatot ápolja, hogy a sors kedvezése aránylag csekély áldozat árán egyszerre nagy vagyon birtokába képes az embert juttatni. Ám de e hit nemcsak immorális, hanem téves és csalóka is, mert a lutri játék-terve szerint a chanceok a betevőre nézve fölötte kedvezőtlenek, a nyerés valószínűsége rendkívül csekély. Lutrizásból kevés ember gazdagszik meg, de ezrek és ezrek szegényednek el. Psychologiai rombolása is rendkívüli. A szerencse kegyének lesése folytonos izgalomban tartja a kedélyt, megmérgezi a lelkületet és kiöli a komoly munkaszeretetet. Ép azért a művelt államok már régen eltörölték e hitvány intézményt :
