Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-28 / 30. szám
Francia- és Angolország már e század elején, Németország más játéknemmel cserélte fel a kis lutrit, a művelt Európában csupán Olaszország és Ausztria-Magyarország tartják még fenn, ezek is, az állam fiskális érdekéből, mert a kis lutri Olaszországban 20 millió fr., Ausztriában 8 millió frt, Magyarországban 11 /2 millió frt tiszta jövedelmet hoz az államnak. Nos e másfél millió bizony még a magyar állam háztartásában sem ér fel azokkal az iszonyatos morális rombolásokkal, melyeket e hitvány institúció a szegényebb állampolgárok vagyoni és erkölcsi tőkéjében okoz. * A hazai kisdedek élete. Az országos kisdednevelési kiállítás bizottsága felkérte Xantus János urat, a m. muzeum ethnographiai osztályának őrét, szíveskednék a kiállítás számára szász és sváb gyermek-gondozási tárgyakat, a gyermek-öltözeteket beszerezni. Xántus ur megfelelt a bizottság óhajának, s nemcsak szász és sváb tárgyakat, de azon kívül román, sokácz, bolgár és rábaközi magyar tárgyakat is gyűjtött, a vallás- és közoktatási miniszter úr ő excellenciája megengedte, hogy ezen gyűjtemény egészen felállítassék a küszöbön álló kisdednevelési kiállításon. A gyűjtemény a fentemlített 6 nemzetiségből, magában foglalja a bölcsőket teljes ágynemű-felszereléssel, pólyababákat, 5 éves leánykák és fiúk teljes öltözékét, azontúl készülékeket járni tanulásra, s más egyebeket is, a mi a gyermekek korai gondozására használtatni szokott a különféle nemzetiségek által. A gyűjtemény az illető nemzetiség azon lakhelyeiről szereztetett be, mely központnak tekinthető, s hol a házi-ipar födözi még legnagyobb részben az ethnographiai tárgyakat, csak részben tűnt el még, s mai napság is használatban van. Minthogy ily népies viseleteknek csakis úgy lehet gyakorlati értéke, ha azok kellő összeállításban szemlélhetők, a bizottság elhatározta, hogy babákat készíttet papier maché arcokkal és kezekkel, s azokat felöltözteti a muzeum népies öltözékeibe, s úgy állítja ki. Ezen kis gyűjtemény ekként felállítva igen érdekes és tanúságos lesz, mert meg fogja mutatni, mely nemzetiségek olvadnak be és minő mérvben, az úgynevezett polgárosodott és civilizált öltözék viselők tömegébe, s melyek azok, melyek még ragaszkodnak az ő nemzeti és festői ruházataik fentartásához. Meg fogja a gyűjtemény azt is mutatni, minő öltözékdarabok állíttatnak ki még ma is a tartós, szép és festői házi ipar útján, s melyek azon öltözetcikkek, melyek már silány gyáripar segélyével pótoltatnak olcsóságuk miatt. Ezelőtt egypár évtizeddel még az egész népies viselet kellékeit a házi ipar födözte, ma azonban igen sok cikk már kihaltnak és letűntnek tekinthető, a mennyiben olcsó, silány, és részben egészen eltérő izlésű bolti cikkekkel pótoltatik, s így a nép — az ethnographia keretébe tartozó — ezen szükséglete nagy módosításon és változáson ment át. Egészben és lényegében az eredeti typus mindenütt még megvan, s azért eleve is figyelmeztetjük a tisztelt közönséget a kiállítás ezen érdekes gyermekbabák csoportjára, mely figyelmét és érdeklődését kétségkívül nagyban le fogja kötni, s mindenki látni fog ottan gyermekbabákat oly öltözetben, minőket még nem ismer, úgy előtte szokatlan látvány leend és meglepő a különféle nemzetiségek bölcsői, melyek csak most állíttatnak ki tömegesen és együtt. Érdekes látvány lesz a sok pólyázott bábú is, s áttekintést fognak nyújtani, hogyan pólyázzák be a különféle nemzetiségek a csecsemőket, hogyan kötözik be, s miképen öltöztetik azokat. Ezek közül több igen feltűnő, gazdag és szép látványt fog nyújtani. Csak azt lehet sajnálni, hogy sem idő, sem kellő anyagi eszköz nem állott rendelkezésre, hogy az egész országból össze lehetett volna szerezni egy rendszeres és teljes kiállítást ezen keretben, de így is, a hogy van — úgy hiszszük — a közönség tetszését nagy mérvben meg fogja nyerni, s figyelmét lekötni. Egyes ügybarátok különben igyekeztek ezt a hiányt kipótolni s a kiállításra hasonló tárgyakat küldeni be. Bende Imre püspök Beszterczebányáról küldött gyermekbölcsőt s játékszereket, Bogdán Lajos Károlyvárról horvátországi hasonló tárgyakat, Bartóky Lászlóné békés-csabai gyermekszoba összes berendezését, Gyarmathy Zsigáné egy kalotaszegi viseletbe öltöztetett babát, Odor Emília több dunántúli gyermekruhát s játékszert stb. ADAKOZÁS. A Károli emlékre és alapra Adám Kálmán tiszavezsenyi lelkész és kecskeméti esperes, egyházmegyéjéből 150 frt 36 krt küldött szerkesztőségünkbe. Ez öszszeghez járultak: az ó-kécskei egyház 2 frt, a vadkerti egyház 2 frt, Kiss Adolí vadkerti lelkész 50 kr, a czeglédi egyház 50 forint, ugyanitt perselypénz 22 forint 6 kr, ugyanitt egyesektől 7 frt 82 kr, abonyi egyház 5 írt, ugyanitt egyesektől 2 frt 14 kr, karajenői egyház r frt, jászkiséri egyház 10 frt, ugyanitt egyesektől 18 frt 79 kr, gyöngyösi egyház 5 frt, Jász-Berényben egyesek adománya 3 frt, Tóth Sándor gombai lelkész 3 frt, Tápió-Szelei egyház 1 frt, Tisza-Várkonyon egyesek adománya 12 frt 5" kr. (Ehhez járult Markbreit Adolf. izr. földbirtokos 5 frt és Markbreit Sándor 2 frt.) Ádám Kálmán t.-vezsenyi lelkész esperes 5 frt. — A 28-ik számban kimutatott 223 frt 11 kr hozzászámításával e Vl-ik közlés összege 373 frt kr., mely takarékpénztárban kamatozik. Szerkesztő. A nagy-kőrösi tanítóképezdei és gymnasiumi tápintézetre befolyt az 1888 /'! > —ik tanévben: a) Nagy-Kőrösről: készpénzben 98 frt 72 kr, terményekben 27 véka rozs, 4 véka búza, 256 kötés kukorica, 19 zsák burgonya, 16 liter kása, 16 liter bab, mintegy 64 frt érték, b) A kecskeméti ev. reform, egyházmegye gj ülekezetei közül: a pándi egyháztól 5 frt, Gombáról 3 frt, Izsákról 2 frt, Sz.-M.-Kát ár ól 2 frt, Czeglédről 10 frt, N.-Abonyból 10 frt, Jász-Kis-Érről 5 frt. Ó-Kécskéről 5 frt, Tisza- Várkonyról 5 frt, Tisza- Vezsenyről 2 frt, Jász-Berényből 3 frt, összesen a n egyházból 52 frt. Egy vértesaljai tanítótól 30 kr. Fogadják a kegyes adakozók a tápintézeti választmány köszönetét. Nagy-Kőrös, 1889. julius 24-én. — H. Kiss Kálmán, tanítóképezdei igazgató. A lövö-petri-i ev. ref. lelkészi állomásra. Évi javadalmazás 400 frt pénzértékben, mely áll földjövedelemből és szemesélet fizetésből stb. E lelkészi állomás IV-ik osztályú. Pályázati határidő folyó évi augusztus hó 13-ika bezárólag, mely határidőn belül a kellőleg felszerelt pályázati folyamodások Lukács Ödön felső-szabolcsi espereshez Nyíregyházára lesznek küldendők. A megválasztott hivatalát a választás után azonnal elfoglalandja. Kelt Debrecen, 1889. julius hó 25-én. Révész Bálint, püspök,
