Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-28 / 30. szám

A gyülekezetek tőkepénze : 27,615 frt, adóssága 25,894 frt, kegy adomány volt az elmúlt év beni628 frt 60 kr, végrendeleti hagyomány 227 frt 30 kr. Építkezésre kiadatott 13,827 frt. Magtári gabona van 6878 mérő. Hozzánk áttért 8, tőlünk kitért 5. A közalap tartozásokra vonatkozólag az 1888. évi kivetés fog jövőre zsinórmértékül szolgálni, s az illeték leszállításának hely nem adatik. A közalap jövedelmének emelése céljából a reformatió emlékünnepi perselypénzek a közalap pénztárába beszolgáltatandók iesznek. (Bizony ideje már, hogy a zsinati törvény e bölcs rendelkezése végre-valahára országszerte foganatosíttassék. Szép pénzecskét lehetne ez úton összerakosgatni! Szerk.) Az egyházi teherviselés jelenlegi módozatának beszüntetése s birtok aránylagos kivetése tárgyában kérvényező egyházakhoz bizottságok küldetnek olv utasítással, hogy 8—10 osztály felállításával állapítsák meg az adókulcsot s a gyülekezeteket családonként sorolják a vagyoni helyzetüknek megfelelő osztályba. Lelkészjelelő bizottságba rendes tagokká megválasztattak : Kis Gábor, Szilágyi József, Sáary Lajos; póttagokká : Vikár Vince, Sebestyén János, Bartbalos István tanácsbírák. Főiskolánk két tanára az adó terhes volta s a nem fizetés miatt az egyházi elöljáróság által ellenök foganatosított végrehajtás miatt appellált az egyházmegyére ; de kérelmüknek hely nem adatott. Egyházmegyénk a tatai tanítóválasztási szabályjavaslatot fogadta el, némi módosításokkal óhajtván annak kiegészítését. A ccnépiskolai rendtartás»-nak az tij «Tanterv»-vel és a «Köznevelés és Közoktatási szervezet»-tel öszhangzó átdolgoztatása ügyében indítvány terjesztetett az egyházkerületre. A közalap kölcsönök szabályzatának tervezete (konventi jegyzőkönyv 81. sz.) szinte elfogadtatott azon javaslattal, hogy a II. 6. pontban az volna megrendelendő, hogy a kölcsön felvételével s az adóslevél kiállításával az egyház közgyűlése a presbyteriumot bízza meg, s az ez által kiállított s az egyházi felsőbbség által is helybenhagyott adóslevél az egyházközséget kötelezze. Ugyan e pontnak azon rendelkezése, hogy az egyházközség közgyűlése a törlesztési hányadot és járulékait saját tagjaira «kiveti», oda volna módosítandó, hogy «kivetheti» mert a terhek mikénti törlesztése, az egyházközségek belügyét képezi s a kivetést saját hatáskörükben is megtehetik, vagy a kölcsönt, uj adó kivetése nélkül, egyéb jövedelmekből is törleszthetik. A II. 7. pont egészen kihagyandó lenne, valamint a 9. b) pont alatti jótállási levél is. Az «egyházosztályozási és lelkészminősítési új szabályjavaslat» tárgyaltatván, az első rész változatlanul elfogadtatott. A lelkészminósítési javaslatra vonatkozólag azonban magáévá tette a közgyűlés az esperesi előterjesztést, melyszerint: 1. Első osztályú egyházba pályázhat: Elég osztályzatú rendes lelkész 8, jó osztályzatú rendes lelkész 4, jeles osztályzatú rendes lelkész 2 évi rendes lelkészkedés után. Jeles osztályzatú segéd-lelkész 4 évi szolgálat után. 2. Másod osztályú egyházba pályázhat: Elég osztályzatú rendes-lelkész 4, jó osztályzatú rendes lelkész 2 évi szolgálat után, jeles osztályzatú rendes lelkész pedig azonnal. Jeles osztályzatú segéd-lelkész 2 évi segédlelkészkedés után. 3. Harmad osztályú egyházba pályázhat : Elég osztályzatú rendes lelkész 2, jó osztályzatú rendes-lell.ész 1 évi rendes. Jeles osztályzatú segéd-lelkész 1 évi, jó osztályzatú segéd-lelkész 2 évi, elég osztályzatú segéd-lelkész 4 évi segéd-lelkészi szolgálat után. 4. Negyed osztályú egyházba pályázhat: Jeles osztályzatú] segéd-lelkész azonnal. Jó osztályzatú segéd lelkész 1 évi szolgálat után. Elég osztályzatú segéd lelkész 2 évi szolgálat után. Lelkész-tanárok, fegyházi és misszió lelkészek a rendes lelkészekhez számítandók. Külföldi akadémiákon töltött év kétszeresen tekintetik. A szolgálati év az első lelkész képesítő vizsga letételétől számíttatik. A belső-somogyi egyházmegyének, a mult évi kerületi gyűlésre beterjesztett azon indítványa, hogy az egyházi hivatalnokok változása, vagy halálozása esetén a trágya és szalma az utódot illesse, nem fogadtatott el. hnnek ellenében az egyházmegye azt óhajtja, hogy a trágyát a tulajdonos tartozik becsár szerint az utódnak átadni, ez pedig azt átvenni, a szalma azonban, szabad rendelkezési joggal illesse a tulajdonost. A peres eljárásra vonatkozó ügykezelési szabályrendelet (1887: 199. és 1888: 49 jegyzőkönyv), miután üdvös intézkedéseket tartalmaz, elfogadtatott. Az egyházkerületi közigazgatási ügy-rend tervezet, némi észrevételekkel, szintén elfogadtatott. Ugyan a belső-somogyi egyházmegyének az 1888-ik évi egyházkerületi jegyzőkönyv 103-ik pontjában foglalt indítványa, hogy az egyházi hivatalnokok választása céljából kiküldött bizottságok költségeit az egyházmegye összes gyülekezetei viseljék nem fogadtatott el, miután ez részint méltánytalan követelés lenne, részint az egyházi törvény 211. §-ával is ellenkezik. Vikár Vincze, egyházi jegyző. Hát csakugyan „kákán" keressük a csomót? (Viszonválaszul főt. Vályi Lajos úrnak e lap 25-ik számában hozzám intézett válaszára.) II. Most már áttérek, azon két jegyzőkönyvi pontra, melyek egyike — a polgárdi-i ügyre vonatkozólag — a dunántúli ev. ref. egyházkerület, f. évi januári rendkívüli gyűlése jegyzőkönyvének 4r-ik pontjában foglaltatik ; másika pedig, az ugyanazon egy házbeli lelkészválasztási delegatióval foglalkozik. Ez utóbbit, fölebb, az arról kiadott I. II. III. számú hiteles kivonatokkal egybehasonlíthatás végett, IV. szám alatt közöltem ; az előbbi, melylyel a tatai egyházmegye delegáltatása kezdődik, így hangzik : «4i. A polgárdi-i egyházban fennforgó viszályos ügynek helyszini megvizsgálásával, az egyházkerületi közgyűlés 1888-ik évi szept. 17-én 93. sz. a. hozott határozatában megbízott küldöttség vonatkozó jelentése, valamint a küldöttségi különvélemény és Morocza Kálmán, küldöttségi tag külön jelentése felolvastatván és így ezen ügy tárgyaltatván : az egyházkerületi közgyűlés fájdalommal értesült azon elszomorító helyzetről, melybe a polgárdi-i egyház jutott s legfőbb óhajtása, de az egyházi törvények 53. §. b) pontja értelmében kötelessége is levén, a polgardi-i egyházban fölmerült s elmérgesült viszálynak megszüntetése, miután ezen cél elérhetésére legalkalmasabbnak tartja az előzmények által oly sok oldalról nem érdekelt más egyházmegyének delegálását: a tatavidéki egyházmegyét delegálja a polgárdi-i viszályos ügygyei kapcsolatos, közigazgatási összes teendők első fokií intézésére, az ügy teljes elintézéséig érvényes meghatalmazással. Minélfogva, a polgárdi-i ügyben, a kerületi közgyűlésre eddig beérkezett összes