Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

XXVI. t. c. mint alaptörvény, intézkedéseinek épségben tartásával, mindenestől az egyház testéhez tartoznak s az egyházi hatóságok alatt állanak. (188*/a

, Zsin. egyh. törvény 3. §.) 2. §. Mindenféle egyh. és iskolai belügyeket, a fennálló egyb. törvények és rendszabályok szerint, az 188 Y2

-ki zsinat által hozott egyházi törvényben megállapított fokozatos képviselő testületek, kormányzó hatóságok és bíróságok, ugy szintén a törvényesen választott egyházi tisztviselők intéznek, épen maradván ő felségének a királynak, az or>zág törvényeiben meghatározott felügyeleti joga. Ezen testületek és hatóságok jogosítva vannak, az egyh. törvényben kijelölt esetekben, határozataik végrehajtására az állam közigazgatási hatóságainak segélyét és eljárását is igénybe venni. (iSS1

^. Zsin. egyh. törv. 4. §.) 3. §. Joga levén ev. ref. felekezetünknek iskolákat állítani elemi népiskolákat első sorban egyházközségeink tartoznak felállítani; de jogosítva vannak arra saját kebelükben, hol hitsorsosaink vannak, a kebelbeli egyházmegyék, egyházkerületünk, sőt egyetemes egyházunk is. (i8872

. Zsin. köznév, és közokt. szerv. 3. §.} 4. §. Magánosok és e célra alakult társulatok is az általuk felállított és ev. ref. felekezeti jelleggel fenntartott akár magán, akár nyilvános népnevelési és oktatási intézetet, az egyház főhatósága és felügyelete alá helyezhetik : ha intézeteik berendezése, tanrendszere és szervezete az i88l

/,-ik évi Zsin. köznév, és közokt. szervezetben, illetőleg jelen szabályrendeletben foglalt kellékek mértékének megfelel; ha az ajánlatot az illető egyházközség, vagy felsőbb egyh. hatóság elfogadja. Minden ily felügyelet alá fogadott intézet épen oly mértékben áll az egyh. felsőség felügyelete alatt, mint az egyházközség intézetei. Az egyházi felsőbbség által netán gyakorlandó egyéb hatósági jogok, a védelembe fogadáskor kötendő egyességben állapítandók meg. A helyzetüknél, vagy jóságuknál fogva kiválóan jelentékeny intézeteket, az egyházközség, vagy felsőbb egyh. testület, anyagi támogatásban is részesítheti. (1881

/2

-ikÍ Zsin. köznév, és közokt. szerv. 4. §.) 5 §. 01 y egymáshoz közelfekvő egyházközségek, melyeknek anyagi ereje nem engedi meg a külön iskola tartását, a felsőbb egyh. hatóság engedélyével szövetkezhetnek közös népiskola fenntartására, mikor annak költségeit, a köztük létrejött szerződés értelmében viselik. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 5. §.) 6. §. Ha valamely egyházközség, egyéb egyh. és nevelési szükségeinek fedezése mellett, nem bírna kü ön népiskolát fenntartani, szabadságában áll más hitfelekezetekkel vagy a polgári községgel közösen állítani iskolát, ily esetben köteles az annak fenntartásához járuló más testületekkel külön Írásbeli szerződést kötni melyben: a) fenntartandó az egyházközség azon joga, hogy szükség esetében külön tarthat iskolát; b) tőkepénzeinek csak kamatait, az épületeknek és egyéb ingatlanoknak csak haszonélvezetét engedheti át a közös intézet számára, a tulajdonjognak biztosítása mellett; c) biztosítandó az intézetben a magyar nyelven tanítás; dj az ily közös intézetben is köteles az ev. ref. egyházközség az ev. ref. vallású gyermekek vallásos képzésről gondoskodni s az ez iránti jogát és az erre szükséges módokat szerződésileg biztosítani. Ily egyesség csak az illető egyházmegyei és kerületi hatóság megerősítésével köthető. (Zsin. köznév, s közokt. szerv. 8. §.) 7. §. Kényszerítő szükség esetén ev. ref. felekezeti iskoláink községiekké is átalakulhatnak, a midőn is az 1869. máj. 26. kiadott közokt. miniszteri utasítás 14-ik §-a értelmében, a község gondoskodik a felekezet altal a községi iskolának haszonélvezetre adandó vagyon átvételéről. Ekkor az egyházi és a polgári község egymással következő szerződésre léphetnek : N. N. egyház, N. N. községben . . . számú telekjegyzőkönyvben . . . sorszám és . . . helyrajzi szám alatt feljegyzett saját birtokát, iskoláját, földjét (szóval az átadandó vagyont) tulajdonjogának sértetlenül fenntartása mellett, N. N. polgári községnek iskolai célra haszonélvezetre átbocsátja, s ennek telekkönyvi bejegyeztetését a következő feltételek alatt megengedi: 1. A nevezett ev. ref. felekezeti vagyon (megnevezendő) a községi iskolai vagyontól elkülönözve kezeltessék. 2. Azon esetre, ha valamikor azon községi iskola N. N. polgári községben megszűnnék, melynek haszonélvezetül nevezett ev. ref. egyházi vagyon átadatott s helyére ismét ev. ref. hitfelekezeti isko'a állítta'nék: N. N. polgári község haszonélvezeti jogának azonnal való megszűnése mellett, a telekkönyvből való töröltetését N. N. ev. ref. egyház tüstént minden kereset vagy Ítélet nélkül is eszközölheti s mint tulajdonáról szabadon rendelkezhetik. 3. Tartozik N. N. polgári község a haszonélvezetre leltár mellett átvett épületeket tűzkár ellen biztosítani, folyvást jó karban tartani, azok minden adóját, terhét viselni; bármely átalakítások, uj építkezések pedig csak is a tulajdonos egyház beleegyezése mellett történhetnek s minden kártérítés nélkül, a tulajdonos egyház sajátjaivá válnak. 4. Tartozik N. N. polg. község községi iskolájában magyar nyelven taníttatni s megengedni, hogy ott N. N. ev. ref. egyház a vallástanításról gondoskodhassék. 5. N. N. ev. ref. egyház nevezett polg. községi isko'ában az ev. ref. vallástanításról gondoskodni köteles. 6. E szerződés a fennsőbb egyházi hatóságok, az az illető egyházmegye és az egyházkerület megerősítével lép életbe s ugyanezek hozzájárulásával meg is szűnik. (1872-ik évi máj. 27-ki egyházker. gyűl. 56-ik sz. végzése.) 8. §. A tanítók díjazásáról az iskola fenntartók gondoskodnak. Az egyházközségi tanítók számára ugy a tandíjt, mint az egyesek részéről teljesítendő mindennemű fizetést és szolgálmányt az egyházközség szed be és szo'gáltat át. (Zsin. köznév, és kozokt. szerv. 9. §.) 9. §. Az ev. ref. elemi iskolában az oktatás feladata: a keresztyén vallasos erkölcsi és egyszersmind nemzeti műveltségnek azon főbb elemeit és első alapjait nyújtani, melyekre a társadalmi élet bármely fokán mindenkinek, mint a magyar ev. ref. egyház tagjának és a magyar haza gyermekének szüksége van. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 27. §.) 10. §. Hogy ezen feladatának megfelelhessen, minden anya- és leányegyházközség köteles iskolájának fentartására alapot alkotni és azt évről-évre lehetőleg szaporítani. Ezen vagyon elidegeníthetlen és mint iskolai alap az egyház tulajdonát képezi (Zsinati, köznév, és közokt. szerv. 7. §.) 11. §. Az ev. ref. elemi népiskolában az oktatás két tanfolyamot foglal magában u. m. 1. A 6 évig tartó mindennapi- és 2. A 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást, (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 27. §.)