Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-07 / 27. szám
12. §. A mindennapi iskolába 6 évig kötelesek járni a gyermekek és pedig 12-ik életévök betöltéseig. Megjegyeztetvén, hogy azok kik 12-ik életévöket az utolsó tanév közben töltik be, kötelesek azon tanévet bevégezni. Az ismétlő iskolába kötelesek 15-ik életévök betöltéseig járni azok, kik a mindennapi iskola 6 éves tanfolyamát (vagy annak megfelelő tanfolyamot) elvégezték és nem folytatják tanulásukat valamely szakiskolában, vagy egyéb magasabb tanintézetben. Az ismétlő tanfolyam célja: a mindennapi iskolában szerzett ismereteknek és ügyességeknek megszilárdítása cs tovább képzése. (Zsin. közn. és közokt. szerv. 28. §) II. Eejezet. A népiskolai tanítókról. 13. §. A tanitói pályára lépő egyének szelíd, feddhetetlen erkölcsi életnek legyenek. Tudományos készüítségök igazolása végett meghatározott vizsgá'atoknak vettetnek alá. ('Zsin, törv. 168. §.) 14. § Hivatalukban kötelesek kellő szorgalmat és buzgóságot tanúsítani, növendékeikkel szelíden és a nevelés tudomány elvei szerint bánni; őket az egyh. felsőbb hatóságok által megszabott népisk. tanterv, tan- és vezérkön) vek útmutatásai szerint. oktatni. Kötelesek a népisk. hatóságoknak (lásd 188- Zsin. tórv. 170. és az alábbi §§-kat) mindenben engedelmeskedni. 15. §. A mennyiben a legtöbb egyházunkban a tanítói hivatal az énekvezérséggel össze van kötve: a tanítóktól, mint énekvezér ektöl megkívántatik, hogy az éneklésben és a hol orgona van, az orgonázásban, mind elméletileg, mind gyakorlatilag képzettek és szakavatottak legyenek. (1881 /2 . Zsin. törv. 172. §.) Az isteni tiszteletek alkalmával s a temetéseknél is a közönségesen elfogadott és használatban levő énekes könyvet használják ; a lelkipásztor által megjelölt, vagy meghatározott zsoltár és dicséret verseket énekeljék ; mind a köz istenitiszteletnél, mind a temetési szertartásoknál, a hol az éneklést vezérlik, kezdettől végig jelen legyenek (1881 /2 . Z-in. törv. 173. §) 16. §. Minthogy pedig a tanítók egyszersmind egyházi férfiak (belső emberek) s azon növendékek nevelői s vallásbeü első oktatói, kikből a jövendőbeli egyház állani fog: megkívántatik tőlük, hogy — ha nem énekvezérek is, a gyülekezet közistenitiszteletében részt vegyenek, sákramentomaival éljenek s növendékeikkel a templomban megjelenjenek és a buzgólkodásban előttük jó példaval járjanak ; hitcikkeinket, szertartásainkat, egyházi intézményeinket és szokásainkat tiszteletben tartsák. Hogyha pedig valamely népes gyülekezetben, az iskolának templomtól való nagy távolsága, vagy a téli hideg idő, vagy más körülmények miatt, az iskolás növendékek templomba járása csak időközönként, tavaszszal és nyáron, vagy városrészenként felváltva történnék, vagy gyermek-istenitiszteletek rendeztetvén, nem a felnőttek templomozásával együtt történnék: a tanítók magukat a presbyterium ide vonatkozó intézkedéseinek és minden ellentmondás nélkül alávessék. Az ily esetekben azonban a tanitó, illetőleg tanitói testület véleménye is meghallgatandó. 17. §. A hol a tanítók egyszersmind praeoránsok (előkönyörgők) is, a templomi könyörgésnek és kathedrai tanításnak minden általuk teljesíthető részét végezni tartoznak. Minthogy pedig kisebb gyülekezetekben nem mindig lehető káplánokat tartani és így előállhat az a szükség, hogy a lelkipásztor betegsége, hivatalbe'i megbízatása, halaszthatatlan útja, vagy más fontos ok miatt nem végezheti a templomi könyörgést és prédikálást: tartoznak a tanítók, az 1881 /3 -ki Zsin. törv. 99-ik §-a értelmében, a lelkipásztor által megjelölt könyvből felolvasni a könyörgést és az egyházi beszédet. Ugyan igy tartoznak teljesíteni az u. n. canonica horákat a kathedrai szolgálatokat is. (1887. jun. egyh. ker. 76. sz. végzés.) Ugy ezen lelkészt helyettesítő minőségükben, mint minden hivatalos teendőik végzésében igazi buzgóságot és odaadást tanúsítsanak. (i8872 -ki zsinati törv. 173. § ) 18. §. A tanítók magánéletét a mi illeti: a) A tanítók hivatásuknak teljesen megfelelő életet éljenek. b) A lelkészekkel és tanítótársaikkal testvéri egyetértésben éljenek; a lelkészek, igazgató népiskolai hatóságok felügyeletét, a lelkészek, igazgatók s elöljárók tanácsát és intését megfogadják, hivatalos hatáskörükhöz taitozó rendeletét teljesítsék. c) Lehetőleg családot alapítsanak. Leányok tanítója nőtlen ember csak is ideiglenesen lehet. Magán és családi életökben is vallásosság, fedhetlen erkölcs, szerénység és egyszerűség által növendékeik és a gyülekezet előtt szövétnekként világoljanak, s azokat a tiszta erkölcsiség követésére saját példájukkal maguk után vonják. d) A tanítók a politikai és községi pártküzdelmekben előfordulható tüntetésektől, izgatásoktól, melyek hivataluk irányával és tekintélyével ellenkeznek, szorosan óvakodjanak. Vármegyei, városi, községi s esküdtszéki tagok és egyh. képviselők lehetnek; de a tanítóság mellett semmi más hivatalt nem viselhetnek. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 58- §•) e) Öltözködésükben is a társadalmi illem követelményeinek megfeleljenek ; magán forgolódásukban s házuknál is legyenek mindig egyszerüleg, de tisztességesen öltözködve. Templomban, temetéseknél, a'<ár kathedrában mint könyörgök és igehirdetők, akár mint énekvezérek a karzaton s az éneklők élén működnek, akár csak mint az istenitiszteletben részt vevők jelennek meg, fekete, vagy legalább teljesen sötétes ruházatot, fekete nyakkendőt és kalapot (süveget) viseljenek. Ilyen tisztes öltözetben jelenjenek meg gyűlésekben és minden ünnepélyes alkalommal is. 19. §. Népiskolai tanitói hivatalra (az 1868: XXXVIII. t. c. 102. §-a értelmében) oly egyének alkalmaztatnak, a kik valamely nyilvános tanító képezdében a tanfolyamot elvégezték, a köteles vizsgálatokat akár saját egyházker. tanítóképesítő bizottságunk előtt Nagy-Kőrösön, akár az állami táti. képezdék előtt) letevén, a tanítói hivatalra képesítő tanítói oklevelet nyeltek. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 42. §.) Minthogy pedig e szerint is az állami tanítóképezdék e'őtt nyert tanítói oklevél egyházunkban is érvénynyel bir (s viszont): egyházkerületünk a saját területünkön levő állami tanító- és tanítónő-képezdékhez biztosokat küld, a kik a tanító-képesítő vizsgálat alkalmával, az állami tan.-képezdében tanult református növendékeket a vallástudományokból és azok tanítási módszeréből, ideértve az egyházi éneklést is, egyh. kerületünk nevében képesítsék. 20. §. A kik nem saját tanítóképesítő bizottságainktól, vagy erre jogosított más nyilvános intézettől (egyh. kerületünk befolyása nélkül) nyertek tanítói oklevelet : kötelesek az egyházi énekekből, vallástudományokból és ezek módszeréből egyh. kerületi tanítóképesítő bizottságunk előtt pótvizsgát tenni. (Zsin. köznév, és közokt. szerv. 43. §.)
