Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-20 / 3. szám

Harminckettedik évfolyam. 3. sz, Budapest, 1889. január 20. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII, ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A valláserkölcsi nevelés tényezői. Szőts Sándor. — Iskolaügy. Circulus vitiosus a tanítóképzésben. Fabriczy János. — A keresztyén nevelés alapelvei. S/abó Aladár. — Tárca. Keresztes József irodalmi hagyatékáról, dr. Kovács Ödön. —•Belföld. A polgárdi eset. Dunántúli. — Adalék a gyermekek istenitiszteletéhez, E, — irodalom. Lapszemle. — Különfélék. — Hivatalos közlemények. Előfizetési felhívás PROTESTÁNS EGYHÁZI és ISKOLAI LAP 1889. évi harminckettedik folyamára. A Protest. egvh. és isk. Lap evangeliumi alapon, szabadon vizsgálódó szellemben kívánja olvasóit tájékoztatni az egyházi és iskolai élet mozgalmai felől. Vezércikkeiben irányeszméket és tanulmányokat kiván adni részint a vallás-erkölcsi élet örök igazságairól, részint az egyházi, iskolai, theologiai és humanitárius élet elvi jelentőségű napi kérdéseiről. Iskolaügyi rovatában az elemi-, közép- és főiskolai élet fontosabb mozzanatai fognak tárgyaltatni illetékes szakférfiak tollából. Tárcájában theologiai részlet-kérdéseket közöl eszméitető és népszerűsítő modorban, de fel fogja ölelni az egyházi és iskolai életnek múltjából, sőt jelenéből merített könynyebb modorú rajzok, karcolatok és élet-képek eddig nem művelt genre-ét is. Könyvismertető és Irodalmi rovatjának további gondos vezetéséről kezességet nyújt Kenessey Béla belső-dolgozótársunk ismert lelkiismeretessége és szigorú igazságszeretete; ő fogja vezetni a most rendszeresítendő Lapszemlét is. Belföld-jében az egyházi közélet eseményeiről hozand eredeti tudósításokat, melyeket e Lap barátjai és felkért levelezői irnak. Külföld-jét részint dr. Szlávik M. Játja el havonként egyszer irandó szemlével, részint Hefessy Viktor irótársunk gazdagítja Apróságokkal. A „Gyakorlati lelkészet"-\)Q\\ a lelkipásztorkodás körébe vágó eszmecserének kiván tért nyitni. A * Régisegek-btn egyháztörténeti kisebb monográfiák és tanulmányok látnak napvilágot. A „Hivatalos közlemények"-ben közérdekű egyházi és iskolai rendeletek és intézvények fognak közre adatni. A »Prot. egyh. és isk. Lap»-ot az egyházi és tanügyi Íróknak díszes serege támogatja, kikhez legújabban Benke István, dr. Hegedűs István, Hetessy Viktor, Joó István, Király Pál, dr. Kiss Áron, Lukács Ödön, dr. Öreg János, Szeremley Samu stb. csatlakoztak. A lap előfizetési ára egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztő- és kiadó-hivatalba (Vili. ker. Szentkirályi-utca 39. sz.) küldendők. Budapest, január hó. Szőts Farkas, laptulajdonos és felelős szerkesztő. A valláserkölcsi nevelés tényezői. (A hunyadmegyei tanitó-testület közg\ ülésén tartott felolvasás.) Nem tartozom azok közé, kik a multat a jelen rovására dicsőitik. Még a valláserkölcsi élet tekintetében sem, bár igen jól tudom, hogy e téren sokakkal, a keresztyén egyház és társadalom számos kitűnőségével állok szemben, kik századunkat a vallástalanság és az erkölcsi romlottság korának, ellenben a multat az igazi hitélet és a tiszta erkölcsök követésre méltó szép korszakának tekintik. Arra meg épen nem vagyok hajlandó, hogy az u. n. középkor valláserkölcsi életét magasztaljam, amint tevék ezt nemrégiben hazánk némely nagytekintélyű főpásztorai, kik a mai valláserkölcsi élet megjavulásának egyedüli orvosszeréűl a középkori erények és intézmények viszszaállítását ajánlották, mert a történelem nyújtotta tapasztalatok nyilvánvaló igazságként hirdetik, hogy minden retrográd lépés megboszulja magát s hogy menthetetlenül hullámsírba vész, ki az emberiség természetes fejlődésének folyamát meggátolni vagy épen visszafelé irányítani törekedik. Amit az események logikájának s természeti örök processusnak neveznek, az a valláserkölcsi élet mezején is feltétlenül érvényesül. A nemes gyümölcsfa termő ágait levágni és vad galyakkal újra oltani lehetséges ugyan, de természetellenes és áldatlan munka, melyre egy józanul gondolkodó kertész sem vetemedik, tudva, hogy az ekként viszszavadított fa vagy elpusztul, vagy ha megél, minden bizonynyal fanyar gyümölcsöket terem. A régi sírok omladékai között találhatni olykor drága kincseket is, de a legtöbbször csak értéktelen, porladozó csontok kerülnek elő belőlük. A mult idők sírboltjait jobb érintetlenül hagyni, mert ha feltárjuk és kinyit-