Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

licismusba azt az emberi, de Istentől szárma­zott erőt, mely nekünk protestánsoknak az egyéni vallási és a társadalmi egyházi autonó­miát megteremtette s a nagykorúságra érett népek politikai életébe is diadalmasan beoltotta; de ugyanakkor egy oly szellemi hatalom fog be­vonulni a catholicismusba, mely a hierarchia pénzváltóit és galambárusait irgalmatlanul ki fogja korbácsolni az Úrnak szentélyéből. Mikor fog ez eljőni ? annak csak Isten a megmondhatója; de az minden esetre figyelemre méltó jele az idők­nek. hogy a protestáns gondolkozásmód erősö­dése és a prot. intézmények meghonosításának vágya kezd nemcsak tért foglalni, de szárnya­kat ölteni a művelt katholikusok közötr. Örü­lünk rajta, hiszünk is diadalában s készséggel fölajánljuk leikeink rokonszenvét a lelki és vallási ön jogúságra vágyó nemes fegyvertársaknak, bizto­sítván őket a felől, hogy vesztett csatájuk esetén is nyitva lesz számukra szivünk és hajlékunk. Mi pedig, k. olvasóim, adjunk hálát a mi Istenünknek, hogy sokszor üldözöttés még több­ször becsmérelt hit- és egyházi önjoguságunk eszméje közelebbről is ily fényes erkölcsi dia­dalt ült s igyekezzünk híven megőrizni annak megbecsülhetlen jogait és vidáman hozdozni gyönyörűséges terheit. Sz. F. A Rudolfinum. A Rudolfinum a bécsi Theresianum mintájára Budapesten a budai II. kerületi kir. kath. gymnasium mellett s ennek jellegét osztó, a tanulmányi alapból fel­állítandó, fentartandó finevelő-intézet. Ez a kérdés — a mint a fővárosi hirlapokból értesültem — a kor­mánypárt pártértekezletében nagy felháborodást keltett, melynek hullámait azonban csak hamar lecsendesíté egy compromissum. Ezen megállapodás szerint a róm. kath. jellegű finevelő-intézetbe másféle hitfelekezetűek is felvehetők lesznek, s az ilyenek hittani oktatásáról kellőleg gon­doskodva lesz; az intézet tanárai a hitoktatók kivéte­lével világi férfiak lesznek ; mind ez a tanulmányi alap jogi természete iránt fennforgó kérdés miképen leendő megoldásának nem prejudikál; miután azonban ez inté­zet az ország egyetemes szükségét nem elegíti, s nem elegítheti ki, elvárja az értekezlet a kormánytól, hogy mihely azt a pénzügyi helyzet megengedi, egy ily kizá­rólag allami jellegű intézet felállítását hozza javaslatba. Maga a megállapodás elismeri tehát, hogy a tanul­mányi alap jogi természete iránt kérdés forog fenn. Nincs tehát véglegesen s törvényesen megállapítva, vájjon ez az alap országos alap-e, hitfelekezeti alap-e? Mi természetesebb, mint addig, míg ez a jogi kérdés véglegesen s törvényesen el nem dől, a felekezet nél­küli államot bele nem ártani oly cselekvénybe, mely ccbármely felekezeti rokonszenvre vagy ellenszenvre lehetne magyarázható)), és a kérdéses jogi természetű alapot speciális hitfelekezeti ujabb célra meg nem ter­helni, igénybe nem venni. Minden ezzel ellenkező eljá­rás sérti a jogérzetet, sérti a felekezeteknek törvényi­leg biztosított jogegyenlőségét s viszonosságát, sérti a többi vallásfelekezetek tagjainak érzelmeit, kik édes hazánknak szinte édes gyermekei. Themis istennője bizo­nyosan haragos ábrázattal fenyegetné meg azt a zár­gondnokot, ki addig, míg megállapítva nincs a tömegből kit, mennyi illet, jó kedvében a reménybeli tulajdonosok egyikének speciális javára fordítja pazar kézzel a jöve­delem egy részét; és a felügyelők s ellenőrök gyűlését ezen bevégzett ténynyel lepi meg. Ugy de a «Rudolfinumban» másféle hitfelekezetűek is felvehetők lesznek. Tehát felvehetők lesznek!» Az 179°/i~iki vészteljes «possint» más alakban megifjodva i89°/,-ben jubileumra készül! Nem hiszem, hogy e kifejezés ((felvehetők lesznek)), valami reversalisok által űzendő visszaélésekre fog alkalmat szolgáltatni, sem arra, hogy egyáltalában fel ne vétessenek az intézetbe más vallású ifjak; még csak azt sem hiszem, hogy ilye­neknek felvétele könnyebben nem fog menni, mint akár most a Theresianumban; sőt hiszem, hogy a tanításnak s nevelésnek a más felekezetű gyermekek irányában a róm. kath. egyháznak itt fenntartott szabadságát, «ez a lehető» bőkezűséggel fogja érvényesíteni, hisz felekezeti iskolái felekezetének veteményes kertjei, felekezeti jellegű növeldéi felekezetének meleg ágyai és honosítási telepei ! No de... «a másfelekezetűek hittani oktatásáról kellőleg gondoskodva lesz; s az intézet tanárai a hit­oktatók kivételével világi férfiak lesznek.)) Ezt mondja a compromissum. A ruha nem teszi az embert, a külsőről nem lehet a belsőre mindig s csalatkozhatatlanul követ­keztetni. Reverendában is járhatnak liberálisok, reverenda nélküli ultramontánok is vannak — több, mint a meny­nyi elég ! — És mi teszi a tan- s nevelő-intézet róm. kath. felekezeti jellegét?., a tanárok s nevelők rövid vagy hosszú kabátu, fekete vagy világos szinű kabátja, borotvált vagy torzonborz arca, tonsurája, vagy kenetlen hajazata-e ? vagy pedig azoknak erős, róm. kath. vallá­sos érzülete, és az az exclusiv felekezeti római irány, szellem, melyben az ily nevelő-intézetek növendékei neveltetnek, mely az ily nevelő-intézetnek légköre, éltető levegője ? Ezt az irányt, ezt a hatást, melyet a felekezeti jel­legű nevelő-intézet — jól megjegyezzük nevelő-intézet, nem csupán csak tanintézet —• tanárai és még inkább nevelói, studiorum prefectusa által, s egész beléleu által a más felekezetű növendékekre okvetlenül gyakorolni fog, ezeknek hittanára hetenkinti egy pár órai oktatás által kellőleg ellensúlyozni nem képes. A mit a fogékony keblű, gyenge ifjú az internatusban reggeltől-estig éve­ken át lát, hall, tapasztal, az nála megszokássá, második természetté fog válni. És a szokásnak nagy a hatalma, és a természetet, ha furkósbottal elűzöd is, végre még is visszatér. Az az egyházi férfin, ki ezen róm. kath. jellegű finevelő-intézetnek s internatusnak tervét helye­selte s ehhez hozzájárult, ezzel nem tett a róm. kath. egyháznak nagyobb szolgálatot, mint az a világi férfiú, ki a tervet kifundálta és tekintélye s befolyása súlyával keresztül hajtja. Aggodalmainkat a kormánypárti compromissum is alaposaknak tartja. Azért «elvárja a kormánytól, hogy mihelyt azt a pénzügyi helyzet megengedi, egy ilyen kizárólag állami jellegű intézet felállítását hozza javas­látba.» Erről a második, de javított kiadású Rudolfinum­ról bírálatot, véleményt kockáztatni, mostan még nagyon is korai dolog volna. Isten a megmondhatója, mikor következik be felállíttatásának pénzügyi aranykora ! Két, a komoly dolgokban is tréfálódni szerető uri

Next

/
Oldalképek
Tartalom