Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

Harminckettedik évfolyam. 21. sz. Budapest, 1889, május 26. v EGYHÁZI ÉS ISKOLA SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: III. ker. Szentkirályi-ütca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Vallásügyi tárgyalások az országgyűlésen. Sz. F. — A Rudolfinum, Középvasi. — Iskolaügy. Jelentés a tanítói nyugdíjintézetről. Kovács Albert. — Tárca. Tájékozás a bibliai bevezetéstan körében. Petri Elek. — Könyvismertetés. Csiky Lajos. Hit, remény és szeretet könyve. Kenesjey Béla. — Belföld. Püspöki látogatás a tolnai egyházmegyében. — Különfélék. — Hivatalos közlemények. — Hirdetések. Vallásügyi tárgyalások az országgyűlésen. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ez évi költségvetésének tárgyalása oly vallási és tanügyi momentumokat vetett felszínre, melyekkel e Lap olvasóit megismertetni hírlapírói kötelességünknek tartjuk. Jelen alkalommal a tárgyalások vallásügyi részével s ebben két kérdéssel kívánunk foglalkozni. I. Egyház és felekezetek. Az új kultuszminiszter programmszerű exposét tartott. Röviden, általánosságban tartva, de tartalmasan és emelkedett szellemben beszélt, mi a házban egészben véve rokonszenves benyomást tett. «A vallásügyek terén — monda többek között — az állami és királyi jogoknak, ugy a mint azokat törvény és törvényes gyakorlat megállapította, teljes megóvása mellett egyúttal teljes tiszteletben tartása az egyházi és felekezeti jog és munkakörnek, valamint az egyéni lelkiismereti szabadságnak, továbbá azon kérdéseknek, a melyeknek sem törvény, sem törvényes gyakorlat nem provideál, az illető érdekelt tényezőkkel lehetőleg egyetértő, kölcsönös bizalom alapján való megoldása, természetesen az állam érdekét mindig szem előtt tartva. Magyarország kultuszminisztere nem egy egyháznak, nem egy felekezetnek kultuszminisztere, hanem az államérdek képviselője a vallási ügyekben, de a jogállam, a valódi szabadéivűség szabta korlátokon belől, melyek határozottan követelik, hogy az egyházak és felekezetek érdekei, az egyén lelkiismereti szabadsága, mind -addig tiszteletben tartassék, míg az állam vili • lis érdekeivel összeütközésbe nem jő. Es a mint kell, hogy a kormány az állam minden irányban való életérdekeinek sérthetetlensége fölött féltékenyen őrködjék, ugy kell, hogy az azokkal ellentétben nem álló egyházi és felekezeti érdekeket oltalmába is vegye, egyenlően igazságos mértékkel mérve minden vallásos meggyőződésnek, mert az, mint a polgárosodás egyik leghatalmasabb tényezője, az állam sajátlagos, legfőbb érdekei sorából soha ki nem törülhető.)) Megnyugvással veszszük tudomásule modern államférfiúi felfogásra valló nyilatkozatot, mely nyíltan hirdeti, hogy ((Magyarország kultuszminisztere nem egy egyháznak, nem egy felekezetnek kultuszminisztere)); elismeréssel fogadjuk jóakaratú kijelentését, hogy «az állam érdekével ellentétben nem álló egyházi és felekezeti érdekeket oltalmába venni» is kész, mert azokat a közművelődés és az állam legfőbb érdekei közé sorozza ; helyeseljük, hogy ((egyenlően igazságos mértékkel kiván mérni minden vallásos meggyőződésnek)), a mint ezt a jogállam és a valódi szabadelvűség követelik; bizalommal fogadjuk igéretét, hogy a meg nem oldott kérdéseket az érdekelt felekkel lehetőleg egyetértő kölcsönös bizalom alapján szándékozik megoldani. De nekünk úgy tetszik, hogy a miniszter úr már e programszerű nyilatkozatok során saját kifejezett elveivel ellentétbe jöve némi sérelmet ejtett a vallási viszonosság és jogegyenlőség országos törvényeinkbe is beiktatott elvén, s ez által a protestáns egyházak törvényes jogán, midőn — mint fennebb közölt beszédjének aláhúzott pontjaiból elvitázhatlanul kitetszik — állandóan különbséget tesz „az egyház" és a felekezetek" között. Ha a miniszúnctiót az 1848 előtti azon értelemben venné, hogy Magyarországon van egy ((uralkodó egvház», a róm. katholikus, és vannak «bevett