Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-21 / 16. szám
Meg kell említenem, hogy az összes jogi tanintézetek már előbb felszólíttattak, mondjanak véleményt, minő könnyítéseket javasolnak a véderőjavaslat szigorú határozmányaival szemben ? Az egyes intézetek fölküldték ez irányú munkálataikat s ezekben ki voltak fejtve azon nehézségek, és a közérdek károsodásai, melyeket a tervezett intézkedések magok után vonnak, s indítványozva ama könnyítések, melyeket a jogtanulmányok le nem szállítható igényei mellett tenni lehetne. A közoktat, miniszter illetékes helyen tett kijelentései s fentidézett rendelete mutatják, hogy már rég számot vetett a felküldött javaslatokkal, e cikk közzétele is csak a 25. §. megszavazására várt, s választotta, már t. i. a jogászokra nézve kikről itt egyedül akarunk szólni, a legrosszabbat, a budapesti egyetem javaslatát. Először is arra az ellenmondásra kívánjuk a figyelmet fölhívni, mely a javaslat tervezete, a félévek számának leszállítása egygyel — s Berzeviczy Albert, közokt. államtitkárnak a képviselőház közoktatásügyi bizottsága előtt f. évi március 29-én tett s már fentidézett nyilatkozata közt létezik. E szerint a kormány konstatálja, hogy a jogászok tanulmányaikban tényleg nem mutatnak föl kellő eredményt, tehát szükséges szigorúni e szabályokat, s ugyanakkor a hallgatók azon részére, kik tanulmányaiktól különben is el lesznek vonva, fél évvel leszállítják a tanidőt. Igen ezzel szemben ott volna az, hogy 7 fél év alatt tartoznak az összes főtárgyakra nézve a hallgatást kimutatni. Ám ne feledjük, hogy a budapesti jogegyetemen a hallgatás legtöbb esetben csakis az indexbe való beirásra redukálódik, a hallgatók, 8o°/0 -a nem jár rendesen az előadásokra, vagy épen nem, jelentékeny percentje Budapesten sem tartózkodik, s mégis csak elvétve fordulnak elő esetek, hogy az illető tanárok az index aláírását teljesen megtagadják. A dolog lényege, az előadások pontos látogatása, üres formaságban oldatik föl, mely a szakképzettség megítéléséhez mondhatni egy paránynyal nem járul, s bizonyára ez még növekedni fog akkor, midőn vezérelvül annak kell szolgálnia, hogy 8 félév feladatát 7 félév körébe begyömöszöljék. A célbavett intézkedés már magában véve sem egyébb, mint a tanigények leszállítása, melyeket pedig az államtitkár saját nyilatkozata szerint is emelni kellene. Aztán vagy van szükség 8 félévre, illetve négy évre a jog- és államtudományi tanfolyam kellő bevégzése céljából, vagy nincs. Ha van, fenn kell ezt tartanunk; ha nincs, mindenkivel szemben el kell ejtenünk, de legkövetkezetlenebb intézkedés az, hogy 8 félévet követeljünk azoktól, kik nem katonák, tehát tanulmányaikat félbe nem szakítják s 1 — 2 év alatt nem is felednek, ellenben 7 félévvel elégedjünk meg azoktól, kikre nézve az ellenkező áll, csak azért, mert ezek indexeikbe kellő időben beszorítgatták az előírt óraszámban a szükséges tárgyakat. Ki törődnék azzal, hogy hallgatták-e ? Ilyen maradiságot legfeljebb a vidéki akadémiákon találunk. Kovács Albert képviselő a társadalmat okolja azért, hogy a leckemulasztás feltűnően nagy s ama kormányi intézkedés tolja ez irányban a társadalom szekerét. Különben is, a célbavett intézkedés alapostól forgatja föl a jelenleg fönálló jog- és államtudományi rendszert, sőt egyenesen hatályban levő törvényekbe (pl. az 1883 : I. tc. a jogászoknál, 1883 : 30. a tanárjelölteknél) ütközik. Ha megvalósul a miniszter terve, melyet a szabadelvű párt helyeslőleg vett tudomásul, a jog- és államtudományi tanfolyam, egyes kivételekről eltekintve, 4 évről 3 l /2 évre devalválódik. Igaz ugyan, hogy a kedvezményt csakis olyanok vehetik igénybe, kik önkéntesi szolgálatot teljesítettek, vagy még inkább, a kik teljesíteni szándékoznak, de hiszen fel kell tennünk, hogy ifjú intelligenciánk nagyobb része fog, mert testileg, lelkileg képes leend, önkéntes lenni, s így általános szabályt a 3] /2 éves tanulmány képezend, a 4 éves kivétel lesz, s a joghallgatók tanulmányi idejök szerint, 2 külön csoportra fognak oszolni. De hogy ez megtörténhessék, előbb meg kell változtatni a minősítési törvény azon intézkedését, mely a jogi képzettség bevégzéséhez négy évet kiván meg s ez természetesen, nem miniszteri rendelet, hanem csak törvényhozási intézkedés utján történhetik, mert itt szükségrendelet kibocsátására ok nem forog fönn. Továbbá az a tarka kép, mely a tanszabadság és tankényszer vegjmlékéből nálunk előállt, még tarkábbá lesz. Az egyetemek jogtanulmányi szabályzata értelmében a joghallgatók előadásaikat bizonyos feltételek mellett szabadon választhatják, mert még odáig nem jutottunk el, hogy az egyetemet oly legfelsőbb intézetnek tekintsük, mely nem bizonyos kenyérkereseti pályára készít elő, hanem a tudományt önmagáért mint öncélt míveli, hol tehát a tanszabadság kizárólag van helyén, az élethivatásokra szakiskolák képezzenek pl. a jogakadémiák, hol a tudomány csak eszköz egy cél érdekében, bár a legnemesebb, legfontosabb eszköz, hol tehát tankényszer, kötelező kollokviumok és vizsgálatok hozandók be. Az egyetemek mostani tanszabadságát illusoriussá teszik az alap-, államvizsgálati és szigorlati szabályzatok, melyek a tanidő bizonyos része elvesztésének terhe alatt előírják, hogy miből s mikor kell vizsgázni, tehát közvetve azt is, hogy mikor kell az előirt vizsgálati tárgyakat hallgatni. — Áll ez különösen az alapvizsgálatok anyagára nézve. (Vege köv.) Dr. Bartha Béla, eperjesi jogtanár. TÁRCA. (Folytatás.) Hogy az animismus álláspontján levő embernek azon törekvését, hogy a szellemeket magának megnyerni törekszik vallásnak nevezhessük, ismernünk kell azon viszony természetét, a mely viszonyban az illető magát az általa ugy vélt szellemekkel lenni véli. Mert, hogy egy természeti állapotban élő ember egy nálánál talán erősebb társának legyőzhetése végett a szellem segélyét talán valamely szolgálata által megnyerni igyekszik, ezt még nem tekinthetjük vallásos jelenségnek; de havaiami oly dologban óhajt segélyt nyerni, a mely dologra nézve tudja, hogy más hozzá hasonló embertársairól semmi segélyt nem várhat e tekintetben, hanem csakis ama szellem lesz képes őt arra rásegíteni s ezt erre megnyerni törekszik, vagy esetleg egy varázslóhoz fordu