Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

Harminckettedik évfolyam. 14. sz. Budapest, 1889. április l PROTESTÁNS EGYUAZÍ ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A felekezeti népiskolák állami segélyezése. Sz. F.— Az igazság keresése legméltóbb törekvése az embernek. Dr, Heiszler József. — Tárca. L. W. E. Rauwenhoff. (Folytatás.) Szalay Károly. — Könyvismertetés. Gyertyánffy Kiss-Radó-féle Olvasókönyvek. Szabó Aladár. — Belföld. A reformátusok egyetemes konventje, Szőts Farkas. — A sepsi-i egyházmegye rendkívüli közgyűlése. Benke István. — A mezőföldi egyházmegyéből Tiltakozás. Rácz Géza. —- Régiségek. Luther levele Cuspinianhoz. Révész Kálmán. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. W Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésük az első negyed beálltával lejárt, előfizetésük megújítására kéretnek föl. A felekezeti népiskolák állami segélyezése. A nagy politikái harc lezajlása után az országgyűlés közoktatási bizottsága azonnal megkezdte munkálkodását- A jelen alkalommal bírálat alá vette' a' cultusminiszter szokott évi jelentését, s ez által alkalma nyílt a közoktatás és közművelődés minden ágához hozzá szólani. E zártkörű ülésekről csak fösvény tudósításokat szoktak kiadni ; de a figyelmes szemlélő ezekben is megtalálhatja a fő dolgot. A jelen évben több nagy érdekű kérdés képezte ott vita és megállapodás tárgyát, melyekről lapunkban meg kell emlékeznünk. Szóljunk először a címen kitett kérdésről. A március 28-án este tartott ülésben Szathmári György képviselő a népoktatás állapotáról tett jelentést, s az e felett kifejlett vitában Kovács Albert, pesti theol. akadémiánk igazgatója és országos képviselő nagy elismeréssel szólott azon fejlődésről és eredményről, mely a népoktatás terén 21 év alatt előállott. «Az alkotmányos időszak kezdetén — monda — sikerült e téren a legnemesebb forradalmat előidézni, melynek megvolt a szokott rajongása is, de mostanig bekövetkezett a tisztázódása és megülepedése. E 21 év alatt a magyar népoktatás oly nagy haladást tett, a mekkorát a magyar közéletnek egy ága sem, és a mekkorát a népoktatás, ily rövid idő alatt, sehol Európában nem Az öszszes germán népek a magyar előtt járnak a népoktatás terén ; de csak ezek, mert utánok közvetlenül a magyar- következik. Huszonegy év alatt a közélet minden ága elszokott fejlődni annyira, hogy a törvényhozás ujabb intézkedését igényli; de a népoktatási törvények retisiója épen sürgősnek mondható, s az idő is efcre a legalkalmasabb. A revisiót igénylik didakfkai szempontok, melyekre nézve most egésségés közvélemény van Magyarorszá-1 gon. A középiskolai oktatásra nézve nincs megállapodott közvélemény; de a népiskolai okta| tásra nézve van, s ezt íel kcU használni. Igényli továbbá a revisiót az iskola kormányzás szem| pontja is. E téren a magyar állam 21 év előtt egészen újonc volt; a törvényhozás nem tudta megmérni, mit követeljen, s a felekezetek nem tudták megítélni, mit védelmezzenek. Máig e téren is tisztázódtak a fogalmak. A felekezetek féltékenysége elmúlt, az állam ezen ügynek okos vezetése által kivívta a felekezetek bizalmát annyira, hogy többé nem vonakodnak e téren az állam befolyásának helyes mértékét elfogadni. De az állam és a törvényhozás is eljutott azon álláspontra, hogy a felekezeteknek e téren kivívott nagy érdemeit megbecsülni tudja. Ha az állam azon helyzetben volna, hogy az egész közoktatást átvehesse, szóló a házban nem vonakodnék e törekvést támogatni; de az állam rossz pénzügyei mellett, az emberilegelőre látható idő alatt erről szó se lehet; s miután az állam e téren nem nélkülözheti a felekezetek közreműködését, tehát kötelessége ezek munkálkodását támogatni ott, a hova ezeknek ereje el nem ér. 1868-ban még sokan voltak Magyarországon, a kik azt hitték, hogy a közoktatás nagy kérdései pusztán az állam ereje által is megoldhatók, s azért a népoktatási törvényben • kizárták az állam és egyház szövetkezését. Ma ezt nem hiszi többé senki, s alig lehet valaki, a ki a felekezeti népiskolák állami segélyezéséi üdvös dóiog•27 V ;, ."