Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-31 / 13. szám

pénzt utazásra és piperére fordította. Miután ezeket bevallotta, ajánlották neki, hogy a fegyencek menhelyébe lépjen, mit el is fogadott. Két évi ott tartózkodás után elment szolgálónak egy egyszerű keresztyén házhoz és most boldognak érzi magát. Onnan küldött levélben irja: «Gyakran gondolok vissza azon áhitatossági órákra, melyek előttem az első időben unalmasoknak tetszettek, de minél tovább, annál kedvesebbekké lettek előttem. Isten igéjét oly bőven hallgattam és tanultam önöknél, hogy kérem Isten áldását e tanulásomra. Vajha önök hiába ne fáradtak volna körülem.)) De nem mindenikkel érhető el ilyen siker. Az utóbbi 2 évben 39 leány közül kettő titkon megszökött és az egyik visszatértet csakis becsületes bűnvallomás letétele után vehették fel újból. Hatot, mint képzésre alkalmatlant vagy betegeset szüleikhez vissza kellett bocsátaniok. Hárman alapos reményt nyújtva javulásra, elbocsáttattak. Kilencet, fájdalom, büntetésből kellett elbocsátani vagy illetékes rendőrségüknek átadni. 19-et lehetett szolgálatba adni s ezek közül 7-en már férjnél vannak s jó hírben állnak. Némelyeket fogyatkozásaik leirása mellett kellett szolgálatba adniok, hogy tanulják meg kenyeröket keresni, azt tartva, hogy «a hűség sokszor becsesebb az ügyességnél.)) Némelyek bűneikbe viszszaesnek, de — bár ezeknek száma kisebb — mások jólétről tudósítják az intézetet. Az egyik így ír : ((Őszintén köszönöm meg önöknek azon sok jót, mit velem tettek. Mindez mégsem volt hiábavaló reám ^ nézve és mindinkább felismerem bűnös voltomat. Az «Űr volt az, ki engem önökhez vezérlett.)) Egy másik, ki 30 év előtt volt az intézetben, mint boldog anya és nagyanya, elbeszéli most, hogy a karácsonyfa alatt gyermekeivel és unokáival miként énekelte a kaiserswerthi karácsom énekeket és áldást kiván a régi jó menhelyre. Végezzük e rövid közlést azon óhajtással: Belmisszió, jöjjön el a te országod édes hazánkban és protestáns egyházunk körében ! Láng Adolf. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölések. A f.-baranyai egyházmegyébe kebelezett hídvégi ref. egyház lelkészi állomására a bizottság Aderjáson tartott ülésében kijelöltettek : Vitányi Bertalan feketehegyi segéd, Nagy Imre garéi rendes, Kovács János tiszántúli lelkész (volt oroszországi misszionárius), Szűcs László hídvégi helyettes és Kőrössy György drávaszabolcsi segéd lelkészek. — A belső-somogyi egyházmegyében a görgetegi egyház lelkészi állomására kijelöltettek: Barthalos Ödön pettendi, Barthalos Vince kiskovácsi, Császár István n -kisfaludi rendes, Ragályi László m.-egresi h. lelkészek. * A prot. irodalmi társaság részére a hét folyamán következő összegek folytak be. Alapítványukat (100—100 forintot) befizették : Baksay Sándor, Kovács Ferenc és Perlaky Elek, összesen 300 forint. Alapítványi kamatot (> — 5 frtot) fizettek : Pápai ref. főiskola, Mokos Gyula, Czékus István, Degenfeld József gróf, Kenessey Béla, Budapesti theologiai önképzőkör, Dókus Ernő földbirtokos, Nagy Ferenc tanár, Széli Ákos képvis., Révész Kálmán, Pápai theol. önképzőkör, Felső-szabolcsi ref. papi egylet, összesen 60 forint. Rendes tagsági díjat (6— 6 frt) fizettek: Németh István Tóth Dániel, id. Kiss Áron, Fráter Sándor, Csiky Lajos, Szabó Károly esperes, Bélteky Albert, Némethy Lajos, Rácz János és Jóba József, összesen 60 frt. A jelen közlés összege 420 frt. Budapest, 1889. március 29-én. — Zsilinszky Mihály, titkár és pénztárnok (VIII. ker. Szentkirályi-utca 30. szám.) * Egyetemes konventünk ez évi ülései folyó hó 28-án végződtek br. Vay Miklós búcsú-levelével és Kun Bertalan záró imájával. A 2. 3. 4. és részben 5—ik napi ülések határozatairól Lapunk más helyén részletes és pontos értesülést vesznek olvasóink, kiknek érdekére való tekintetből a közalapból segélyezett egyházak és lelkészek teljes névsorát közöljük, megjegyezvén, hogy a missziói segélyeket a jövő számban fogjuk kimutatni, s akkor fogjuk befejezni a konventi határozatokról szóló tudósításunkat is. Tekintve azt az érdeklődést, melylyel közönségünk a konventi ügyeket, mint egyetemes érdekű dolgokat fogadni szokta, elhatároztuk, hogy mikor a határozatok közlését befejeztük, a tanácskozás azon mozzanatairól, melyeknél nagyobb viták fejlődtek ki, gyorsírói feljegyzés alapján egy kis naplót állítunk össze, melyből a tanácskozás menete és a felszólalók által kifejezett eszmék felől is némi tájékozást szerezhessen a t. olvasó közönség. Ezen kívül az érdekesebb tárgyakról szóló bizottsági jelentéseket is — pl. az egyházak egységes osztályozásáról és a lelkészek egyöntetű kvalifikációjáról szóló szabályzat-terveztetet — alkalom szerint per extensum közre bocsátjuk. Az utolsó napi ülésekben a konvent fontosabb tárgyai voltak : az országos gyám- és nyugdíj-intézet, melynek tervezetét levették a napirendről, de pénz-alapját megvetették, elrendelvén, hogy a közalap kiosztható jövedelméből ro°/0

-ék e célra 1890-én kezdve évről-évre félretétessék ; a család-könyvek ügye, melyben az intézkedés jogát a kerületekre bízták; a missziói ügyekről való jelentés; a miniszteri biztosok jogköre tárgyában a gymn. tanárkari értekezletekre vonatkozó utasítás; végül a közalapi tőkés-segélyezés ügye, melyet a Szász-Fejes-féle javaslatok értelmében, de lényeges módosításokkal elvben elfogadtak, a kerületeket az előmunkálatok megtételére utasították, a kivitel módozatjai felett való döntő határozatot azonban a jövő konventre halasztották. * A protestáns irodalmi társaság választmánya f. hó 24-én este a közgyűlés végeztével tartotta első ülését Szász Károly elnöklete alatt a ref. főgymnásium könyvtári szobájában, hol a fővárosi és vidéki tagok csaknem teljesszámban jelen voltak. Fontosabb tárgyait a választmány «Ugyrend»-jének elkészítése, melyhez a javaslatot már az ideigl. végrehajtó-bizottság megtette volt, és a társaság munkaprogrammjának megállapítása képezte. Az ügyrendi javaslat beható eszmecsere után néhány kevésbbé lényeges módosítással elfogadtatott és kinyomatása elhatároztatott. Az Ügyrend négy bizottság szervezetét és munkakörét szabja meg. 1. Egyháztörténelmi emlék-gyűjtő bizottság, mely a Társaság egyháztörténeti tevékenységét, az emlék- és forrásgyűjtést s ezek feldolgozását és kiadását fogja vezetni. 2. Irodalmi bizottság, két albizottsággal, melyek közül egyik mint szerkesztő, másik mint bíráló bizottság fogja a kiadványok Íratását és bírálását végezni. 3. Taggyüjtő bizottság, melynek a tagok gyűjtése, a társaság részére való propaganda-csinálás lesz feladata. 4. Pénzügyi bizottság, mely az alapítványi pénzek beszedését és nyilvántartását eszközli, de a pénzkezelés valamely pénzintézetre bizatik. Az Ügyrendet közelebbről részletesen fogjuk ismertetni, most még csak annyit említünk meg, hogy j a fennemlített bizottságok tagjai az ülésen megválasztattak, még pedig nem csupán választmányi, hanem más: féle tagokból is. A munkaprogrammra nézve elhatározta-1 tott a társaság működésének még ez> évben való tényleges