Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

— ioo pfrtos — példával. Ma már az egyházmegye egy gyülekezete sem adózik fenntemlített célra, megnöve­kedvén a gyűjtögetett s megtakarított fillérek 900 frton felül kamatozó, biztos helyeken elhelyezett tőkévé, mely­ből Mezőföld a főgymnasium fenntartásához évenként 800 pengő forinttal járul.» * Helyreigazítás és felvilágosítás. Becses lapjá­nak 8-dik számában Dunántúlinak «A polgárdi-i eset a törvényszék előtt» című közleményében ez foglaltatik : ((Kerületünk a polgárdi-i ügyet az érdekelt erősen és méltán kompromittált mezőföldi egyházmegve kezéből kivévén, a tatai egyházmegyét delegálta, hogy vizsgálja meg e szomorú ecetet és hozzon abban Ítéletet.)) Nem szólanék a birói intézkedés alatt álló tárgyhoz, bevár­nám a kerület ítéletét, ha e közlemény irója e felette kényes ügyben, melyhez az egyház jóllétté érdekéből legnemesebb módon kellene szóllani, a tényeket tárgyi­lagosan közölné ; de miután Dunántúli úr álnév alá bur­kolva a történt tényeket azért ferdíté el, hogy a mező­földi egyházmegye 10 tagból álló törvényszékét, de az egész egyházmegyét üldözőbe vegye, méltatlanúl meg­hurcolja, a helyreigazítását kötelességemnek tartom közzé tenni. Az egyházküvület a polgárdi-i ügyet a mezőföldi egyházmegyétől el nem vette, hanem hivatása magaslatán álló Bóné Géza gondnok úr az egyházmegye világi elnöke és az ügynek előadója észleltük, hogy a 100 ívet felülhaladó vizsgálati ügyben, a törvényszék tagjai közül 5 bíró vizsgálatot teljesített, az egyházi elnök pedig rokoni összeköttetés miatt el nem járhat, s így a fegyelmi törvényszék a zsinati törvények 244-ik §-a értelmében a világi elnökkel és 3 biróval meg nem alakulhat, a világi elnök kérelmezte a biró küldést. Ebben és a törvényszék egyébb tényeiben kompromitáló nincsen, épen azért Dunántúli urat nem is tartom arra hivatottnak, hogy a függetltn gondolkozású mezöföldi egyházmegye törvényszéke felett Ítéletet mondhasson. Egy­házi életünkre nagyon üdvös volna, ha a fenforgó pol­gárdi-i ügyben nem a szenvedélyek által felkorbácsolt gyűlölet, hanem a higgadt és érett megfontolás küzde­nének az átkos visszavonás és izgatás áldozatául esett egyház megmentése körül. Az államoknak alapját, a jog­élet fejlődését a «Justitia regnorum fundamentum)) helyes alkalmazása képezi, ez fentartója a társadalomnak. Mi is törekedjünk e magasztos elvek érvényesítésével egyházi életünk százados fáját ápolva gyümölcsözővé tenni, ne a gyanúsítás undok fegyverével akarjuk azt életében megtámadva kiirtani ; hanem egészséges egyházi életet folytatván a puritán vallási érzelmek terjesztésével tegyük virágzóvá egyházainkat. Enyingen, 1889. február hó 27-én. •— Mészöly Gyula, egyházmegyei tanácsbíró. * Felolvasások. A nagy-körősi ref. főgymnásium és tanítóképezde tanárikara folyó hó 10-én kezdve jótékony célú felolvasásokat rendez a dunamelléki ref. tanári-gyámintézet javára. Az első felolvasást H. Kiss Kálmán praeparandiai igazgató tartja, a többieket Benkó Imre, Nagy Zsigmond, dr. Joó Imre és Mentovich Ferenc tanárok. * Az ungi egyházmegye tavaszi közgyűlése közelebbről tartatott meg Nagv-Dobronyban Makay Dániel esperes és Kovách Károly gondnok elnöklete alatt. A lelkes gondnok velős megnyitó beszédet mon­dott, melynek az a veleje, hogy gondoskodjunk magunkról, teremtsünk gyülekezeti pénz- és magtárakat. A gondosan szerkesztett esperesi jelentés, sok szép bizonyítékát sorolta fel a hívek vallás-erkölcsi buzgóságának és a népiskolai tanügy fokozatos haladásának. Az egyházme­gyében 8 kitűnő, 18 dicséretes, 12 kielégítő iskola van és csak 1 nem üti meg a mértéket. A gyűlésen sok apró folyó ügy nyert elintézést és vendégül jelen volt a szomszéd beregi traktus érdemes esperese Peterdy Károly is, kit kiváló figyelembe részesített a derék ungi papság s közte a szívélyes házigazda, Oremus Dániel. * Kérelem e lap olvasóihoz. Az érdekelt család egyik tagjától a szerkesztőséghez intézett megkeresés alapján tisztelettel kérem e Lap olvasóit, hogy a „Néhai orvostudor Cseh-Szombathy József i'ir sírhalma" cím alatt külön füzetben 1815-ben megjelent halotti beszé­det, ha valahonnan megtudnak szerezni, azt'akár tetszés szerint megszabott áron végleg eladni, akár lemásolás végett a szerkesztőségnek átengedni szíveskedjenek. * Gyászhír. Zalay Emma, férjez. Jeremiás Béláné és gyermekei: Szerén, Margit és Jolán; Zalay Vilma, Lenke és Gizella, férj. Novotny Ödönné és kis leánya Rózsa, Zalay László mélyen szomorodott szivvel jelen­tik forrón szeretett édes atyjuk, ipjuk és nagyatyjuk Zalay József urnák, nagy-szecsei ref. lelkésznek, hosszas szen­vedés után, élte 66—ik évében f. hó 16-án éjjeli 12 órakör szerettei körében Nagy-Szecsén történt elhunytát. NECROLOG. Székely Ferenc 1837-1889. E lapok olvasói már értesültek azon nagy veszte­ségről, mely hazai tanügyünket Székely Ferenc halálával érte. Méltónak tartjuk, hogy bővebb ismertetést közöl­jünk ezen kitűnő tanár és derék ember halála körülmé­nyeiről s élete történetéről. Székely Ferenc halála, amint a gyászlap is jelenté, valóban váratlanul következett be. Nem volt erős testű ember, de nem is beteges. Nagy munkaerővel dolgozott ; rendkívül mértékletesen élt ; nyáron sokat mozgott a szabadban; nagy élvezettel kertészkedett és gazdálkodott kis mezei birtokán. Ele­ven mozgású, vidám kedélyű ember volt. Mégis ! Január hó 28-ikán d. u. 2 órakor, anélkül, hogy rosszulétről panaszkodott volna, szobájából kiment s midőn neje, aggódva hoszszas künmaradásán, utánna nézett, eszméletlenül találta a földön. A rögtön elhívott orvosok nem menthették meg. Délután 5 órakor családja és barátai karjai közt kiadta nemes lelkét. Megható volt j az őszinte, igazi részvét, mely a Bethlen-főiskola ezen kitűnő tanárát mult hó 30-án korai sírjába kisérte. Nem­csak kartársai s a tanuló ifjúság : városunk társadalmá­nak minden rétege mélyen meghatva vett búcsút a nemes lelkű, áldott jó szívű embertől. Egyike volt azon ritka férfiaknak, akik a mai gyűlölködő, gőgös, hiú és kapzsi világban is még éreztetni tudták a társadalmi élet derült, jóleső kellemességét! Pedig nehéz küzdelem után jutott azon magaslatra, melyen mívelt szellemének és nemes kedélyének gazdag forrása megnyilhatott. 1837-ben született szegénysorsú, földmíves szü­lőktől Magyarnemegyén. Atyját korán elvesztve, özvegy anyjának is ő lett gyámola. Tanulását későn kezdette a kolozsvári ref. collegiumban, hol Salamon József a nagyhírű tudós theol. tanár fogadta maga mellé. Midőn Salamont az absolut-kormány az erdélyi ref. collegiu­mok felügyelőjévé nevezte ki : Székelyt is magával vitte N.-Szebenbe. Itt végezte német nyelven a gymnasium

Next

/
Oldalképek
Tartalom