Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

alsóbb osztályait s csak Salamon lemondása után 1860-ban jött a n.-enyedi főiskolába tanulását folytatni. Hálás szívvel emlékezett meg mindig Salamonról, aki bölcseségével és jó szívével valóságos nevelője volt; aki amíg élt, Enyeden sem vonta meg tőle pártfogását. Igyekezett is ezt megérdemelni. Mivel korban jóval megelőzte tanulótársait, a tanulásban is megakarta előzni őket. Több izben két osztályt végzett el egy év alatt s mindig jelesen. Ilyen erőfeszítő munka mellett az önfenntartás egyedüli eszközéhez : a magántanítósághoz is hozzá kellett fognia. De ő nemcsak élet-fenntartási eszköznek, hanem élet-hivatása előkészítőjének is választá a magántanítóságot. Számos előkelő, mívelt család gyermekei mellett örömmel és hivatással teljesíté feladatát Szeretetre méltó őszintesége, szerény, humánus magatartása mindenütt a család bizalmas tagjává avatták őt. De az örömmel és lelkesedéssel folytatott studiumok közt, vagy előkelő családok körében sem feledkezett meg özvegy édes anyjáról, kinek gyámolítását nemes szíve első kötelességének ismerte. E kötelességet tanári állásában fokozott mértékben teljesíté. Enyeden elvégezte a gynmasiumi, jogi és theologiai tanfolyamokat s 1867-ben papi vizsgát is tett. Eszét a tudományok, főkép az ó-klasszikai remek műveken, kedélyét a munkában s az életküzdelmeiben megnemesítve : két évet még a tübingai és az utrechti egyetemeken töltött, hogy a görög és latin irodalom s általán ó-classica filologia terén megkezdett tanulmányait kiegészítse s kedvvel választott pályáját megkezdhesse. A Bethlenfőiskolában 1870-ben a classica filologia segéd, 1873-ban rendes tanárává lett. A mi főiskoláinkban akkor fennállott tanulmányi rendszer mellett a gymnasiumi tanárságra készülő ifjú választott szakja mellett, sokaioldalú ismeretet szerezhetett egyébb tudományokból is. A főiskola akkori kitűnő tanáraitól Székely Ferenc a természeti és mennyiségtani, bölcsészeti és. jogi tudományokban is nagy jártasságot szerzett. E mellett a nevelés terén gyűjtött tapasztalata, kifejtett tapintata, emberszerető nemes lelke kiválóan képesítették arra, hogy a tanítás és nevelés-ügy vezetője legyen. 1876 óta 8 éven át teljesíté is e tisztet. Ez idő alatt a gymnasium igazgatója volt. Végére mehetetlen utasítások, lélek-ölő rovatok, a szellemet lenyűgöző alakiságok akkor még nem akadályozták az igazgatót abban, hogy főkép arra ügyeljen, ami lélek és élet. Sikerült is neki a növedékek szellemi atyjává, barátjává lenni. A gyakorlati tanító és nevelő, a tapasztalt igazgató a tanügyi irodalom terén is meg-megszólalt. Általános elismerést nyert «Az érettségi vizsgálatok, vonatkozással a gymnasiumi tantervre és tantárgyra» című 1880-ban megjelent munkája. 98 lapra terjedő nagy tanulmány ez, mely felöleli a középiskola egész szervezetét történeti fejlődésében és jelen stadiumában. A legkiválóbb nemzetek tanügyi rendszere, a mi szükségünk és feladatunk a középiskolai nevelés terén oly alapos fejtegetésre és megoldásra találnak e tanulmányban, hogyha elhíresztelt nevű fővárosi paedagogus irta volna: bizonyára az állami közoktatás ügy is megkisérti 1883-ban hasznát venni. A református convent ez időben foglalkozott a magyarországi ref. középiskolák szervezésével s néhai Török Pál püspök és conventi elnök nagy elismeréssel lévén Székely dolgozata iránt, őt kérte fel, hogy tervezetet dolgozzon ki a középiskolák szervezetére és tantervére. Az erdélyi ref. egyházkerület is megválasztá Székelyt az egyetemes tanügyi bizottság tagjává. De mikor «a szervezet és tanterv» megállapíttatott, akkor már nem Török Pál volt a tanügyi bizottság elnöke s a Székely dolgozata is nyilvánosan mellőztetett, habár sokat vett át abból a bizottság, mint a maga bölcsességét. Hiába ! Székely szerény ember volt és nem tudta árulni tudományát. Az ő «privát» dolgozata háttérbe szorult a hivatalos vélemények mellett s ezek alapján készült — a mint tudjuk — M

gy kínlódások közt az 1883-iki conventi tanügyi szervezet. 1887-ben jelent meg Székely Ferenc latin nyelv-és mondattana, melyet Holzweiszig után dolgozott. Ehhez két rész olvasókönyv, melyből a 2-ik rész mult évben jelent meg. Épen a 3 —ik rész kidolgozásához fogott, a midőn kiesett kezéből a toll! E lapok mult évi 27. és 29. számaiban bővebben volt ismertetve Székely nyelvtana és olvasókönyve. Arra nem szükség tehát visszatérnünk. A „Magyar Filologiai Közlöny" 1887-iki évfolyamában Beksics Gusztáv méltányolta Székely nyelvtanát. Ma több intézetben tankönyvül van elfogadva Magyarországon s az erdélyi részekben. Székely Ferencnek boldog, szép családi élete volt. Most hat, még felneveletlen gyermeket és bánatos özvegyet hagyott hátra. Bár szerető, gondos apa és családfő volt: vagyont családja számára nem gyűjthetett, liletét és szellemét a főiskolának szentelte, mely őt nevelte magának. Bizonyára hálásabb növendéke nem volt a Bethlen-főiskolának, mint ő, aki mint ember, hazafi és jó protestáns egyaránt kitűnt. Áldás emlékére 1 N.-Enyed, 1889. február 12-én. Makkai Domokos. HIRDJMSEEL W Megjelent a Csiky Lajos-féle imakönyv HIT- REMÉNY ÉS SZERETET Második javított és bővített kiadás. Vászonba kötve 1 frt Finom bőrkötésben, aranyvágással és tokkal . 2 frt Kapható : KOENIG REZSŐ lelkésznél Budapest, váci-körút 76. szám alatt. 2—3 Felelős szerkesztő : Szőts Farkas. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DEUTSCH M.-féle műintézet, Czettel és Deutsch Budapest.