Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

pásztorává Balogh Sándor pálfai érdemes lelkész válasz­tatott meg. Mindkét választáshoz örömmel gratulálunk. Lelkész jelölés A belső-somogyi egyházmegyé­ben a magyar atádi ref. lelkész állomásra 7 pályázó közül kijelöltettek : Bartalos Ödön pettendi, jóba József böhönyei, Barthalos Vince kiskovácsi rendes és Ragályi László m.-egresi helyettes lelkészek. A választás március 5-én leend. * Iskolai aranykönyv. Belohovszky Gábor bács­szerémi evang. főesperes a pozsonyi theologiai akadémia javára egyházmegyéje területen 107 frt 43 krnyi ado­manyt gyűjtött és adott át az akadémia igazgatóságának. — A ,,Menyhárt János-alapitvány^-iA a «Debr. prot. lap» szerkesztőségénél február végéig 273 frt 6 kr gyűlt be s az adományok e nemes célra még mindig szépen folynak. — A besztercebányai ev. algymnasiumra evang. körökben gyűjtés van folyamatban, s eddigelé 1043 frt 75 kr gyűlt össze. * A prot. irodalmi társaság részére ujabban fizettek : Pánczél Károly fogarasi lelkész kamat fejében 5 frtot; Seregély Dezső kölkedi lelkész 3 frtot; gróf Tisza Lajos kamatúi 25 frtot. Madas Károly 100 frtot, és Dr. Darányi Ignácz 6 frtot. Összen 139 frt. •— Zsilinszky Mihály, ideigl. pénztárnok. (Szentkirályi utca 30. szám.) * Egyház történelmi újdonság. Homyánszky Vik­tor kiadásában Budapesten pár nap múlva megjelenik ,,Egy forradalmi zsinat története" Zsilinszky Mihály tói. Tudjuk, hogy a rózsahegyi zsinat, mely 1707-ben tar­tatott, fölötte érdekes epizódját képezi a II. Rákóczy Ferencz-íéle forradalomnak, s egyúttal a protestáns egyház történelmének is, amennyiben a győzelmes katho­likus párt országgyülésileg semmisítette meg e zsinatot és annak határozatait. Zsilinszky eredeti s eddig kevésbé ismert források után állította össze művét, mely nem­csak történelmi, de egyúttal actualis jelentőséggel is bir, amennyiben —• mint tudjuk — az ág. evangélikusok éppen most készülnek új zsinathoz. Az egyházi törvény­hozás terén is legbiztosabb út a történelmi fejlődés útja. A rózsahegyi zsinatnak eddig jóformán csak határo­zatait ismerjük, Zsilinszky művéből — melynek bővebb ismertetésére még visszatérünk — annak minden körül­ményeit megismerjük azon országgyűlési küzdelmekkel együtt, melyek apáinknak valóságos dicsőségét képezik. Előre is felhívjuk t. olvasóinknak figyelmét érdekes és tanuságosnak ígérkező egyháztörténelmi dolgozatra. * Döllinger jubileuma. Az ó-katholicizmus lelkes apostola, a nagyhírű Döllinger apát február 28-án ülte meg születése 90-ik évfordulóját. A ritka jubileumot nagyszerű ovatióval ünnepelték meg a müncheni ó-katho­liküsok. Az ősz tudós, ki most is teljes erővel prelegál és ifjú verve-vel ir, Németország minden részéből és a külföldről is tömérdek üdvözlő táviratot kapott, hitsor­sosaién kívül a berlini, lipcsei, bécsi stb. egyetemektől és az osztrák képviselőház egyesült német balpártjának tagjaitól. Lutz bajor államminiszter személyesen fejezte ki szerencsekivánatait. Döllingert hosszura nyúlt élete, irodalmi hírneve, félszázadot meghaladó tanári pályája és " az ó-katholicizmus megalapítása körüli érdemei a jelen­kori leghírnevesebb kath. theologusok sorába emelte. A magyar «RelÍgió» leplezetlen boszúsággal fogadja a kath. München város közgyűlésétől, hogy a szakadár-papnak szintén gratulált. * Ujabb adalékok a polgárdi-i ügyhöz. A tatai egyházmegye törvényszékének tárgyalásáról és megho­zott ítéletéről szóló, mult számban «Dunántúli» aláírásával megjelent tudósításban, mint utólag meggyőződtünk, két oly állítás foglaltatik, mely a valóságnak nem felel meg, a melyeket az igazság érdekében helyre igazítani köte­lességének ismer a szerkesztőség. A tudósításban az állíttatik, hogy Polgárdin «évek hosszú sora alatt a pres­byteri gyűlésekről jegyzőkönyv nem vezettetett. Csak a viszályra okot adó magtárügyben hozott 6 soros pres­byteri határozat áll magában, árván a nagy jegyzőkönyv­ben.)) Ezzel szemben a szerkesztőséghez eredetiben beküldött polgárdi-i egyházi jegyzőkönyvből közvetlen aütopsia folytán arról győződtünk meg, hogy Polgárdin a mondott időben mind a presbyteri, mind az egyházi közgyűlésekről rendes jegyzőkönyv vezettetett. — Másik­helyen a viszály keletkezéséről szólva azt írja a tudósító, hogy a béke felzavarása «régi keletű, s a 40-es években keresendő az első lökés, akkor mikor a vádlott atyját, Bali Mihályt karhatalommal helyeztette be Polgárdira az egyházi hatóság.)) Tudósító e szavaival szemben hiteles másolatban a mezőföldi egyházmegye következő jegy­zőkönyve küldetett be szerkesztőségünkhöz : „Másolat (bélyegtelen eredetiről). 1842. évi télutó 17. 18. 19. napjain a heiv. hitvallású, mezőföldi egyházvidék Fok­szabadin tartott helyrendelő közgyűlésén Tekintetes D. Halász Sámuel több megye táblabírája és s. gondnok, úgyszinte nagyt. Bali Mihály kálozi lelkész és esperes urak elnökletük alatt. Jelen voltak, stb. stb. 6. Ezen jegyzőkönyv 4-ik pontja következtében haza bocsátott polgárdi elöljárók megjelenvén a tanácsszék előtt, élő­szóval nyilvánították azon közóhajtásukat, miszerint egész egyházuk nt. esperes, Bali Mihály urat kívánja hozzájuk rendes lelkésznek megnyerni: nt. esperes úr ezen köz­kívánatnak, de különösen az egész tanácsszék ismételve megújított azon kérelmének, miszerint a polgárdi-i gyü­lekezetben rég meggyökeredzett egyenetlenségek meg­szüntetésére odamenetele a legbiztosabb alkalom, enged­vén azon föltétel alatt, hogy a szántóföldek javíttatnak s nem csak a paplakon gyűlendő trágyát fogják kihor­dani, hanem minden telkes gazda tulajdon udvaráról is, a papi szántóföldekre évenként egy-egy kocsival viend, ajánlkozott a polgárdi-i gyülekezet meghívását elfogadni. Kelt mint fölebb. Jegyzette Fábián István mk. egyházvidéki jegyző. Ezen jegyzőkönyvi kivonatot hitelesíti Szűcs János esperes, mezőföldi ref. egyházmegye esp. hivatala P. H.» A fentebbiek tanúsága szerint bold. Bali Mihály kálozi lelkész és esperes az akkori szokás szerint «meghivás» utján választatott polgárdi-i lelkészszé, s erőszakos, kar­hatalommal való behelyezésről mit sem tud a kérdéses jegyzőkönyvi pont. Az igazság érdekében ezt is konstatálni kivánja a szerkesztőség. Egyszersmind készséggel ide irjuk Bali Mihály jelleméről és működéséről a következő rövid jellemzést, melyet oly egyéntől kaptunk, ki a boldogultat személyesen és közelről ismerte. «Mély val­lásos érzelmű, puritán jellemű, igazság szerető s nem inga­tag nádszálként vezette népét «előlről-előre, nyereségről­nyereségre)) a valláserkölcsi élet mezején. Lecsendesíté a féktelenkedőket, eléjök tárva a közjólétet munkáló nemes verseny küzdterét. Adóssággal küzdő egyházának, közmunkák teljesítése, aratás, fuvarozás, közös malomba járásból visszaadott jövedelmek által, tőkét szerzett. 1854. évben a porrá égett iskola helyére a kor mai kívánalmainak is megfelelő iskolákat építtetett. A szűk egyházi belső telkeket, pár közbeeső fundus megvásár­lása által kibővíté, 1868. évben díszes leányiskolát épít­tetett, tanítói állomást szervezett. S e mellett mellesleg a dunántúli egyházkerületnek 21 évig főjegyzője, s 24 évig mezőföldi esperes volt, azzal hagyván gyűlöletes emlé­ket ez utóbbiban maga után, hogy a pápai főgymnasium fennállhatására «közalapot» szervezett, maga menvén elől

Next

/
Oldalképek
Tartalom