Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

az engedetlent, de e helyett maga vitte haza fején a derekalját s a portásnak demonstrálta, hogy cmost láthatja, miszerint sohasem rendelek olyat, mit magam nem tudnék megtenni. Holnapig adok gondolkodási időt, ha akkor megígéri, hogy mindent meg fog tenni, mit rendelek, akkor maradhat, ha nem, akkor legjobb lesz elmennie; mert nekem oly emberekre van szükségem, kikkel együtt lehessen munkálkodnom.)) A portás helyben maradt és felhagyott a caballérosággal. Eskoriálban berendezett Fliedner egy reformátiói muzeumot, még pedig abban (a hajdani klastromban levő) szobában, honnan II. Fülöp intézte véres parancsait Alba herceghez, hogy az Németalföldön fojtsa el az evangyéliomot és máglyákon égettesse meg az eretnekeket. Van ott Fliednernek egy 1588-ból való emlékérme, melynek egyik felén látható egy térden álló hollandi atya, anya és két gyermek, kik Istenhez felemelt kezekkel megmentésért könyörögnek; a körirat tartalma pedig ez : «Homo proponit, Deus disponitw (ember tervez, Isten végez). Ezek azért imádkoznak, hogy Isten adjon mentséget a büszke «armáda» a rettentő spanyol hajó had» ellen, melylyel II. Fülöp a prot. Hollandiát és Angolországot remélte tönkre verhetni. Tudva van, mi lett ez armadának vége : «A mindenható szelet bocsátott ellene és az armada szétszóratott.w A mit azonban nem tudtunk, azt közölték lapjaikban az 1888-ban e végett jubilált angolok. Ugyanis, így írják, a legszebb évszakban, július végén és augusztus elején közeledett a 150 hatalmas hajóból álló had; az időjárás kedvezni látszott nekik, míg Anglia partjaihoz értek. Ekkor nyomban nagy erővel támadt fel a szélvihar, hogy nemcsak a hadi vonal bomlott fel, hanem a nagy spanyol hadi hajók egymáshoz csapódtak s egymást rongálták. Azon szándékolt egyesülés a század legnagyobb hadvezérével, Farnese Sándorral, ki seregével a kontinensen várakozott s a hajóhaddal egy időben volt Angliát megtámadandó, teljes lehetetlenséggé vált. A szél, az angoloknak és hollandoknak kedvezve, folyton fútt és pedig a támadó spanyol hajóhad ellenére, nem egy, nem két napig, hanem hetekig, annyira, hogy ezt a vihart, mint az ily évszakban példa nélkülit, ismerték fel. És most Isten, ki angyalait szelekké változtatta, mindenik büszke spanyol gálya után oly vihart küldött, mely azokat hol Svédország partjaira és Norvégia szorosai közé hajtotta, hol másokat az Orkney, a Shetland, sőt még Island szigetei közé vert, míg mások a skót és irlandi partokon szenvedtek törést, úgy hogy csak romok és nyomorult maradványai a hatalmas szárazföldi és tengeri csapatoknak kerültek haza. Istennek újja mívelte ezt! Az éremnek másik oldala mutat ily spanyol hadihajót, mely derékban van megszakadva és melyből tengerbe omlanak a katonák. A körirat pedig ezt tartalmazza: ccPIispani fugiunt et pereunt, nemine sequente» (a spanyolok futnak és elvesznek, holott senkisem üldözi őket). Ez volt ama végnek kezdete, melylyel az V. Károly és II. Fülöp idejében felállított hatalom a reformátiói készült földre teríteni! Nem nevezetes-e, hogy ezen emlékérem most épen II. Fülöp egykori szobájában őriztetik ? De most látogassuk meg Madridban a spanyol evangelizáló munka egy másik mezejét 1 Barátaink ismerik már az ottani ev. iskolák kiváló jelentőségét s azért helyén lesz ezeket kissé szemle alá venni. Megyünk tehát a «Jézus--kápolna»közelében a kisebb leányok iskolájába, hol donna Beatrix uralkodik. Már kívülről hallatszik feddő hangja azért, mert két új növendék még iszonyúan töri az olvasást. «Ha ez így lesz, akkor inkább fogom szeretni Tsurumbellt, mint titeket!» mondja a ió néni. Tsurumbell a néni hires vén macskája és szeretetét fivére, a kandúr és az iskolás leányaival osztja meg. Ez nagyon gondos tanítónő. A második leányiskolán át megyünk az elemi fiúiskola legfelsőbb osztályába, hol don Enrique (a legrégibb németországi Ruppert nevű tanító) uralkodik. Épen számolási példát igyekszik a fali táblára irni; de hát az neki nehezen sikerül; mert a tábla nem elég fekete és sima. Szerencsére velünk belép egy elzászi tanító, ki szünidejében Spanyolországba rándult volt. Ez megjegyezte magának ezt a táblai történetet s nem sok idő múlva érkezik tőle egy szép levél, melyben 15 márkát küld az árvaházra és 15 márkát a táblai égető kérdés elintézésére és egy receptet, mely szerint Ruppert taníró készíthet jó táblai lakkot. Erre nézve megyjegyzi Fliedner : «Meglehet, hogy e sorok olvasása közben más collega is szívére veszi segélyforrásaink hiányos voltát, s rendel nekünk egy — más jobb taneszközt. Egy szűk folyosón túl jutunk az elemi fiúiskolák első és második osztályaiba. Az egyiknek tanítója Enrique Rodriguez, ki egyúttal az árvaház atyja; a másik iskola tanítója Laureano Ramos. A növendékek szüleinek különösen tetszik az, hogy a mulasztókat azonnal számba veszik a tanítók és azonnal tudakozót küldenek utánok. Rendesen kérdik : Beteg-e a fiú ? vagy bikaviadalt játszott-e ? Ez utóbbi egyértelmű az iskola-kerüléssel. — Egy spanyol példabeszéd azt tartja : «La létra con sangre entra» (a betű csak vérrel mehet be a tudásba) s ez azért van itt felhozva, hogy a spanyol tanító nehezen tud a büntetésben mértéket tartani. Ezekhez csatlakozik még donna Antónia vezérlete alatt egy kisdedóvoda, hol különös kedveltségnek örvendenek a külföldi gyermekkertészetből spanyolra alkalmazott játékok és dalok. Az ottani dallos könyv még Mexikóban és Dél-Amerikában is keletnek örvend. Láng Adolf. Külföldi apróságok. Egy magyar kálvinista ember ugyancsak zavarba jönne, ha egy anglikán istentiszteletet végig nézve azt mondanák neki, hogy az is kálvinista gyülekezet cultusa. Akkor meg épen nem hinné, ha a linkolni püspök templomában fordulna meg s ott látná, hogy a kálvinista püspök miként oszt urvacsorát égő viaszgyertyákkal megrakott asztaltól mint vet keresztet az áldás alatt, s mint olvassa a megszentelő imát a közönségnek hátat fordítva. * * * Nem csuda aztán, ha az ilyen protestáns államban mind inkább terjed a katholicismus, melynek Angliában jelenleg van 1600 kápolnája, 600 szerzete, 29 collegiuma, 2599 papja. A szaporodás 1870 óta 256 kápolna, 338 szerzet, 9 collegium és 872 pap. Az igaz, hogy a hívek nem igen szaporodnak. * * * A mit azonban egyik helyen vészit a protestáns egyház, bőven visszanyeri a másikon. így az eddig egészen katholikus Cuba szigetén is. Ugyanis pár évvel ezelőtt egy odavaló Diax nevű kath. pap New-Yorkba gyógyíttatván magát egy kórházban, addig-addig hallgatta az ápolónő felolvasásait a bibliából, hogy mikor felgyógyult, áttért a protestáns vallásra, «visszatért a szigetre s oly szerencsés eredménynyel terjesztette az evangéliumot, hogy ma már van ott a prot. egyháznak