Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-26 / 9. szám
taság hazájában egy oly nagy templomot, mint a mezőtúri egészen megtöltő 6—7 ezer ember előtt szeretne prédikálni. Ezen óhajára lelkészünk biztosította, hogy ha Erdélyből visszatérve még egyszer szerencséltet bennünket, annyi hallgatója lesz, miszerint a nagy sokaság bele sem fér nagy és tágas templomunkba. Erre megígérte, hogy visszatérve Aradról, hol a zsidók előtt tart beszédet, eljön hozzánk másodízben is. A fáradhatatlan hitbajnok, a 75 éves csuda ember, adott igéretét a fentírt napon váltotta be. iís bár bizonytalan jövetelét vasárnap a szószékből nem lehetett úgy tudtul adni, mint kellett volna, mégis a lelkészünk altal biztosított számnál 7—8 ezernél is nagyobb számban jelent meg városunk lakossága valláskülönbség nélkül a próféta lelkű nagy férfiú hallgatására. A minden várakozást felülmúlt nagy sokaság láttára egész lényét elárasztott lelki örömre gerjedt ez öreg szolgája az Úrnak, alapul véve Jeremiás L. rész 20. versét a bűnök feltámadásáról és Istennek idvezitéséről ama nagy napon, a józan okossággal s az evangeliom örökigazságaival megegyező s több helyen bibliai és tapasztalata gazdag tárházából vett ta 1 dió példák beszövésével könnyekre indított, oly nagy szabású beszédet tartott, minőt tőle még az őt kisérő lelkész Szalay József úr sem hallott. Annyira belemelegedett beszédébe és annyira felölelt az alaptételeinek bebizonyítására szolgált minden tárgyat és igazságot, hogy a ritka ifjúi szónoki hévvel s elragadó ékesszólással előadott beszéd eltartott — közbe hymnuszokat énekelve — 10 órától 3 /4 -ed 1 óráig. És annyira lekötötte a szó teljes értelmében egymás hátán állott sokaság odaadó figyélmét, hogy a nagy sokaságból egy-két gyenge nőn kívül alig távozott valaki. Nem akarom a beszédet egész terjedelmében közölni, mert hiszen az ívekre terjedne, csak még anynyit, hogy a beszéd Turgonyi Lajos lelkészünk szép előimájával kezdődött s Szalay József lelkész úr bezáró imájával végződött. Hogy mily nagy volt a 75 éve dacára is fáradhatatlan hitbuzgó férfiúnak beszéde fényes sikerén érzett benső öröme és mily jól találta magát Turgonyi Lajos úr vendégszerető házánál most másodízben is — holott mindenütt vendéglőbe szokott szállani — annak kifejezést adott nem csak a vacsora felett mondott köszöntőjében — midőn azt mondá hogy őt házigazdája szerető szíve, mielőtt 1000 emberénél is több csalogatta egy részben vissza, hanem kifejezte ezt a búcsúzás megható percében is, midőn az őt igazán fiúi szeretettel s tisztelettel körülövedzett házi gazdájától e szavakkal búcsúzott előttünk : »A kerek világ nagy részét bejártam, de nagyobb s figyelmesebb gyülekezetnek még soha sem prédikáltam és szívesebb vendégszeretre sehol sem találtam. Áldja meg az Isten a halászt, ki hálóját kivetve annyi hallgatót fogott nekem.« Mi is azt kívánjuk, áldja meg az Úr emez öreg szolgáját lelki testi erővel, hogy az emberi élet legvégsőbb határáig élhessen, s hirdethesse az örökélet beszédét minden lelkek idvességére ! Mezőtúrról Temesvárra, innen Nagy-Kikindára? Nagy-Becskerekre, Pancsovára s onnan Besszarábiaba utazott a fáradhatatlan hitbajnok hittéritői nagy munkája folytatására. Vezérelje a jó Isten ! RÉGISÉGEK. Az utrechti és leideni egyetemeken járt magyar ifjak névjegyzéke.*) — Ajánlva Thiíry Etele urnák. — /. Utreeht, 1636. 1643. Szepsi Gáspár, Kazai János. (2). 1643. Szoboszlai Miklós, Körösi Mihály, Sz. Váradi István, Thokai István, Ceglédi (Cegledinus) István. (5). 1645. Soti János, Komáromi István. (2). 1646. Baczoni Baló Menyhért, Somősi Miklós, Kálmai Péter. (3)... 1647. Illyefaívi Miklós, Székelyhídi Mihály, Justus Kálmán, Kapossi István, Mikolai János, Briccius András, Szathmári Péter, Lippai Sámuel, Rathoni (?) István, Csehi András. (10). 1648. Pieri (Peeri?) István, Gönczi János, Kristai György, Fogarasi Ferenc, Sikó János, Vörménvi Mátvás, Borsai Eeienc Debrecenből. (7). 1649. Hentes Mihály (Debrecen), Vizkeleti Dániel, Vetés Sándor, Várallyai Mihály, Vásárhelyi Péter, Thállyai Mihály, Pályi György, Tarpai Erdős András, Vári István, Borsai Tamás, Kálmai Nagy János, Dassi Gáspár, Szentlaszki (?) Balázs, Enyedi Sámuel, Enyedi János, (15). 1650. Szathmári István, Apáczai Tseri János, Komáromija György, Gely (Geleji?) István, Némethi István. (jX 1651. Hatházi Miklós, Somosi János, Alistali Farkas Jakab. Q).y 1652. Fülöp János, Tisza-Bassi Tamás, Szepsi Latzkó Mihály, Buzinkai Mihály, Báthori Mihály, Miskolczi Gáspár, Váczi István, Kömesamoy (?) Fridrik, Wilmanius András, Batizi Gáspár, Szepsi Horacz András. (11)^ _ 1Ő53. Miskolczi Gáspár, Keresztúri András, Budai István, Nemeczki (Némethi?) István, Szentgyörgyi Tamás, Szentgyörgyi Dávid, Pósaházi János. (j). 1654. Betskebázi István, Geleji Sámuel, Demetcinus (?) András, Érsek-Ujvári Orbán, Tácai Mihály, Kaposi Pál, Gyöngyösi László, Görgei Pál. (8).^, 1655. Szánthai Mátyás, Tholnai István, Losonczi János, Sellyei István, Szepsi János, Püspök János (Puspokius), Sjancovius (?) István, Kászoni János, Szaki Ferenc, Mártonfalvi György, ({o)./ 1656. Hernád-Németi Gergely, Lisskai András, Jászberény Pal, Rimaszombathi Márton, Harsányi István, Pályi Mihály, Fogarasi Pál. (7). 1657—64. Senki. 1665. Szathm. Eszéki István, Csúzi Cseh Jakab, Sz. Némethi Mihály, Saarfőy Mihály, B. Veszprémi István - (sí ' 1666. Kálnai Gerzson, Dadai János, Szőnyi István, Teremi István, Grilágyi (Szil. ?) Márton, Báthori István, Szeráki István. (7). 1667. Liszkai András. 1669. Tatai Kovács György. 1670. Joh. Martius Medra. 1671. Tisza Warsányi Dániel, Horváti János, Otrakotsi Foris Ferenc, Pónyoki Mihály, Selyki Péter, S. Pataki István. (6). 1674. Beszerményi János. *) Más egyetemeken tanuló ífjaink is követhetnék e példát! Szerk
