Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

almája, vállaikon aranynyal áttört fehér palást. Szent István szőke fürtjein a német -császári korona. A zárda előcsarnokát alighanem Utjesenovics György, — ama híres Fráter György — egykor itteni, majd sajó-ládi pálos perjel, később váradi püspök és bíbornok építtette. Én legalább arra magyarázom, hogy az egész pitvar kizárólag az ő életéből vett frescókkal van borítva. Az első falfestmény Fráter Györgyöt, rendtársaitól körülvéve, mint csensztochovai pálos perjelt állítja szem elé. A másodikon püspökké avatják (»Factus Episcopus Yaradiensis, llegii Thesauri Praefectus«) Izabella királyné jelenlétében. A bejárat fölött lévő, elmosódott feliratú harmadik festményen, a pápa lábainál zsámolyon térdeplő Martinusiust III. Július pápa és V. Károly császár a kardinálisok gyülekezetében a bíborral övezik. A negyediken meg van örökítve a mint az alvinci kastélyban leszúrják (»Cardinalis Martinusius . .. á subordinatis sicariis transfigitur«), s a felirat szerint »Jézus Mária !« kiáltással kileheli lelkét. A bibornok pálos ruhában van lefestve, holott tudvalévő, hogy nyusztprémes hálóköntösben volt mikor meggyilkolták. A gyilkosok négyen vannak, mi szintén ép úgy nem egyezik a történelmi valósággal, mint e képsorozat több jelenetének részletei; a »Jézus Mária« kiáltás azonban historicum. Végre az utolsó fresco Fráter Györgyöt a ravatalon mutatja bibor palásttal borított pálosrendi fehér csuhában, hosszú ősz szakállal. Ez is aligha felel meg a valóságnak. Utjesenovics, a trakostyáni várban, gróf Draskovics Iván birtokában máig meglévő olajba festett XVI. századi képe (kőnyomatban közli Og. Utiesenovic : Lebensgeschichte des Cardinals Georg Utiesenovic, genannt Martinusius. Wien, t88i.) szerint, borotválkozott. A földszinti folyosókon a magyar pálosok őseinek arcképeit látjuk olajfestményeken megörökítve. Ott van Szent András Zoérardus és tanítványa Szent Benedek (»Zorardi vitae aemulus«), a nyitrai remeték, Boldog Vác (»Beatus Waac«) stb. valamint Salamon magyar király képmása, e fölirattal : wSalornon Rex Ungariae, belli domestici pertaesus, reiectoque regni terreno, solitariam vitám exemplo S. Gerardi arripuit et Paulinus Eremita factus. Vixit sanctissime. A.1 iro6.« A király pálosrendi fehér kámzsát visel, melynek kordáját veri ősz szakálla. Az első emeleti folyosókon igen nagy kép tárja föl azt a jelenetet, a mint Nagy Lajos magyar király fényes kísérettel viszi Szent Pál tetemeit Buda-Szent-. Lőrincre. *) Ezzel egy sorban Lukács atya, hársfaágat tartva kezében, jelenik meg Nagy Lajos előtt. Odébb Ferenc atya, a mint megfogja a szarvast, Tamás atya, a *) V. ö.: »Az felől megmondott étsek (Demeter) azért és legát nagy sok pispeköket és egyházi népeket egybe győjtvén, és sok szegények b dogok hozjájok g) ülvén, vevé fel az szent testet, és vivé Szent-Lőrinc mártírnak egyházában Buda felött, Mindszent havának tizennegyed napján, azaz Szent Bereck konfessornak másodnapján;* stb. > Remete Szíz Sz. Pál ősönknek kihozásáról.* Közli Toldy: Magyar szentek legendái. Pest, 1859. 152. 153. 1. mint Mátyás király előtt, — a felirat szerint — jövendőt mond: »B(eatus) F(rater) Thomas ordinis Paulini generális, dono prophetiae illustris, Matthiae, Ungariae regi, victoriam et diem obitus praedixit. A(nno) i^G.v. Számos nagy kép mutatja boldog Eusebius esztergomi kanonok életeseményeit. Egy régi, a XVII. század elejéről való festmény Bertalan pécsi püspök vonásait őrizte meg (Bartholomeus Quinque-ecclesiensis episcopus primus, Paulinos Eremitas in claustrum congregat, stb.). A második emelet folyosója kizárólag magyar paulinusok arcképcsarnoka. Ott látjuk a rendből kivált Fráter Domonkos (»operíbus charitatis erga pauperes illustris, mercedem caelestem recepit a. d. 1370a), és Péter nyitrai püspök (1405), Mihály zágrábi püspök, Dénes kalocsai érsek (1370), István szerémi püspök (1577), Szakolyi János csanádi püspök (»B. F. Joannes Zakoli... archiepiscopatum.. . Colocensem sibi oblatum reiecit et plenus bonis operibus caelum adiit a. 1404.«), valamint dicső elődjének, a róla Gellérthegynek nevezett helyen vértanúi halált halt Szent Gellértnek arcképét, ki a fölirat szerint: »e Palaestina Paulinum Eremum in Ungariam primus intulit et coluit.« Szent Gellért borotvált fejű, csak nagy agya fölött van olyan forma üstöke, minő a XVII. századi magyarok közt volt divatban. Zsinóros fehér ruha van rajta, mellette vörös süveg; a földön látjuk elterülve, körülötte a pogányok, kik — a legendától eltérőleg — agyonkövezik a szentet. Érdekes és ritka példány Fráter György képmása, melynek fölirata: F. Georgius Martinusius, primum ordinis generális, deinde episcopus Vesprimiensis et S(acrae) R(omanae) E(cclesiae) cardinalis, regni Ungariae thesaurarius et gubernátor, a perfidis occisus. Vindicante Deo caedem innocens deciaratus. A.1 r 551. Végre ott van még annak a — tudtommal egyetlen, eddig ismeretlen képe, a kit legelőbb kellett volna említenem, t. i. Báthori Lászlóé, a biblia legrégibb magyar fordítójáé. Báthorit vörös kordával övezett pálosrendi fehér ruhában látjuk, összerogyva, öt barát álta fönntartva, támogatva. Képe alatt e sorok : B. F* Ladislaus Bathoreus, mundi spretis illecebris, rigoretn vitae monasticae constantissime tenuit et missae sacro peracto officio, in manibus fratrum laetus expiravit. A_i 1457. A kincstár is tele van magyar emlékekkel, melyek közt legnevezetesebbek Báthori István kardja és feszülete, valamint a Hedvig királyné, Nagy Lajos leánya által a klastromnak ajándékozott szebbnél szebb, drága gyöngygyei és aranyfonállal kivarrott dombormívű misemondó ruhák. Látnivaló, hogy Csensztochova Fényeshalma valóságos magyar muzeum. Mind a mellett hire s neve ujabb időbben nálunk teljesen elhomályosúlt. Azt hiszem leginkább azért, mert magyar katholikus papoknak — kik a dolog természeténél fogva leginkább érdeklődnének e hely iránt, igen meg van nehezítve az oda utazás. Még 26