Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

talajára lépett, a miért is népszerű és kosmopolitikai vagyis nemzetközi jellegű, mint a különböző népeknek közös java. 2. Németország, Anglia és Franciaország versenyeznek a modern philosophus elsőségére nézve. Itt Kusa Miklóst, bár modern philosophiai alapgondolatokat mondott ki, mellőzve, csak Verulami Baconról és Cartesiusról lehet szó. Bacon a maga bölcsészeiének programmját, a melynek főgondolatait nem is ő mondotta ki először, nem fejtette ki következetesen, a miért is Cartesius volt az, ki az első modern bölcsészeti rendszert fel, állította s ennyiben ő az újkori philosophia atyja. A modern bölcselkedés további fejlődése a protestáns tudományos szellemnek kettős irányától függ. Á mennyiben a reformatio által a természettudományi vizsgálódás is szabadabb alapokra lőn fektetve, mindjárt kezdettől fogva egy natúralistikus vagy realistikus irányú bölcsészet fejlődött ki, s a mennyiben a reformatio másrészt a subjectiv szellemnek szabadságát hangsúlyozta, annyiban egyidejűleg egy rationalistikus vagy idealistikus irányú bölcsészet fejlődött ki, mely Franciaországban keletkezett s Németalföldön keresztül Németországba ment át. A modern bölcsészet I-ső korszakát tevő mindkét iráfiy keresztezése Kantban megy végbe, mig az idealismusnak kritikai önismeretté való fejlesztése jelzi a modern bölcsészet II. korszakát, mely Németország philosophiai gondolkozásmódját tükrözi vissza s előleges befejezését Hegel rendszerében nyerte. A legújabb bölcsészeti rendszereket egy korszakban fogjuk tárgyalni (Erdmann egy külön „Anhangu

-ban ismerteti.) 2

) 3. Az ujabb bölcsészetre vonatkozó irodalom meglehetősen gazdagnak mondható. Kitter Henrik 3

) bölcsészettörténeti nagyobb művének 9—12. kötetét képezi, mely Wolff és Rousseauig terjed, s ujabb művek által nélkülözhetővé vált. Erdmann 4

) idevágó ujabb bölcsészettörténeti művének végén szószerinti idézeteket ád a külföldi kevésbé hozzáférhető művekből. A művet scholastikus formalismus s Hegel schémája szerinti előadás jellemzi; rövidebb kivonatát már »Grundriss der Geschichte der Philosophie« 3. kiad. Berlin, 1878 cimű jeles és alapos művének második kötetében birjuk, mely az előbbit csaknem nélkülözhetővé teszi s egy „Függelékben" legelőször adja a német bölcsészetnek Hegel halálától kezdődő történetét. Uberweg 5

) művének részben második és harmadik kötete bibliographiai teljességénél fogva az újkori bölcsészetre nézve is nélkülözhetetlen vezérfonalnak bizonyult be. Az újabb philosophiának legteljesebb s egyúttal legkitűnőbb tárgyalását Fischer Kunotóle

) bírjuk, a melyet szigorú tárgyilagosság s az egyes rendszereknek művészi elrendezése és tárgyalása 2) Ezen felosztást általánosan követik az űjabbkori bölcsészettörténeti írók. Ueberweg »Grundriss der Gesch. der Phil. 6. kiad. 111. X. ettől eltérőleg következő korszakokat különböztet meg: »i) Die Übergangszeit seit der Erneuerung des Platonismus, 2) die Zeit des Empirismus, Dogmatismus und Skepticismus von Bacon und Cartesius bis auf die Encyklopadisten und Hume, 3) die Zeit des kantischen Kriticismus und der aus demselben hervorgegangenen Systerne von Kant bis zur Gegenwart, 4) die Philosophie der Gegenwart.* Mi az olasz terme'szetbölcsészetet s a platonikus liuraanisraust a modern bölcsészetre való átmenetnek vettük, s az első modern bölcs, rendszert Bacon realismusában és Cartesius idealismusában látjuk céltudatosan kifejtve. 3) »Geschichte der neueren Philosophie*, 1850—1853. 4) »Versuch einer wissensaftlichen Darstdlung der Gesch. der neueren Philosophie* 3. ré?z 6. kötetben (I. k. Riga és Dorpat. a 2. kötettől kezdve 1846. Lipcse), 1834—1853. ft

) »Grundriss der Gesch. der Philosophie* II. köt. 7. kiadás 1887 s III. k£t. 6. kiad. 1883. 6) »Geschichte der neueren Philosophie* Mannheim cs Heidel-berg 6. köt, 1854 és köv. 3. kiad. Münchcn, 1878—1884. jellemez. Ezen irodalmi becsére nézve is jelentékeny mű leginkább bevezeti az olvasót a nagy philosophusok gondolatvilágába, a kiknek rendszereit az eredeti művekből épiti föl, s ennyiben a forrásszerű tanulmányra is ösztönöz. Windelband7

) Hegel és Herbartig terjedő műve hangsúlyozza a bölcsészetnek az általános művelődéstörténeti viszonyokkal s az egyes tudományágakkal való szoros összefüggését, s fő súlyt fektet a bölcsészeti módszerekre. A mű a történeti kutatás eredményeit akarja felüntetni, azonban az egyes bölcsészek tanaiból kevés positiv adatot nyújt, idézetetekkel nem bir, úgy hogy az önálló stúdiumra kevésbé alkalmas. Művének harmadik kötete a bölcsészetnek napjainkig terjedő fejlődését fogja ismertetni. Thilo 8

) műve kizárólag Herbart-féle, Stöckl9

) bölcsészettörténete pedig egyoldalú ultramontán állásponton van írva. Ziller 1

0

) alapos és terjedelmes bölcsészeti tudását a legújabb bölcsészetet tárgyaló művében is bebizonyította, habár az a görög bölcsészetről szóló klasszikus művének jelentőségére nem emelkedhetett. Falckenberg ") műve gyakorlati akadémiai célokra készült. A mű kevésbé emeli ki az egyes rendszereknek saját koruk tudományos és vallásos erkölcsi vívmányaival való kulturális összefüggését, mindamellett gyakorlati céljának nagyon is megfelel. Végül a tan- és kézikönyvek közül megemlíthetjük még Lewes 1

2

) bölcsészettörténetének az újabbkori rendszereket tárgyaló s Hume és Comteig terjedő harmadik kötetét, mely egyoldalú positivista állásponton van írva, s Rafais u

) compendiumának idevágó részét, a benne foglalt gazdag s megbízható irodalomnál fogva. A magyar művek közül Bussek, Ercsey, Pauer művének második füzete, Thót művének harmadik kötete és Erdélyi János értekezése említendő.1

4

) A modern bölcsészet megértetésére nézve nem kevésbé fontosak Punjer, Pfeiderer és Biedermann vallásbölcsészeti, Noack klerikális művei s Ulrici, Lange, Carriére, Eucken és Burckhart monographiái. Dr. Szlávik Mátyás, a phi osophia tanára Eperjesen. 7) »Die Gesch, der neueren Philosophie*, I. köt. >Von der Renaissance bis Kant*, Leipzig, 1878; 2. köt. »von Kant bis Ilegel und HerbarU, 1880. 8) »Kant pragmat. Gesch. der Philosophie* II. rész »Gesch. der neuern Philosophie* Cöthen, 1874. Rokon állásponton van írva: Flügel >Die Probleme der Philosophie und ihre Lösungen*, Cöthen 1876. »Gesch. der neueren Philosophie von Bacon und Cartesius bis zur Gegenwart* 1. köt. »bis Kant*, 2. köt. »die neueste Philosophie seit Kant* 1883. E mű thomistikus (v. ö. Leo pápa 1879. ai

,

S- 4- >s_ meretes Tamásencykiikáját) álláspontján á 1 nálunk a temesvári „Bölcseleti folyóirat'1

, a mely szerint »a modern philosophia hamis bölcsészet* s csak a középkori thomistikus scholasticismus a valódi, egyedülíidvözítő philosophia. 10

) »Gesch. der deutschen Philosophie seit Leibniz*, München, 1873. 2

- iad. 1875, a

mennyiben Leibnizzal a modern bölcsészet Németországba ment át. n) »Gesch, der neueren Philosophie von Nic. v. Cuts bis zur Gegenwart* Leipzig 1886. Ismertetve: »Archiv fiir Gesch. der Philosophie* I. 2. fiiz. 1888. 13

) »A philosophia története Thalestől Comteig 2. k. Budapest, 1887. 3. köt. 1878. Bánóci magyar fordításában. Álláspontján áll a kecskeméti Nagy Ferenc tankönyve is 1877. 13

) »Grundriss der Gesch. der Phil.* 1887. »Die Phil. der neuen Zeit* a 75. laptól kezdve. u) Russek »A philosophiának rövid históriája* Veszprém, 1S11. »III. időkerület 1500-tá' a mai időkig* 181—363. 1. E mfi rendkívül modoros, úgy hogy még a címekben és tartalomjegyzékben is összefüggő egészre törekedett. Foglalkozik a magyar országi bölcsészettel is ihol kezdtek ugyan a 14. és 15. s/ázadban virágozni a tudományok, hanem az utána következett viszontagságok kárát csak a későbbi idők kezdték helyrehozni*. Mint pápista nagyon haragszik »Kant lármás ieformátiójára*. Ertsei »pragmatikus előadás szerint* írt »Philosophia históriája* Buhle és Tsnnemannt követi. A III, rész 1 szakasza a »Des Caitestől Kantig* (128 —169. 1.). II, szakasza pedig a »Kanttól a mai